2022. július 1. péntek
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2022. április 7. 12:50

Újabb csapadék, majd hajnali fagy érkezhet

A múlt heti, az aszályt megszüntető csapadék után főleg hétfő reggelre sokfelé fagy alakult ki, mely a virágzó gyümölcsfákban okozott károkat. A folytatásban ismétlődik ez a forgatókönyv: újabb csapadék, majd lehűlés és újabb reggeli fagy várható.

A múlt hét második felére jelentősen átalakult térségünk fölött a légköri áramlás, hosszú idő után először mediterrán ciklon felhő- és csapadékrendszere érte el hazánkat. A légörvény a hét végéig meg is határozta időjárásunkat, az ország döntő részére jelentős mennyiségű, hetek óta nagyon várt csapadékot hozva (1. ábra). Ezen a héten újabb számottevő csapadék már nem fordult elő. A lehullott csapadék mennyisége nagy területen meghaladta a 20 mm-t, sőt északkeleten és délnyugaton helyenként az 50 mm-t is elérte. Délkeleten és északnyugaton azonban kevesebb esett, Szeged-Makó környékén még 10 mm sem hullott. A kezdeti 10 fok körüli hőmérsékletű eső után, ahogy a légörvény hideg, úgynevezett hátoldalára kerültünk, vasárnap sokfelé hó is hullott, mely sík terülten is megmaradt néhány órára. A 30 napos csapadékösszeg ezzel sokfelé elérte az átlagos mennyiséget, délkeleten és északnyugaton marad még mindig el attól (2. ábra). A 90 napos összeg azonban még így is országszerte jelentős hiány mutat (3. ábra). E miatt az idén tavasszal problémásan kezdődött a vegetációs időszak, a múlt hét elején ugyanis már az ország túlnyomó részén közepes aszály jelei mutatkoztak. A hét második felében hullott csapadék hazánk döntő részén megszűntette az aszályt: a talajok felszín közeli része feltöltődött nedvességgel, északkeleten és délnyugaton a mélyebb rétegekbe is jutott, de főleg Szeged térségében még a felső 5 cm átnedvesedéséhez sem esett elegendő (4. ábra). A mélyebb, 50 cm alatti talajrétegek a tél folyamán főleg az Alföldön és a Kisalföldön nem töltődtek fel, főleg ezeken a területeken lenne szükség további csapadékra. A talaj hőmérséklete jelenleg többnyire 7 és 10 Celsius fok között alakul.
A hőmérséklet a múlt hét végére jelentősen visszaesett: vasárnap már csupán 5 és 10 fok között alakultak a maximumok. A felhőzet csökkenésével pedig hétfő reggelre sokfelé alakult ki fagy, nagy területen mértünk -3, -4 Celsius fokot, miközben északkeleten és délnyugaton megmaradt a felhőzet és gyengébb volt a lehűlés (5. ábra). Kedd reggelre főleg a déli országrészben még kialakult gyenge fagy, de a magasabb légrétegekben megindult melegedés hatására szerdán már csak néhol volt hajnali fagy és 20 fok körül alakult a hőmérséklet csúcsértéke.

Az őszi vetések tavaszi fejlődését a márciusi csapadékhiány hátráltatta. A végül csak megérkezett eső még éppen időben jött, a vetések nagyon meg fogják ezt hálálni. A kimondottan poros, száraz talajba elvetett tavaszi kalászosok csirázásának, kelésének is életmentő volt ez a csapadék.
A korai csonthéjasok fajtától függően az ország hőmérsékleti viszonyainak megfelelő eloszlásban a virágzás különböző fázisaiban járnak: északkeleten a kajszi elvirágzott, a mandula teljes virágzásban (6. ábra), az őszibarack a virágzás elején jár (7. ábra), de a szilva és a cseresznye is kezd virágozni (8. ábra). Erre az állapotra érkezett a hétfő reggeli fagy. A szakirodalom szerint kajszi esetén teljes virágzásban -2,2 Celsius fok a kritikus hőmérséklet, -2,9 foknál 10%-os kár, míg -5,6 foknál 90%-os kár valószínű. A sziromhullás/terméskezdemény fázisában -0,8 Celsius foknál kezdődik a károkozás, és -4,4 fok esetén már 90%-os a fagykár. Őszibaracknál a zöld bimbós állapottól a virágzás kezdetéig tartó fázisban -2 és -3 fok a kritikus hőmérséklet, teljes virágzásban -2,7 foknál valószínű 10%-os, -4,4 foknál pedig már 90%-os kár. Ezek az értékek azonban nagyban függnek a fajtától és a kritikus hőmérséklet fennállásának időtartamától és a visszamelegedés gyorsaságától is.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken a március közepére vonatkozó állapotot láthatjuk. Az ország nagy részén a február végihez hasonlóan, 0,3 és 0,5 között alakult az index átlagos értéke, a márciusban megszokottnál 2-3 fokkal hűvösebb időben nem sokat fejlődött a vegetáció. Ez a változást mutató térképen is látszik, gyakorlatilag stagnált a zöld tömeg mennyisége, ekkor még nem kezdődött el a „kizöldülés”. Az anomália térkép szerint a legtöbb helyen az ilyenkor szokásosnál így is nagyobb mennyiségű volt a zöld tömeg, a keleti országrészben figyelhettünk meg az átlagosnál kevésbé zöld területeket, ami arrafelé az őszi vetések gyengébb állapotára utalhatott.    

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (9. és 10. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben az optimális értékkel megegyező, de az ország nagyobb részén még mindig 80-120 mm-rel elmarad attól, a legnagyobb hiány a Kisalföldön mutatkozik.
A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek intenzív fejlődésbe a vetések.

A következő 6-8 nap során változékony időjárás lesz a jellemző térségünkben. Szombaton érkezik egy markáns hidegfront, mely sokfelé jelentős csapadékot hozhat. Vasárnap és hétfőn még előfordulhatnak záporok, majd csökken a csapadékhajlam. Összességében a jövő hét közepéig nagy területen várható 5-15 mm csapadék, de helyenként ennél is több hullhat. A talaj nedvességtartalma így valószínűleg növekedni fog. A hőmérséklet vasárnapra jelentősen visszaesik, a csúcsérték akkor csak 10 és 16 fok között valószínű. A hideg levegő nyugalomba jutása után hajnali fagyok is várhatók: a jelenlegi számítások szerint a leghidegebbnek a hétfő reggel ígérkezik, akkor a minimumok -2 és +3 fok között várhatók, a fagyzugos helyeken azonban -5 fok is előfordulhat. Kedden és szerdán is előfordulhatnak majd hajnali fagyok, de a magasban már melegedés kezdődik. Főleg pénteken, szombaton és vasárnap várható szeles idő, a nyugatias légmozgás sokfelé megerősödik, helyenként viharossá fokozódik. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet még 10 fok alatt marad a jövő hét elejéig, majd újra a fölé emelkedik. Bár elég nagy a bizonytalansága a 10 napon túli előrejelzésnek, de 14-től a talajhőmérséklet jó eséllyel már tartósan meghaladja majd a kukorica vetéséhez optimális 10 fokot.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2022. április 7.


* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).


1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2022. április 6-ig (mm)


2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2022. április 6-ig (mm)


3. ábra
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2022. április 6-ig (mm)


4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2022. április 5-én (%)


5. ábra
Minimumhőmérséklet 2022. április 4-én (Celsius fok)


6. ábra
Mandula teljes virágzásban Miskolc térségében 2022. április 6-án (fotó: Kovács Attila)


7. ábra
Őszibarack teljes virágzásban Miskolc térségében 2022. április 6-án (fotó: Kovács Attila)


8. ábra
Cseresznye a virágzás kezdetén Miskolc térségében 2022. április 6-án (fotó: Kovács Attila)


9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2022. április 6-ig (részletes magyarázat a szövegben)


10. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2022. április 6-ig (részletes magyarázat a szövegben)