2022. július 1. péntek
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2022. április 4. 14:00

Megszűnt az aszály, de csapadékhiány maradt

A múlt hét második felében egy mediterrán ciklonnak köszönhetően végre jelentős csapadék érkezett hazánk területére, a legtöbb helyen megszűntetve az aszályt, az őszi vetések számára kedvező talajnedvességi körülményeket teremtve. A légörvény hátoldalán azonban hideg levegő is érkezett, helyenként hóval, sokfelé reggeli fagyokkal, mely a virágzó gyümölcsfákban okozott károkat. A folytatás melegedést ígér, újabb jelentős csapadék csak a hét végén érkezhet.

Az elmúlt hét első felében még folytatódott a korábbi napokat is jellemző száraz, napos időjárás. Majd jelentősen átalakult térségünk fölött a légköri áramlás, hosszú idő után először, szerdán este mediterrán ciklon felhő- és csapadékrendszere érte el hazánkat. A légörvény a hét végéig meg is határozta időjárásunkat, az ország döntő részére jelentős mennyiségű, hetek óta nagyon várt csapadékot hozva (1. ábra). A lehullott csapadék mennyisége nagy területen meghaladta a 20 mm-t, sőt északkeleten és délnyugaton helyenként az 50 mm-t is elérte. Délkeleten és északnyugaton azonban kevesebb esett, Szeged-Makó környékén még 10 mm sem hullott. A kezdeti 10 fok körüli hőmérsékletű eső után, ahogy a légörvény hideg, úgynevezett hátoldalára kerültünk, vasárnap sokfelé hó is hullott, mely sík terülten is megmaradt néhány órára (2. ábra). A 30 napos csapadékösszeg ezzel sokfelé elérte az átlagos mennyiséget, délkeleten és északnyugaton marad még mindig el attól (3. ábra). A 90 napos összeg azonban még így is országszerte jelentős hiány mutat (4. ábra). E miatt az idén tavasszal problémásan kezdődött a vegetációs időszak, a múlt hét elején ugyanis már az ország túlnyomó részén közepes aszály jelei mutatkoztak. A hét második felében hullott csapadék hazánk döntő részén megszűntette az aszályt: a talajok felszín közeli része feltöltődött nedvességgel, északkeleten és délnyugaton a mélyebb rétegekbe is jutott, de főleg Szeged térségében még a felső 5 cm átnedvesedéséhez sem esett elegendő (5. ábra). A mélyebb, 50 cm alatti talajrétegek a tél folyamán főleg az Alföldön és a Kisalföldön nem töltődtek fel, főleg ezeken a területeken lenne szükség további csapadékra (6. ábra). A talaj hőmérséklete jelenleg többnyire 5 és 8 Celsius fok között alakul.
A hőmérséklet csúcsértéke a hét elején még 20 fok körül, sokfelé a fölött alakult, majd a sok felhő és csapadék hatására mérséklődött a felmelegedés. Péntekre az ország nyugati kétharmadát már elárasztotta a légörvény hátoldalán érkező hideg légtömeg (7. ábra), melynek leghidegebb része vasárnapra érkezett, csupán 5 és 10 fok között maximumokat eredményezve. A felhőzet csökkenésével sokfelé alakult ki ma reggelre fagy, nagy területen mértünk -3, -4 Celsius fokot, miközben északkeleten és délnyugaton megmaradt a felhőzet és gyengébb volt a lehűlés (8. ábra).

Az elmúlt időszak meleg időjárásának hatására fejlődésnek indultak az őszi vetések, de növekedésüket a csapadék hiánya hátráltatta. A hét második felében érkezett eső még éppen időben jött, a vetések nagyon meg fogják ezt hálálni. A héten érkező melegnek köszönhetően várhatóan meglódul majd mind a búza, mind a repce fejlődése. A kimondottan poros, száraz talajba már elvetett tavaszi kalászosok csirázásának, kelésének is életmentő volt ez eső.
A korai csonthéjasok az ország hőmérsékleti viszonyainak megfelelő eloszlásban a virágzás különböző fázisaiban járnak: északkeleten a kajszi a virágzás végén, a mandula teljes virágzásban, az őszibarack a virágzás elején jár, de a szilva is fajtától függően virágzik vagy fehérbimbós. Erre az állapotra érkezett a ma reggeli fagy, a tegnapi és ma reggeli hó. A szakirodalom szerint kajszi esetén teljes virágzásban -2,2 Celsius fok a kritikus hőmérséklet, -2,9 foknál 10%-os kár, míg -5,6 foknál 90%-os kár valószínű. A sziromhullás/terméskezdemény fázisában -0,8 Celsius foknál kezdődik a károkozás, és -4,4 fok esetén már 90%-os a fagykár. Őszibaracknál a zöld bimbós állapottól a virágzás kezdetéig tartó fázisban -2 és -3 fok a kritikus hőmérséklet, teljes virágzásban -2,7 foknál valószínű 10%-os, -4,4 foknál pedig már 90%-os kár. Ezek az értékek azonban nagyban függnek a fajtától és a kritikus hőmérséklet fennállásának időtartamától és a visszamelegedés gyorsaságától is. A maitól nagyobb fagy a héten már nem valószínű, de fagykárt a mai reggel is okozott.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken a március közepére vonatkozó állapotot láthatjuk. Az ország nagy részén a február végihez hasonlóan, 0,3 és 0,5 között alakult az index átlagos értéke, a márciusban megszokottnál 2-3 fokkal hűvösebb időben nem sokat fejlődött a vegetáció. Ez a változást mutató térképen is látszik, gyakorlatilag stagnált a zöld tömeg mennyisége, ekkor még nem kezdődött el a „kizöldülés”. Az anomália térkép szerint a legtöbb helyen az ilyenkor szokásosnál így is nagyobb mennyiségű volt a zöld tömeg, a keleti országrészben figyelhettünk meg az átlagosnál kevésbé zöld területeket, ami arrafelé az őszi vetések gyengébb állapotára utalhatott.    

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (9. és 10. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben az optimális értékkel megegyező, de az ország nagyobb részén még mindig 80-120 mm-rel elmarad attól, a legnagyobb hiány a Kisalföldön mutatkozik.
A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek intenzív fejlődésbe a vetések.

A héten erős nyugati áramlás lesz a jellemző térségünk fölött, mellyel enyhébb levegő érkezik fölénk. Bár időjárási frontok is érkeznek, csak kevés csapadékot hoznak. Számottevő mennyiség szombaton érkezhet, de ez még nagyon bizonytalan. A talaj szombatig szikkadni, száradni fog. A hőmérséklet emelkedik majd, holnap reggel még előfordulhat gyenge fagy, de a mainál erősebb nem valószínű. Szerdától aztán megszűnnek a hajnali fagyok és délutánra többnyire 16 és 21 fok közé melegszik a levegő. Vasárnap eshet vissza a hőmérséklet. Meglehetősen szeles idő várható, a nyugatias légmozgás több napon is megerősödik, helyenként viharossá fokozódik, mely a talajt szárítja, és a beporzó rovarok munkáját is hátráltatja majd. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet ismét 10 fok közelébe, kissé a fölé emelkedik, majd a jövő hét elején ismét kissé csökken, így még nem haladja meg tartósan a kukorica vetéséhez optimális 10 fokot.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2022. április 4.


* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).


1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2022. április 3-ig (mm)


2. ábra
Hóvastagság 2022. április 3-án reggel 8 órakor (cm, F: hófolt, L: hólepel)


3. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2022. április 3-ig (mm)


4. ábra
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2022. április 3-ig (mm)


5. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2022. április 3-án (%)


6. ábra
Vízhiány a telítettséghez képest a talaj felső egy méteres rétegében 2022. április 3-án (mm)


7. ábra
Maximumhőmérséklet 2022. április 1-én (Celsius fok)


8. ábra
Minimumhőmérséklet 2022. április 4-én (Celsius fok)


9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2022. április 3-ig (részletes magyarázat a szövegben)


10. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2022. április 3-ig (részletes magyarázat a szövegben)