2021. december 6. hétfő
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2021. szeptember 13. 14:14

Pénteken érkezhet komolyabb csapadék

Csütörtökig még marad a késő nyárias időjárás a hűvös reggelekkel, majd pénteken érkezik egy hidegfront, mely mérsékli a meleget. Péntekig csak egy-egy zápor, esetleg zivatar fordulhat elő elszórtan az országban, számottevő csapadék nem valószínű. A napos, száraz idő a gyümölcseink érésének kedvez, miközben a kelésben lévő, vagy éppen elvetett repce számára nagyon hiányzik az eső. Ebből leghamarabb pénteken érkezhet számottevő mennyiség, de nem országos, egyenletes eloszlásban.

A mögöttünk álló héten egy anticiklon hatására száraz, napos, meleg, eseménytelen időjárásban volt részünk. Csapadék sehol sem fordult elő az országban, a 30 napos csapadékösszeg szinte országszerte jelentős hiányt mutat (1. ábra). Így a talajok felszín közeli és középső rétege egyaránt sokat száradt. A felső fél méteres réteg az Alföld jelentős részén és a Dunántúl középső területein ismét kritikusan száraz, nedvességtartalma nem éri el a növények számára hasznosítható víztartalom 40%-át sem, de Békés megyében és Veszprém térségében sokfelé a 30%-át sem (2. ábra). Csak az augusztusi nagyobb esők által érintett területeken kielégítő a nedvességtartalom. A hőmérséklet az ilyenkor megszokott értékek körül alakult, a hűvös éjszakákat egyre melegebb nappal követte. Hajnalonként a hét közepéig sokfelé hűlt 10 fok alá, a „fagyzugokban” 5 fok alá a levegő. Hétfőn kora reggel a napi minimumhőmérséklet rekordja is megdőlt, Szikszón 1,2 fokra esett vissza a hőmérséklet. Ugyanakkor a kora délutáni órákban a hét eleji 25 fok körüli maximumok a hét végére 30 fokig emelkedtek. Nagy, néhol a 20 fokot is meghaladó napi hőingások a jellemzőek (3. és 4. ábra).

A napraforgó többnyire a növényszáradás, a kukorica pedig a viaszérés-teljes érés fenológiai fázisában jár (5. és 6. ábra), előbbi növény betakarítása zajlik. Nagy különbségek alakultak ki a terméshozamban a nyáron attól függően, hogy mennyi csapadékot kapott az adott terület. A nyár nagyobb része aszályos volt, a növények sokat szenvedtek a vízhiánytól. A szárazabb területeken öntözés hiányában helyenként csak derékig érő, hamar elöregedett, kiégett kukorica is előfordul. Az országrészek között nagy különbségek várhatók a termésátlagokban, zömében átlag alatti értékek várhatók, főleg a dél-alföldi területeken súlyos a probléma. A repce vetéséhez, illetve magágy előkészítéséhez kedvező feltételeket teremtett az augusztus végi csapadék, de a kelés után a kezdeti fejlődéshez már nagy szükség lenne az esőre. A jelenlegi napos, száraz idő az őszi gyümölcseink érését segíti.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek az augusztus végére, szeptember elejére vonatkozó állapotot mutatják. Szembeötlő, hogy az augusztus végi nagyrészt felhős idő miatt a térképeken nagyobb területen mutatkozik adathiány. Az azonban megfigyelhető, hogy az index értéke továbbra is az erdővel borított területeken, főként középhegységeink erdeiben a legmagasabb, míg a Tiszántúl déli felén jóval alacsonyabb. Ez részben a természetes növényzetet, részben a nyári csapadékeloszlást tükrözi. Az előző időszakhoz képesti változást mutató térképen többfelé intenzívebbé vált a csökkenés, ami nyári növényeink érésének kezdetével is magyarázható. Az anomália térképen nincs nagy változás az előző időszakhoz képest, továbbra is a Dunántúl keleti, délkeleti tájain, illetve az Alföldön, főként a Tiszántúl déli felén, vagyis a nyár folyamán leginkább aszályos területeken figyelhető meg számottevő negatív eltérés a zöld tömeg mennyiségében az ilyenkor szokásos értékekhez képest. Ugyanakkor a Kiskunság egy részén az augusztus közepi esők csökkentették a hiányt, így hasonlóan az északi és délnyugati országrészhez, itt is pozitív eltérés mutatkozik.   

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 1330 és 1490 foknap között alakulnak (7. ábra), az északi és a nyugati határszélen mutatkoznak a kisebb, délkeleten pedig a nagyobb értékek, és az országrészek közti eltérés tovább nő. Az idén júniusig jellemző elmaradás a tavalyi értékekhez és az átlaghoz képest augusztusra eltűnt. Mindez azt jelenti, hogy a hűvös tavaszi időjárás miatti lemaradást a hőmérséklet a júniustól ismétlődő hőhullámokkal „ledolgozta”. A növények egy része is sokat behozott a lemaradásból (főleg, hogy a csapadékhiány is felgyorsította az öregedést), fenológiai fázisaik az átlaghoz képest egy héttel később következtek be. Az elmúlt három hét hűvösebb időjárása miatt újra 30-70 foknapos elmaradás alakult ki, ami már az érési folyamatokat lassítja kissé.

Kukoricára vonatkozó agrogramot* ezúttal Kecskemét és Miskolc térségére vonatkozóan mutatunk be (8. és 9. ábra). Nehezen indult a vegetációs időszak a kukorica számára. Országszerte kevesebb eső hullott áprilisban és május elején, mint ami a növény számára optimális lett volna, majd a május közepén érkezett jelentős csapadék sokat segített. Május második felétől alig esett, a talaj folyamatosan veszített a nedvességtartalmából, június első felében már sokfelé a kritikus, 40%-os szint alá csökkent. Az alacsony hőmérséklet is problémát okozott, mert a hűvös időben a talaj hőmérséklete csak nagyon lassan, a szokásosnál jóval később érte el a 10 fokos küszöbértéket, ezért jelentős késést szenvedett a kukorica vetése. A napi középhőmérséklet májusban is csak kevésszer érte el a kukorica számára optimális értéket, a görgetett hőösszeg is jóval az ideális alatt alakul. A növény csirázása, kelése és korai fejlődése ezért lassan, vontatottan haladt. Június elején érkezett meg a meleg, mely a mélyebb talajrétegek többnyire kedvező talajnedvességi viszonyaival együtt közel ideális körülményeket teremtett a növény felgyorsuló fejlődéséhez. Az elmaradt júniusi csapadék miatt azonban a talaj a hónap közepére, második felére egyre jobban kiszáradt, a nehéz szezonkezdetet nehéz június követte. Július is szárazsággal indult, majd 10.-e után egyre többfelé alakultak ki nagy csapadékot adó zivatarrendszerek, és bár ezek területi eloszlása nem volt egyenletes, de a hónap közepén az ország jelentős részén csökkent a szárazság, és a vegetációs időszak kezdete óta felhalmozódott csapadékhiány. Ez az eső azonban már nem tudta pótolni az előző fenológiai fázisokban elszenvedett hiányt, az alacsony, korán öregedésnek indult állományok már nem tudták utolérni magukat. Az ország északnyugati, északi részén július második felében és augusztusban is előfordultak nagyobb esőt adó csapadékrendszerek. Az Alföld, főleg a Viharsarok és térsége azonban május 20. óta csak augusztus 20. után kapott számottevő esőt, mely a szántóföldi növények számára már későn érkezett. A vegetációs időszak kezdete óta lehullott csapadék mennyisége az ország nagyobb részén 250 mm körül jár, mely mintegy 170 mm-es hiány az ideálishoz képest. De a Viharsarokban például csak 130 mm esett, ami kevesebb, mint harmada az optimálisnak!

Az előttünk álló hét első felében még nem várható számottevő változás időjárásunkban, bár már időjárási frontok közelítik meg a Kárpát-medencét. Így nagyobb részt továbbra is napos, száraz időre van kilátás, de elszórtan már zápor, egy-egy zivatar is előfordulhat. A csapadék valószínűsége pénteken nő meg, amikor egy markáns front éri el térségünket. A csapadék mennyisége a hét végéig összességében többfelé meghaladhatja a 10-15 mm-t. A jellemzően mérsékelt légmozgás szerdán és csütörtökön a front előtt délnyugati irányból megélénkül, majd pénteken északnyugatira fordul és helyenként megerősödik. A levegő páratartalma napközben 50% alá csökken, pénteken, a felhősebb, csapadékosabb időben várhatók ettől magasabb értékek. A hőmérséklet csütörtökig még alig változik az eddigiekhez képest, jellemző lesz a nagy napi hőingás, a minimum értékek 10 fok körül, a „fagyzugos” területek kivételével kevéssel 10 fok fölött, míg a maximumok 25-30 fok között várhatók. A pénteki front lehűlést is hoz, a maximumok a hét végére mintegy 5 fokkal esnek vissza, és az éjszakák is hűvösebbek lesznek a derült részeken.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. szeptember 13.


* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).


1. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2021. szeptember 12-én (mm)


2. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2021. szeptember 12-én (%)


3. ábra
Minimumhőmérsékletek 2021. szeptember 12-én (Celsius fok)


4. ábra
Maximumhőmérsékletek 2021. szeptember 12-én (Celsius fok)


5. ábra
Egy érettebb kukoricatábla Kesznyéten (BAZ megye) térségében 2021. 09. 10-én (fotó: Kovács Attila)


6. ábra
Egy kevésbé érett kukoricatábla Kesznyéten (BAZ megye) térségében 2021. 09. 10-én (fotó: Kovács Attila)


7. ábra
A kukoricatermesztésben használt hőösszeg értékek 2021. szeptember 12-én (foknap)


8. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2021. szeptember 12-ig (részletes magyarázat a szövegben)


9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2021. szeptember 12-ig (részletes magyarázat a szövegben)