2021. június 19. szombat
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2021. április 8. 13:58

A hét végétől megszűnik a fagyveszély

Csak egy hete kezdődött az április, de az elmúlt egy hétben nyári, tavaszi és téli időjárás egyaránt előfordult hazánkban (1. ábra). A héten visszatértek az erős hajnali fagyok is, amik már nem csak a korai gyümölcsfákban, hanem a többi csonthéjasban is kárt tettek. A szárazság által leginkább sújtott tájakra azonban most sem érkezett számottevő csapadék, és erre a jövő keddig nincs is kilátás. Péntektől viszont melegszik az idő, vasárnaptól a fagyok is megszűnnek.

A hét első felében is folytatódott a változékony, szeszélyes időjárás. Hétfőn a szinte országszerte fagyos reggel után napközben 15 fok körüli értékekre melegedett a levegő, és napos, száraz időben lehetett haladni a tavaszi munkákkal. Majd kedd reggelre egy hidegfront érkezett, és a nyugati, délnyugati határszélen valamint az északi országrészben többfelé kifehéredett a táj, 2-8 cm-es hóréteg hullott (2. ábra), de a Bükkben 10-15 cm esett. A Dunántúl jelentős részén, a Kiskunság területén és a keleti határszélen azonban ekkor sem öntözte a talajokat számottevő mennyiségű csapadék, míg máshol 1-8 mm hullott (3. ábra). A hidegfront mögött kedden már 8-10 fokkal hidegebb volt, mint az előző napon, szerdán reggelre pedig -2 és -7 fok közé hűlt le a levegő (4. ábra). Szerdán napközben többfelé fordultak elő hózáporok, záporok, de ezekből csak kevés, a legtöbb helyen 1 mm-nél kevesebb csapadék hullott, a csütörtöki hózáporokból, záporokból esett helyenként nagyobb mennyiség. A talajok felszín közeli rétege sajnos továbbra is igen száraz az ország jelentős részén. A Dunántúlon, és a középső országrészben a felső 20 cm-es réteg nedvességtartalma nem éri el a kritikus 40%-os értéket sem a növények számára hozzáférhető víztartalom százalékában, de jelentős területen 30% alatt alakul ez az érték (5. ábra). A középső és mélyebb talajrétegek még kellően nedvesek, ősszel és télen kellő mennyiségű csapadék hullott a talajok feltöltődéséhez. A hideg időben az 5 cm-en mért talajhőmérséklet is jelentősen visszaesett a hét közepére az egy héttel ezelőtti értékekhez képest, már csak 5 és 10 fok között alakul (6. ábra).  

Az őszi kalászosok a bokrosodás fenológiai fázisában járnak. A csapadékos október miatt későn vetett, fejletlenebb búza állományoknak és a repcének továbbra is igen nagy szüksége lenne a csapadékra. Tavaly ilyenkor igen hasonlóan alakult időjárásunk, áprilisra akkor is jelentősen kiszáradt a talajok felszín közeli rétege, és az aszályos időben nem hozott elegendő oldalhajtást a repce, így a termésátlagok jelentősen elmaradtak a kívánatostól.
A keleti országrészben a februárban és márciusban tartósan belvizes foltokban a vetés sokfelé kipusztult.
A talajhőmérséklet már elérte a tavaszi gabonák vetéshez szükséges értékeket, így egyre többfelé kezdték meg ezt a munkát is. A magágy előkészítéshez és a növények csirázásához, keléséhez is szükség lenne áztató csapadékra.
A márciusi -6, -10 fokos hidegek már okoztak fagykárt elsősorban a déli és középső országrészben a mandula és a kajszi rügyeiben. A múlt héten országszerte virágba borult ez a két korán virágzó csonthéjasunk, és az őszibarack, meggy és cseresznye rügyei is sokfelé megpattantak már. Így érkeztek a hétfői, szerdai és csütörtöki fagyok. A szakirodalom szerint kajszi esetén teljes virágzásban -2,2 Celsius fok a kritikus hőmérséklet, -2,9 foknál 10%-os kár, míg -5,6 foknál 90%-os kár valószínű. A sziromhullás/terméskezdemény fázisában -0,8 Celsius foknál kezdődik a károkozás, és -4,4 fok esetén már 90%-os a fagykár. Őszibaracknál a zöld bimbós állapottól a virágzás kezdetéig tartó fázisban -2 és -3 fok a kritikus hőmérséklet, teljes virágzásban -2,7 foknál valószínű 10%-os, -4,4 foknál pedig már 90%-os kár. Ezek az értékek azonban nagyban függnek a fajtától és a kritikus hőmérséklet fennállásának időtartamától is.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek a március második felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke egyelőre még alacsony, de már kezdődik a lassú zöldülés. Az anomália térképen továbbra is az ilyenkor szokásosnál nagyobb mennyiségű zöld tömeg látszik az ország nagy részén, ami az őszi vetések és a természetes növényzet fejlett, jó állapotát jelzi.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr, Kecskemét és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (7., 8. és 9. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert szeptember első napján még országszerte hullott egy jó kis eső, de aztán szinte az egész hónapra csont szárazra fordult az idő. Főleg a később vetett magok nagyon nehezen, vontatottan, hiányosan keltek, és a kis növények is nehezen fejlődtek. Az eső szeptember legvégén érkezett meg, nem is akármennyi, ugyanis hetekig sok-sok hullámban esett, helyenként több havi átlagnak megfelelő csapadék összegyűlt. A repce ennek nagyon örült, egységesedett, megerősödött a tartósan enyhe időben. A csapadékos idő, a sáros talaj, a foltokban a földeken álló víz viszont az őszi kalászosok vetését és néhol a kelését is jelentősen akadályozta, hátráltatta. A korábban és a csapadékszünetekben elvetett táblákon a növény szépen fejlődött. Október második felétől kevesebb csapadék hullott, de a kis párolgás miatt a talaj folyamatosan töltődött nedvességgel egyre mélyebb rétegben. December végén, sokfelé csapadékosra fordult az idő, és a sok eső hatására január végétől február közepéig egyre növekedett a belvízzel elöntött táblák nagysága az Alföldön. Február közepétől szárazabb időjárás következett, a legtöbb helyen megszűnt a belvíz, száradni kezdtek a talajok. Március közepére a Dunántúl északi felén, majd a hónap végére az ország jelentős területén teljesen kiszáradt a talaj felső rétege. Bár jellemzően az optimálisnak nagyjából megfelelő a szezon kezdete óta lehullott csapadék összege, és csak a középső tájakon marad el attól kissé, míg északon helyenként jelentősen meghaladja azt, de a csapadék eloszlása időben nem volt egyenletes, és április elejétől már mindenhol nagy szükség lenne esőre a növények optimális fejlődéséhez.
Az őszi fagyok ebben a szezonban a szokásosnál később érkeztek, a vetéseknek volt ideje szépen megerősödni a tél beállta előtt. Az enyhe idő még január elején is kitartott, a télies időjárás csak január második hetében állt be. Két nagyobb hideghullám alakult ki a télen, január és február közepén, de a fagyos idő egyik esetben sem tartott sokáig, a pár napos kemény mínuszokat felmelegedés követte. Az őszi vetéseket károsító mértékű fagy nem fordult elő. Márciusban a gyakori északi áramlás többször hozott hideg, fagyos éjszakákat, az igazi tavasz csak nagyon lassan indult be. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte jóval az optimális érték fölött jár az enyhe ősz és tél hatására.

A folytatásban lassan melegszik az idő, de jelentősebb csapadék a jövő hét elejéig nem valószínű. Csütörtök estig még többfelé lehet záporokra, hózáporokra számítani, majd péntektől szárazabb, egyre melegebb légtömegek áramlanak térségünkbe, így pénteken és szombaton sehol sem várható csapadék, és vasárnap és hétfőn is csak elszórtan lehet kisebb eső, zápor. Így hétfő estig országszerte tovább szárad a talajok felszín közeli rétege. Továbbra is sokfelé zavarja majd napközben élénk, a Dunántúlon erős szél a növényvédelmi munkákat. Pénteken még a szerdaihoz és a csütörtökihez hasonlóan hideg lesz a hajnal, majd szombaton már csak a fagyzugos helyeken, és a száraz homokfelszínek fölött valószínű -2 foknál hidegebb. Vasárnaptól országszerte megszűnnek az éjszakai fagyok. A legmelegebb órák hőmérséklete már szombaton is eléri a 15-20 fokot, és hétfőig, keleten keddig tovább melegszik az idő. A jelenlegi számítások szerint kedden hajnalban éri el térségünket délnyugati irányból az a frontrendszer, ami több fokos lehűlést, ugyanakkor jelentősebb csapadékot is hozhat.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. április 8.


* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).


1. ábra
Hóban virágzó aranyvessző
fotó: Konkoly Elemér


2. ábra
Hóvastagság értékek 2021. április 6-án reggel 8 órakor (cm)


3. ábra
Napi csapadékösszegek 2021. április 6-án (mm)


4. ábra
Minimum hőmérsékletek 2021. április 7-én (Celsius fok)


5. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 centiméteres rétegében 2021.április 7-én (%)


6. ábra
5 cm-en mért talajhőmérséklet 2021. április 7-én (Celsius fok)


7. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2021. április 7-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2021. április 7-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2021. április 7-ig
(részletes magyarázat a szövegben)