2022. július 1. péntek
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2021. július 1. 13:36

Számottevően nem enyhül a szárazság

A hét első felében újabb hőhullám érte el hazánkat, és a szerda este érkezett hidegfronthoz kapcsolódóan főként a Rába térségében és helyenként a déli országrészben alakultak ki 5 mm-nél több csapadékot adó záporok, zivatarok. Az ország jelentős részén azonban alig, vagy semmi nem esett az elmúlt napokban, és tovább száradnak a talajok. Az aszály jelei egyre többfelé látszanak a kapás növények állományain és a természetes vegetáción is. Az előttünk álló napokban bár mérséklődik a meleg, de a szárazságot számottevően csökkentő áztató csapadék nem valószínű.

A hét elején visszatért a forró, az ország nagy részén száraz időjárás. Hétfő estétől kedd reggelig az északkeleti országrészben, majd szerdán napközben elszórtan fordultak elő igen kevés csapadékot adó záporok, zivatarok. Szerdán kora este érkezett egy hidegfront, melyhez kötődően komolyabb zivatarok is kialakultak, és végre a már régóta száraz Győr környéki területeken is hullott némi csapadék. A Rába térségében elvonult szupercellából többfelé 10-15 mm esett, majd a Balatontól délre illetve Baranyában kialakult, és jelentősre nőtt zivataros tömbből, amely északkeleti irányba végigvonult az országon, csak kevés helyen hullott 5 mm-t meghaladó mennyiség. A Dunántúl déli, délnyugati és északkeleti részén, de foltokban a keleti országrészben is egyáltalán semmi nem esett. (1. ábra) A talajok a legtöbb helyen tovább száradtak, a lehullott csapadék csak a felszín közeli részt nedvesítette át (2. ábra), de
a felső fél méteres réteg továbbra is kritikusan száraz, a növények számára hasznosítható vízmennyiségnek csak 25-45%-át tartalmazza (3. ábra), és a fél méternél mélyebb rétegben is folyamatos a nedvességvesztés.
A hétvégi átmeneti enyhülést ismét kánikulai meleg napok követték. Országosan a legmelegebb kedden volt, amikor az Alföld nagy részén és a Dunántúlon is többfelé 35 fok fölé emelkedett a legmelegebb órák hőmérséklete (4. ábra), majd szerdán a Dunántúlon már kissé enyhült a forróság, de keleten még kitartott a 35 fok fölötti hőség. Az országos lehűlés csütörtök reggelre érkezett, amikor már mindenütt 20 fok alá, a Dunántúl nyugati felén 12-13 fokig csökkentek a minimum hőmérsékletek.

A nyár első hónapja még a májusihoz hasonló hűvös idővel indult, majd június első hetében megérkezett a nyári időjárás. A hónap első felében még az ilyenkor megszokott értékek körül alakult a hőmérséklet, majd 18-án kezdődött a kánikulai meleg, melyet csak egy átmeneti 2-3 napos enyhébb idő szakított félbe. Így a júniusi átlaghőmérséklet összességében 1-3 fokkal alakult magasabban a sokéves átlagnál (5. ábra). Bár a nyár első hónapja az átlagokat tekintve az egyik legcsapadékosabb hazánkban, az idén csak igen kevés csapadék esett, jellemzően záporok, zivatarok formájában. Medárd napján csak elszórtan fordultak elő záporok, és a népi megfigyelésnek megfelelően az ezt követő időszak is száraznak bizonyult. A havi csapadékösszeg 1! és 53 mm között alakult az országban (6. ábra), ez jellemzően 40-60 mm-rel kevesebb a sokéves átlagnál (7. ábra).  

A kalászosok és a repce érése a nagy melegben felgyorsult, az árpa jellemzően már beérett, és a búzatáblák is sárgulnak, az állományok a tejesérés, viaszérés fenológiai fázisában járnak. Ezekre a növényekre a csapadékhiánynak már nincs különösebb hatása, a száraz időben a gombás megbetegedések nem tudnak kialakulni.
A napraforgó jellemzően csillagbimbós állapotban van, de egyes helyeken már virágzik. A kukorica is gyorsan fejlődik, 1-3 szárcsomós állapotban jár, de a rosszabb vízháztartású talajokon a száraz időben sajnos már furulyáznak a levelei. Nyári növényeinknek igen nagy szüksége lenne a meleg mellett kiadós csapadékra is.
Az érésben lévő gyümölcsöknek kedvezett a száraz idő, a forróság azonban lerövidíti az érés folyamatát, ami károsan hat a termésre. Ugyanígy a szőlő is hamar elvirágzott az idén.   

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek a június közepére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke különösen az erdőkkel borított tájakon igen magas, de máshol is zöld, dús volt ebben az időszakban a vegetáció. Az előző időszakhoz képesti változást mutató térképünkön leginkább a délkeleti országrészben és a Dunántúl északnyugati tájain mutatkozik csökkenés, amit elsősorban a csapadékhiány okoz, ezeken a tájakon száradtak ki leghamarabb a talajok. A száraz időjárás mellett a kalászosok és a repce érése is hozzájárul a csökkenéshez, június közepe óta ezeknek az állományoknak egyre kisebb a vegetációs index értéke. Ugyanakkor a kapás növények táblái folyamatos növekedést mutatnak. Az anomália térképen a legtöbb helyen az átlaghoz képest pozitív eltérés figyelhető meg, a kalászosok és a repce a szokásosnál később érnek, a tavaszi vetésű növények zöld tömege viszont kezdi utolérni az ilyenkor szokásos értéket.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 530 és 590 foknap között alakulnak, az északi és a nyugati határszélen mutatkoznak a kisebb, délkeleten pedig a nagyobb értékek. Jelentősen növekedett a hőösszeg az elmúlt hetekben, csökken a szokásos értékekhez képest az elmaradás. Ezzel együtt még mindig 20-70 foknappal kevesebb ez az érték a tavalyinál, az átlaghoz képesti elmaradás pedig 40 és 80 foknap közötti. Mindez azt jelenti, hogy a hűvös tavaszi időjárás miatt a növények fejlődése lemaradásban van, fenológiai fázisaik a tavalyinál és az átlaghoz képest is körülbelül egy bő héttel később következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár körüli területre vonatkozó agrogramon* (8. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert szeptember első napján még országszerte hullott egy jó kis eső, de aztán szinte az egész hónapra csont szárazra fordult az idő. Főleg a később vetett magok nagyon nehezen, vontatottan, hiányosan keltek, és a kis növények is nehezen fejlődtek. Az eső szeptember legvégén érkezett meg, nem is akármennyi, ugyanis hetekig sok-sok hullámban esett, helyenként több havi átlagnak megfelelő csapadék összegyűlt. A repce ennek nagyon örült, egységesedett, megerősödött a tartósan enyhe időben. A csapadékos idő, a sáros talaj, a foltokban a földeken álló víz viszont az őszi kalászosok vetését és néhol a kelését is jelentősen akadályozta, hátráltatta. A korábban és a csapadékszünetekben elvetett táblákon a növény szépen fejlődött. Október második felétől kevesebb csapadék hullott, de a kis párolgás miatt a talaj folyamatosan töltődött nedvességgel egyre mélyebb rétegben. December végén, sokfelé csapadékosra fordult az idő, és a sok eső hatására január végétől február közepéig egyre növekedett a belvízzel elöntött táblák nagysága az Alföldön. Február közepétől szárazabb időjárás következett, a legtöbb helyen megszűnt a belvíz, száradni kezdtek a talajok. Március közepére a Dunántúl északi felén, majd a hónap végére az ország jelentős területén teljesen kiszáradt a talaj felső rétege, és már a növények fejlődését is akadályozta. Az eső csak április közepén, de még éppen időben érkezett, majd május elején ismét egyre többfelé kezdett a talaj kiszáradni. Az aranyat érő májusi eső a hónap közepén érkezett, több hullámban, országos, áztató eső formájában, melyre az utóbbi két évben nem volt példa. Május végén szárazabb periódus kezdődött, mely azóta is tart, a talaj ismét egyre jobban és egyre mélyebben szárad ki. A szezon kezdete óta lehullott csapadékösszeg a legtöbb helyen elmarad az optimálistól, elsősorban a száraz tavasz és a szintén száraz június miatt.
Az őszi fagyok ebben a szezonban a szokásosnál később érkeztek, a vetéseknek volt ideje szépen megerősödni a tél beállta előtt. Az enyhe idő még január elején is kitartott, a télies időjárás csak január második hetében állt be. Két nagyobb hideghullám alakult ki a télen, január és február közepén, de a fagyos idő egyik esetben sem tartott sokáig, a pár napos kemény mínuszokat felmelegedés követte. Az őszi vetéseket károsító mértékű fagy nem fordult elő. Márciusban és áprilisban a gyakori északi áramlás többször hozott hideg, fagyos éjszakákat, az igazi tavasz csak nagyon lassan indult be. A növények tavaszi fejlődése is vontatott volt, a fenológiai fázisok már április végén 1-2 héttel elmaradtak a szokásos időponttól. Májusban is folytatódott a hűvös idő, a megérkezett csapadék azonban igen kedvező körülményeket teremtett. Május második felében és június elején nem érkezett nagy meleg, így a termés szempontjából kritikus fenológiai fázisok nem rövidültek le, ami a termés mennyiségének növekedésében mutatkozhat majd meg. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte az optimális érték fölött jár az enyhe ősz és tél hatására, de tavasszal a különbség sokat csökkent.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Nyíregyháza térségére vonatkozóan mutatunk be (9. ábra). Nehezen indul a vegetációs időszak a kukorica számára. Országszerte kevesebb eső hullott áprilisban és május elején, mint ami a növény számára optimális lett volna, majd a május közepén érkezett jelentős csapadék sokat segített. Május második felétől alig esett, a talaj folyamatosan veszített a nedvességtartalmából, június közepére már a kritikus, 40%-os szint alá csökkent. Az alacsony hőmérséklet is problémát okozott, mert a hűvös időben a talaj hőmérséklete csak nagyon lassan, a szokásosnál jóval később érte el a 10 fokos küszöbértéket, ezért jelentős késést szenvedett a kukorica vetése. A napi középhőmérséklet májusban is csak kevésszer érte el a kukorica számára optimális értéket, a görgetett hőösszeg is jóval az ideális alatt alakul. A növény csirázása, kelése és korai fejlődése ezért lassan, vontatottan haladt. Június elején érkezett meg a meleg, mely a mélyebb talajrétegek többnyire kedvező talajnedvességi viszonyaival együtt közel ideális körülményeket teremtett a növény felgyorsuló fejlődéséhez. Az elmaradt júniusi csapadék miatt azonban a talaj a hónap második felére egyre jobban kiszáradt, a nehéz szezonkezdetet nehéz június követte. A termés mennyisége azonban legfőképp a júliusi és augusztusi csapadéktól fog függeni.

A hét további részében mérsékelten meleg, záporokkal, zivatarokkal tarkított időre van kilátás. Az északkeleti országrészben valószínű a legtöbb csapadék, ott minden nap kialakulhatnak záporok, zivatarok, melyek csütörtök este délnyugaton is előfordulhatnak, majd pénteken és szombaton főként a keleti országrészben lesznek jellemzőek. Vasárnap csak néhol valószínű csapadék, majd hétfőn a Dunántúlon némi eső, keletebbre záporok lehetnek. Keddtől ismét szárazabb napok várhatók. Így a következő egy hét csapadékösszege csak kevés helyen, főként északkeleten, és foltokban a Dunántúlon haladhatja meg az 5 mm-t, ami azt jelenti, hogy a talajok további száradására kell számítani, kismértékű nedvesedés északkeleten lehet. A hőmérséklet a hét eleji értékekhez képest több fokkal visszaesik, a maximumok 30 fok alatt, a minimum értékek 12-17 fok körül várhatók. Vasárnaptól ismét melegedés kezdődik, és egyre nagyobb területen melegszik újra 30 fok fölé a legmelegebb órákban a levegő. A relatív nedvesség értéke is növekszik kissé, napközben 40-50%-os értékek lesznek jellemzők, vasárnap valószínű ennél kissé alacsonyabb páratartalom. Az északnyugati szelet csütörtökön, pénteken és szombaton sokfelé kísérik élénk, néhol erős széllökések, a szél mérséklődésére szintén vasárnaptól van kilátás.   

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. július 1.


* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.


1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2021. június 27-ig (mm)


2. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 centiméteres rétegében 2021. június 30-án (%)


3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2021. június 30-án (%)


4. ábra
Napi maximumhőmérsékletek 2021. június 29-én (Celsius fok)


5. ábra
Az elmúlt 30 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2021. június 30-án (Celsius fok)


6. ábra
30 napos csapadékösszeg 2021. június 30-ig (mm)


7. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2021. június 30-án (mm)


8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2021. június 30-ig (részletes magyarázat a szövegben)


9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2021. június 30-ig (részletes magyarázat a szövegben)