2021. december 6. hétfő
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2020. október 1. 12:09

Elkezdődött a talaj feltöltődése nedvességgel

 A bő három hetes szeptemberi száraz idő után, a múlt szombaton átvonult hidegfront a lehűléssel együtt egy csapadékos időszakot is elindított. A talaj felszín közeli rétegei országszerte átnedvesedtek, így a repce a szezon kezdeti nehézségek után regenerálódhat és az őszi kalászosok magágy előkészítéséhez is már kedvezőek a talajnedvességi viszonyok. Az előttünk álló napokban az eddigieknél melegebb, de változékony időjárás várható újabb csapadékkal.

A múlt hét második felében a megelőző hetekhez képest nedvesebb léghullámok érkeztek fölénk. Szerdán és csütörtökön csak elszórtan fordultak elő kisebb esők, záporok, majd pénteken nyugat felől kiterjedt csapadékzóna érte el hazánkat, és az esős idő szombaton is folytatódott. A Dunántúlon és az északkeleti határszélen esett a legnagyobb mennyiség, 20-45 mm, míg a Dunától keletre 5 és 20 mm közötti összegek voltak jellemzőek. Vasárnap átmeneti szárazabb időjárás után hétfőn hajnaltól ismét sokfelé eredt el az eső, és a Dunántúlon és északkeleten újabb 5-15 mm csapadék esett. Szerdán főleg északkeleten hullott jelentős csapadék, összességében az elmúlt 6 nap során 15-60 mm eső esett az országban (1. ábra). A legtöbb a nyugati és északkeleti határ közelében, a legkevesebb az Alföld középső és déli részein.
A talajok felszíne sokfelé sárossá vált, a lehullott csapadék csaknem országszerte átnedvesítette a felső 20 cm-es réteget. A mélyebb rétegekbe is jutott, a felső fél méter nedvességtartalma már az Alföldön is meghaladja a kritikusan száraz 40%-os értéket (2. ábra).
A hőmérséklet a múlt csütörtökig országszerte 25 Celsius fok fölött alakult a legmelegebb órákban, és a hét közepén hajnalonként sem hűlt 10 fok alá a levegő. Nyugaton már pénteken elkezdődött a lehűlés, és csak 20 fokig melegedett a levegő, de délkeleten ekkor még 30 fok közeli értékek voltak jellemzőek, majd szombaton országszerte 7-8 fokot esett vissza a hőmérséklet. Vasárnap már meglehetősen hűvös volt a reggel: sokfelé 10 fok alá, a Kisalföldön pedig 5 fok alá csökkent a hőmérséklet (3. ábra). Ezen a héten a sok felhő és a csapadék mellett jellemzően átlag alatt alakult a hőmérséklet.

Az ősz első hónapjára visszatekintve azt állapíthatjuk meg, hogy a hónap első napjának jelentős csapadéka után bő három hét teljesen száraz és meleg idő következett. Ezt követően 25-től kezdődött esős idő, a talaj ekkortól kezdett feltöltődni nedvességgel. A csapadék szélsőséges időbeli eloszlása mellett térben is nagy különbségek alakultak ki az országban, ugyanis a hónap összcsapadéka többnyire 20 és 80 mm között alakult (4. ábra). Az ország déli részén 30-40 mm-rel maradt el az átlagtól a havi csapadékösszeg, északon pedig 5-10 mm-es többlet is előfordult (5. ábra). A hőmérséklet szeptemberben 1-3 fokkal haladta meg a sokéves átlagot.

A szeptemberi meleg, száraz időjárás kedvezett a kukorica és a napraforgó érési folyamatainak. Utóbbi növény betakarításával már sok helyen végeztek, és a kukorica is a teljes érés fenológiai fázisában jár, egyre többfelé elkezdték a betakarítást. A jelenlegi csapadékos idő ezt most akadályozza.
Ugyancsak hátráltatja az esős idő a most érő gyümölcsök, az alma és a körte szedését és a szüretet is (6., 7. és 8. ábra).
A repce számára azonban életmentő volt a csapadék. A szeptemberi szárazságban hiányosan, gyengén kelt állományok most már elkezdik a regenerációt.
Az őszi kalászosok számára a jó magágy készítéséhez is nagy szükség volt az esőre.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken a szeptember közepére vonatkozó állapotokat láthatjuk. A legzöldebb növényzet továbbra is erdeinkben figyelhető meg, bár már színesednek a lombok. A változást mutató térképen igen erőteljes csökkenés látszik az Alföld területén illetve a Dunántúl délkeleti részein, éppen azokon a tájakon, ahol a felszín közeli talajréteg is rendkívül száraz volt ebben az időszakban. A vegetációs index csökkenése szeptemberben szokásos folyamat, ilyenkor a természetes növényzet és a most érő kapás növények egyaránt sokat veszítenek zöld tömegükből, az őszi vetésből pedig még csak a repce friss kelése jelent meg. Az ilyen nagymértékű változást a szeptemberi száraz időjárás magyarázza, a talajok nedvességvesztésével elég hirtelen száradt el a növényzet is. Az anomália térképen, ami augusztus végén még országszerte az átlagosnál fejlettebb, zöldebb vegetációról tanúskodott, szeptember második felére nagy területeken jelentkezik negatív anomália főként az Alföldön és az említett dunántúli tájakon, vagyis a csapadékos nyarat követő száraz nyárutó láthatóan érezteti hatását.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be a szezon végi összesítőn a Győr, Kaposvár, Kecskemét, Békéscsaba és Miskolc térségére vonatkozó agrogramokon* (9-13. ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs időszak egyes periódusainak ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. A tavaszi aszály mind a tetemes csapadékhiányt, mind a száraz talajt mutató ábrán nyomon követhető, a növény ezért csak nagyon nehezen tudott kikelni. A talaj nedvességtartalma április elejétől május közepéig majdnem folyamatosan a kritikus 40%-os érték alatt volt a növény gyökérzetét érintő mélységben. Ezt követően már esett annyi eső, hogy a talaj nem száradt tovább, sőt kissé már a kritikus szint fölé emelkedett a talajnedvesség. A kukorica a májusi szárazságban mélyebb gyökeret növesztve kereste a nedvességet a talajban. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott mind áprilisban, mind májusban, több hideghullám is előfordult, többször is kialakultak éjszakai fagyok. A májusi napi középhőmérséklet gyakran jelentősen a kukorica fejlődése szempontjából optimális érték alatt alakult, fázott a növény. A meteorológiai nyárral megérkezett a meleg idő, és különösen június közepén igen jelentős mennyiségű csapadék hullott, bár nem egyformán. A Dunántúlon jellemzően kevesebb esett, arrafelé megmaradt a csapadékhiány, míg keleten sokfelé az ideálisnál még több is, hiszen vízborítás is kialakult. Júliusban, a virágzás környékén a kukorica 100 mm csapadékot kíván, mely az országban sokfelé össze is jött: keleten időben viszonylag elosztva, míg a Dunántúl déli részén a hónap végén, szinte egyszerre érkezett, mely közel sem volt ideális. A bőséges csapadékból nagyjából a Mosonmagyaróvár – Siófok – Paks - Mohács vonal maradt ki. Augusztus elején érkezett egy újabb jelentős (15-50 mm) csapadékhullám immár azokra a területekre is, melyek korábban szárazon maradtak. A szemképződésre így szinte országszerte átnedvesedett a talaj. Az augusztus a folytatásban a Tiszántúl déli részén meglehetősen szárazon alakult, de a talajban még megfelelő mennyiségű nedvesség tárolódott, míg a nyugati és északi országrészben megkapta a kukorica az ideális 100 mm csapadékát a hónap során. Ezzel együtt is a Dunántúl egyes részein a szezon összegzett csapadéka alig több, mint fele az optimálisnak, a szezon első kétharmadában a talaj nedvességtartalma a kritikusan száraz szint alatt, vagy annak környékén mozgott. Ezzel szemben keleten június közepétől megfelelőek voltak a nedvességi viszonyok, a szezon végére azonban elfogyott a nedvesség. A görgetett hőösszeg a meleg április miatt kezdetben az optimális érték fölött alakult, az átlagosnál hűvösebb május során azonban lecsökkent ez a többlet, és a nyáron is többször előfordultak hűvös időszakok.

A következő 6-8 nap során folytatódik a változékony, többször csapadékos időjárás. Fokozatosan az Európa nyugati része fölött kialakuló hatalmas méretű légörvény veszi át időjárásunk alakítását. Ennek áramlási rendszerében dél, délnyugat felől eleinte egyre melegebb és még száraz, majd a hét végétől többször is nedves levegő érkezik fölénk. Péntek délelőttig északkeleten még várható kiadós eső, majd újabb csapadék a vasárnapra virradó éjszaka érkezik. A jövő hét első felében is többször kell számítani elszórt záporra, zivatarra, de tartósan esős idő nem valószínű. Összességében jövő szerdáig többnyire 5-15 mm csapadék várható az országban, de északkeleten ennél jóval több is eshet. Továbbra is gyakran lesz szeles az idő, ezúttal délies irányból várható erős, helyenként viharos szél. A hőmérséklet szombatig emelkedik, akkor délkeleten akár 30 fokig is melegedhet a levegő. Vasárnaptól több fokos lehűlés várható, de a jövő hét első felében sem lesz hűvös idő.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. október 1.


* Agrogram

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).


1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2020. szeptember 30-ig (mm)


2. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2020. szeptember 30-án (%)


3. ábra
Minimum hőmérsékletek 2020. szeptember 27-én (Celsius fok)


4. ábra
A szeptemberi csapadékösszeg (mm)


5. ábra
A szeptemberi csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól (mm)


6. ábra
Téli körte Miskolc térségében 2020. szeptember 29-én
fotó: Kovács Attila


7. ábra
Birs Miskolc térségében 2020. szeptember 29-én
fotó: Kovács Attila


8. ábra
Az eső hatására a dió burka is megrepedt (Miskolc térsége, 2020. szeptember 29.)
fotó: Kovács Attila


9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2020. szeptember 30-ig (részletes magyarázat a szövegben)


10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2020. szeptember 30-ig (részletes magyarázat a szövegben)


11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2020. szeptember 30-ig (részletes magyarázat a szövegben)


12. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2020. szeptember 30-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


13. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2020. szeptember 30-ig (részletes magyarázat a szövegben)