2022. július 1. péntek
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2022. április 21. 14:14

Melegszik és csapadékosabbra fordul időjárásunk

A múlt hétvégi, átmenetileg enyhébb éjszakák után hétfő hajnaltól ismét visszatértek a károkozó fagyok, és a hét első felében nagy területen csökkent éjszakánként fagypont alá a hőmérséklet. Jó hír viszont a gyümölcstermesztő gazdáknak, hogy az idén tavasszal valószínűleg a mai volt az utolsó fagyos éjszaka. A változékony idő azonban folytatódik, pénteken az ország nagy részén számottevő csapadékra is számítani lehet, és a hétvégén további esők, záporok öntöznek.

Az elmúlt egy hétben az ilyenkor megszokottnál hűvösebb, változékony időben volt részünk. Múlt pénteken egy hidegfront vetett véget a megelőző melegebb időszaknak, és hozott főként a nyugati országrészbe némi csapadékot. A húsvétkor és az azt követő napokban fölöttünk örvénylő magassági hidegörvényhez kötődően pedig szombaton és kedden főként az ország keleti felét öntözték esők záporok, majd a keddről szerdára virradó éjszaka ismét nyugaton, délnyugaton alakultak ki záporok. Összességében az ország nagy részén csak csapadéknyom és 3 mm közötti mennyiség hullott az elmúlt tíz napban, de a nyugati, délnyugati tájakon, a Bükk tágabb környezetében és a Felső-Tisza vidékén 10-20 mm is esett (1. ábra). Ez azonban még mindig nagyon kevés az év első három hónapjában felhalmozódott csapadékhiány enyhítésére. Az elmúlt 90 nap csapadékmennyisége országszerte jelentően elmarad az ilyenkor szokásos értékektől, a legtöbb helyen 30-70 mm közötti a hiány (2. ábra).
A talajok az elmúlt egy hétben szinte mindenütt veszítettek nedvességtartalmukból. A friss vetések szempontjából kulcsfontosságú felső 20 cm-es réteg az Alföld déli harmadán és a Kisalföld északi részén rendkívül száraz, a növények számára hasznosítható nedvesség kevesebb, mint 40%-át tartalmazza (3. ábra). A középső talajrétegekben is csökkent a nedvességtartalom, a felső fél méteres réteg telítettséghez képesti vízhiánya 20-50 mm közötti (4. ábra).
A hőmérséklet április első két dekádjában 1-3 fokkal elmaradt az ilyenkor szokásos értékektől, az elmúlt néhány nap pedig 3-5 fokkal volt hűvösebb a sokéves átlagnál (5. ábra). Hétfő hajnal óta éjszakánként többfelé fagypont alá hűlt a levegő. A völgyekben illetve a száraz talajfelszínek fölött síkvidéken is -1 és -3 fok közötti értékeket mérhettünk több éjszakán is (6. ábra), és szombat óta a maximum értékek is 15 fok alatt alakultak. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga a hűvös időben nemhogy emelkedett, de több fokkal vissza is esett a múlt hét közepe óta, most 10 fok körüli, kicsit afölötti értékek jellemzőek (7. ábra).   

Az őszi vetések az ország döntő részén március legvégén, április elején kellően megáztak, várják a melegebb időt. A búza a szárbaindulás fenológiai fázisában jár, a repce pedig a legtöbb helyen zöldbimbós, de van, ahol már virágzik.
A gyümölcsök fajtától függően az ország hőmérsékleti viszonyainak megfelelő eloszlásban a virágzás különböző fázisaiban járnak: északkeleten az alma piros bimbós, a szilva, a körte és a cseresznye is teljes virágzásban, az őszibarack a virágzás vége felé, a kajszin láthatók a terméskezdemények. A tavaszi fagy leginkább a gyümölcsökben tett kárt illetve az akác bimbóit (8. ábra) károsította.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken a március utolsó és április első hetére vonatkozó állapotot láthatjuk. Az ebben az időszakban hullott csapadéknak köszönhetően az ország nagy részén jelentős lendületet vett a vegetáció fejlődése, látványosan növekedett a zöld tömeg mennyisége. A természetes vegetáció és az őszi vetések egyaránt sokat zöldültek. Kisebb mértékű növekedés az index értékében az északkeleti országrészben és a Dunántúl északi felén figyelhető meg, ahol az alacsonyabb hőmérséklet okozza az elmaradást, ami az anomália térképen is nyomon követhető főként a Tiszántúl északi felén.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg még épphogy elkezdtek növekedni, többnyire 35 és 55 foknap között alakulnak, valamivel magasabban, mint a 2021-es, de a sokéves átlagtól 15-25 foknappal elmaradva.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon* (9. és 10. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Április 9-én érkezett újabb jelentős eső, melyből a Dél-alföld és Mosonmagyaróvár térsége ezúttal is jórészt kimaradt. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben az optimális értéket kissé meghaladja, de az ország nagyobb részén még mindig 80-100 mm-rel elmarad attól, sőt a Kisalföldön és Szeged környékén a 130 mm-t is meghaladja a hiány.
A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek fejlődésbe a vetések. Áprilisban első két dekádjában is egymást érték a hideghullámok, gyakran volt a vetések számára hűvösebb idő az optimálisnál.

A folytatásban délnyugati, majd nyugati irányból érkező ciklonok határozzák meg időjárásunkat, így az eddiginél melegebb és csapadékosabb időre van kilátás. Péntek hajnaltól délnyugat felől főként a Dunántúlon és a középső országrészben ered el az eső, majd kora este déli irányból záporok, zivatarok érkeznek, melyekből szombat reggelig többfelé várható csapadék. Vasárnap és hétfőn ismét többfelé öntöznek záporok, és a jelenlegi számítások szerint kedden este újabb csapadékzóna érkezik. Így a hét végéig 5-20 mm közötti csapadékra van kilátás, majd a jövő hét első felében is hasonló mennyiség eshet. Melegszik az idő, a hajnali fagyok megszűnnek. Pénteken már csak az észak-magyarországi fagyzugokban lehet gyenge fagy, de a legtöbb helyen a következő napokban 5 fok fölött alakulnak a minimumok, csak vasárnap reggel lehet ennél északkeleten kissé hűvösebb. A legmelegebb órák hőmérséklete pénteken a borult, csapadékos időben többnyire még 15 fok alatt alakul, szombaton viszont már megközelíti, vasárnap az ország nagy részén meg is haladja a 20 fokot, és a jövő hét első felében is 17-22 fokos maximumok lesznek jellemzők. Az 5 cm-es talajhőmérséklet is emelkedik, és a hétvégétől országszerte tartósan meghaladja a 10 fokot. 

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2022. április 21.


* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).


1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2022. április 20-ig (mm)


2. ábra
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2022. április 20-ig (mm)


3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2022. április 19-én (%)


4. ábra
Telítettséghez képesti vízhiány
a talaj felső fél méteres rétegében 2022. április 19-én (mm)


5. ábra
Az elmúlt 5 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2022. április 20-ig (Celsius fok)


6. ábra
Minimumhőmérséklet 2022. április 21-én (Celsius fok)


7. ábra
Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga 2022. április 20-án (Celsius fok)


8. ábra
Akác Miskolc térségében 2022. április 17-én (fotó: Kovács Attila)


9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2022. április 20-ig (részletes magyarázat a szövegben)


10. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2022. április 20-ig (részletes magyarázat a szövegben)