2021. június 16. szerda
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2021. április 29. 12:42

Lemaradás a fejlődésben

Az áprilisi hideg, gyakran fagyos éjszakák miatt kultúrnövényeink és a természetes növényzet is lemaradásban van a fejlődésben a szokásoshoz képest. A folytatásban tovább melegszik az idő, a növények fejlődése pedig felgyorsul majd. A hét végéig többfelé várható zápor, zivatar, de tartós, egész napos csapadék nem valószínű. A több eső északkeleten hullhat, pedig délen lenne rá nagyobb szükség. A jövő hét első felében jöhet szárazabb, naposabb időjárás egy átmeneti lehűléssel.

A múlt héten csütörtökön egy hidegfront hozott országos, de csak pár mm csapadékot. Ennél több (helyenként 5-10 mm) csak az északkeleti országrészben esett. A hidegfront mögött pénteken és szombaton száraz idő volt a jellemző, ugyanakkor ismét lehűlt a levegő, a hét közepi 17-20 fokos maximumok is visszaestek pár fokkal. A következő hidegfront vasárnap érte el hazánkat, mely újra hideg, száraz levegőt szállított térségünkbe. Nagyon erős volt a napi hőingás, hiába voltak 15 fok fölötti maximumok, szombattól szerdáig minden reggel többfelé fagyott az országban (1. ábra). Jellemzően „csak” -1, -2 Celsius fok fordult elő nyugaton és északon, de a nógrádi Zabaron hétfő és szerda reggelre is megdőlt a napi minimumhőmérséklet rekordja. A vasárnapi hidegfronthoz kötődően főként északkeleten alakultak ki záporok. Ezen a héten keddtől-szerdától délies áramlással melegedés indult fölöttünk a légkörben, csütörtökre megszűntek a fagyok. A hét első felében csak a déli országrészben alakult ki kisebb eső. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege többnyire 25 és 55 mm között alakul (2. ábra), mely nem lenne rossz, de főleg a déli országrészben még mindig 10-20 mm-rel elmarad a szokásos értéktől (3. ábra). Jelentősebb, országos csapadék csak a múlt hét elején hullott, így a talaj felszín közeli rétege az északkeleti országrész kivételével sokat száradt az elmúlt napokban, nedvességtartalma többnyire 40 és 70% között alakul a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában (4. ábra). Ennél nedvesebb talajok foltokban fordulnak elő a záporok által jobban öntözött területeken. A középső talajréteg is szárazabbá vált az ország nagy részén, ugyanakkor az 50 és 100 cm közötti rétegre továbbra is telített állapot a jellemző. Az ilyenkor szokásosnál mintegy 4-6 fokkal hűvösebb időben (5. ábra) az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga sem növekedett számottevően, továbbra is 9 és 14 fok között alakul (6. ábra).  

A szárbaindulás fenológiai fázisában járó őszi kalászosok, valamint a virágozni kezdő repce állományok számára az eddigieknél magasabb hőmérsékletekre lenne szükség. A repcét az elmúlt hetekben előfordult fagyok sokfelé „megcsípték”, de ennek a növénynek jó a regenerálódó képessége, egy kedvező időjárással a folytatásban még lehet jó a termés.
A kukorica vetése időben már régóta aktuális, a kellő nedvességet is megkapta a talaj, és az utóbbi napokban a legtöbb helyen a talajhőmérséklet is tartósan meghaladja már a 10 fokos küszöbértéket, így a mostanában elvetett mag közel optimális körülmények közé kerül.
Jelenleg még több gyümölcsünk van teljes virágzásban: északon főleg a meggy (7. ábra) és a körte (8. ábra), de még virágzik a cseresznye és a szilva is, miközben az alma még csak bimbós. Legalább egy, de inkább két hetes lemaradásban van a virágzás ideje a szokásoshoz képest.
Északkelen a csapadékos időben a tavaszi gombák továbbra is megtalálhatók (9. ábra).

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek az április első felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke főként északkeleten alacsony még, de lassan mindenhol beindul a zöldülés. A változást mutató térkép a hűvös, száraz időjárás ellenére is jellemzően zöld színű, főként azokon a tájakon nem indult még meg a zöld tömeg növekedése, ahol nagyobb arányban vetnek nyári kapás növényeket. Az anomália térképen a legtöbb helyen továbbra is az ilyenkor szokásosnál nagyobb mennyiségű zöld tömeg látszik, ami az őszi vetések és a természetes növényzet fejlett, jó állapotát jelzi. Az erősen mozaikos területek a szántókon a vetésforgó miatt alakulnak ki. Ugyanakkor sárgával rajzolódnak ki középhegységeink, ami azt mutatja, hogy hegyvidéki erdeink az ilyenkor megszokottnál később zöldülnek a hideg idő miatt.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg 50 és 65 foknap között alakulnak, ami kevesebb, mint a fele a tavalyi értékeknek, és mintegy 45 foknappal elmaradnak a sokéves átlag értékeitől is (10. ábra). Mindez azt jelenti, hogy a hűvös idő miatt a növények fejlődése április eleje óta lelassult, fenológiai fázisaik a tavalyinál nagyjából két héttel, az átlaghoz képest pedig bő egy héttel később következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (11. és 12. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert szeptember első napján még országszerte hullott egy jó kis eső, de aztán szinte az egész hónapra csont szárazra fordult az idő. Főleg a később vetett magok nagyon nehezen, vontatottan, hiányosan keltek, és a kis növények is nehezen fejlődtek. Az eső szeptember legvégén érkezett meg, nem is akármennyi, ugyanis hetekig sok-sok hullámban esett, helyenként több havi átlagnak megfelelő csapadék összegyűlt. A repce ennek nagyon örült, egységesedett, megerősödött a tartósan enyhe időben. A csapadékos idő, a sáros talaj, a foltokban a földeken álló víz viszont az őszi kalászosok vetését és néhol a kelését is jelentősen akadályozta, hátráltatta. A korábban és a csapadékszünetekben elvetett táblákon a növény szépen fejlődött. Október második felétől kevesebb csapadék hullott, de a kis párolgás miatt a talaj folyamatosan töltődött nedvességgel egyre mélyebb rétegben. December végén, sokfelé csapadékosra fordult az idő, és a sok eső hatására január végétől február közepéig egyre növekedett a belvízzel elöntött táblák nagysága az Alföldön. Február közepétől szárazabb időjárás következett, a legtöbb helyen megszűnt a belvíz, száradni kezdtek a talajok. Március közepére a Dunántúl északi felén, majd a hónap végére az ország jelentős területén teljesen kiszáradt a talaj felső rétege, és már a növények fejlődését is akadályozta. Az eső csak április közepén, de még éppen időben érkezett. A szezon kezdete óta lehullott csapadékösszeg jellemzően az optimálisnak megfelelő, és csak a középső tájakon marad el attól, míg északon helyenként jelentősen meghaladja azt, a csapadék eloszlása azonban időben nem volt egyenletes.
Az őszi fagyok ebben a szezonban a szokásosnál később érkeztek, a vetéseknek volt ideje szépen megerősödni a tél beállta előtt. Az enyhe idő még január elején is kitartott, a télies időjárás csak január második hetében állt be. Két nagyobb hideghullám alakult ki a télen, január és február közepén, de a fagyos idő egyik esetben sem tartott sokáig, a pár napos kemény mínuszokat felmelegedés követte. Az őszi vetéseket károsító mértékű fagy nem fordult elő. Márciusban és áprilisban a gyakori északi áramlás többször hozott hideg, fagyos éjszakákat, az igazi tavasz csak nagyon lassan indult be. A növények tavaszi fejlődése is vontatott volt, a fenológiai fázisok április végén 1-2 héttel elmaradnak a szokásos időponttól. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte jóval az optimális érték fölött jár az enyhe ősz és tél hatására, de tavasszal a különbség sokat csökkent.

A következő napokban tovább melegszik az idő: a legmelegebb órák hőmérséklete szombaton és vasárnap délen a 25 fokot is meghaladhatja. A jövő hét elején lesz egy két-három napos visszaesés, kedden reggelre a fagyzugokban gyenge fagy is előfordulhat, de nem ez lesz a jellemző. A hét közepétől ismét melegszik majd a levegő. Ezzel együtt az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga is növekszik, 15 fok körül alakul majd. Ma estétől többfelé lehetnek záporok, zivatarok, melyek egészen vasárnapig többfelé és többször is előfordulhatnak. A jövő hét első felében szárazabb, naposabb idő vár ránk. A csapadék eloszlása térben nem lesz egyenletes, a jelenlegi számítások szerint a több északkeleten, északon várható. Arrafelé helyenként a 20-30 mm-t is meghaladhatja hétfőig a lehulló csapadékösszeg, azonban délen helyenként 5 mm alatt maradhat, pedig arrafelé lenne a nagyobb szükség az esőre.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. április 29.


* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).


1. ábra
Minimumhőmérsékletek 2021. április 27-én (Celsius fok)


2. ábra
30 napos csapadékösszeg 2021. április 28-ig (mm)


3. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2021. április 28-ig (mm)


4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 centiméteres rétegében 2021.április 28-án (%)


5. ábra
Az 5 napos átlaghőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól 2021. április 28-ig (Celsius fok)


6. ábra
Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga 2021. április 28-án (Celsius fok)


7. ábra
Meggy teljes virágzásban Miskolcon 2021. április 28-án
(fotó: Kovács Attila)


8. ábra
Körte teljes virágzásban Miskolcon 2021. április 28-án
(fotó: Kovács Attila)


9. ábra
Ízletes kucsmagomba Miskolc térségében 2021. április 23-án
(fotó: Kovács Attila)


10. ábra
A kukoricára számított, április 1-től összegzett hőösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2021. április 27-én (foknap)


11. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2021. április 28-ig (részletes magyarázat a szövegben)


12. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2021. április 28-ig (részletes magyarázat a szövegben)