2022. május 17. kedd
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2022. május 12. 12:56

Májusi eső – ez kellene, de nagyon

Bár örömteli, hogy idén a Fagyosszentek meleget hoznak, nem hideget, viszont a májusi arannyal, a csapadékkal ismét sok a probléma. Mert az elmúlt napokban ugyan többfelé alakultak ki záporok, zivatarok az országban, de igen nagy területi változékonyság mellett jelentős területek maradtak szárazon. Sajnos a folytatásban sem valószínű országos, áztató eső, a pénteken és kedden várható hidegfrontok hoznak majd újabb elszórt záporokat. Ezen túl azonban száraz marad az idő.

A múlt hét második felétől mérsékelten meleg, záporos időben volt részünk. A gyakran megnövekvő gomolyfelhőzetből csütörtöktől keddig minden nap kialakultak az országban kisebb-nagyobb számban záporok, zivatarok. A csapadék mennyiségét nagy területi változékonyság jellemezte, kis területen belül is jelentős különbségek alakultak ki. Az elmúlt tíz nap zivataros időszakának csapadékmennyisége a 20 mm-t csak egy-egy felhőszakadással érintett foltban haladta meg, de 10 mm-nél nagyobb mennyiség is csak kevés helyen, főként a Dunántúl nyugati-északnyugati harmadán, az Északi-középhegységben és néhol az Alföldön esett (1. ábra). Ugyanakkor nagy területen egyáltalán nem vagy csak nagyon kevés eső hullott. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege ismét egyre nagyobb területen mutat hiányt az országban (2. ábra). A talajok felszín közeli rétege a legtöbb helyen sokat veszített nedvességtartalmából az egy héttel korábbi állapotokhoz képest, de egy-egy hevesebb zápor által érintett helyen természetesen nőtt a nedvességtartalom, nagyok a különbségek az országban (3. ábra). Például a már régóta száraz Kisalföld egy része is jól megázott, így Mosonmagyaróvár és a Győr melletti Pér is, miközben a két település között, így Győrzámoly térségében is folytatódott az aszály. A legszárazabb a fölső 20 cm-es réteg a Bodrogköz-Rétköz térségében, a Tisza-tó széles környékén, a déli határszélen és helyenként a Szigetközben. A mélyebb talajrétegek még tartalmaznak nedvességet, de az előző térségekben (Gyöngyös környékével kiegészítve) egyre nagyobb a probléma (4. ábra).
A napi átlaghőmérséklet meghaladta az ilyenkor szokásos értékeket, az ország nagy részén a 22-25 fok közötti maximumok ezen a héten tovább emelkedtek, szerdán már 26-28 fokos értékek voltak a jellemzőek. A minimumok is 10 fok körül alakultak.

Az áprilisi csapadék és az egyre magasabb hőmérsékletek hatására az őszi vetések jellemzően szépen fejlődtek az elmúlt időszakban. Az őszi árpa már kalászol, a búzán megjelent a zászlóslevél, a repce virágzik (5. ábra). Ezeknek a növényeknek is nagyon jól jönne a csapadék, különösen ott ahol, nem esett az elmúlt napokban, de az ország nagyobb részén a mélyebb rétegekből még tudnak nedvességet fölszívni.
Sokkal inkább szüksége lenne az áztató esőre a Miskolc környékén még 2-4 leveles napraforgónak (6. ábra) és a többnyire 3 leveles kukoricának (7. ábra). Ez utóbbiból van olyan tábla, ahol a növény még ki sem kelt, és a poros talajban nem is jut nedvességhez.
A gyümölcsfákon a terméskezdemények fejlődnek, mutatja magát a termés (8. és 9. ábra), az akác virágzása a héten helyenként már elkezdődik.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken az április második felére jellemző állapotot láthatjuk. Sajnos a felhőzet miatt most is sok az adathiányos fehér folt a térképeken, az azonban egyértelműen kivehető, hogy ekkorra már kizöldült az ország. A zöldülés mértéke azonban nem egyenletes. Az áprilisban is száraz kisalföldi tájakon, illetve Szeged környékén az előző időszakhoz képesti változást mutató térképen is vörös foltok figyelhetők meg, ami a zöld tömeg mennyiségének csökkenését jelzi. Ez elég szokatlan áprilisban, és egyértelműen az aszály hatását mutatja. Az anomália térképen a nagy területre kiterjedő vörös foltok a vegetáció elmaradását jelzik a sokéves átlaghoz képest. Ez a jelenség főként középhegységeinkben, az erdőkkel borított területeken volt szembetűnő április végén.      

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 140 és 180 foknap között alakulnak, intenzíven növekednek. Az idei értékek már 20-50 foknappal magasabbak, mint 2021-ben ilyenkor, de a sokéves átlagtól még mindig 10-30 foknappal elmaradnak. Bár a lemaradás csökken, de továbbra is azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál néhány nappal korábban, az ilyenkor a szokásosnál viszont ugyanennyivel később következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramon* (10. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Áprilisban többször is érkezett országos eső, melyből viszont a Kisalföld északi része jórészt kimaradt vagy csak nagyon keveset kapott. Május elején záporos csapadék hullott itt-ott az országban, kisebb körzetek megáztak, nagyobb területek azonban szárazon maradtak. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben az optimális értéknek megfelelő, de az ország nagyobb részén 70-120 mm-rel elmarad attól, sőt, néhol 170 mm körüli a hiány, azaz az ideális mennyiségnek csak a fele hullott le.
A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek fejlődésbe a vetések. Áprilisban is egymást érték a hideghullámok, gyakran volt a vetések számára hűvösebb idő az optimálisnál, de május elején melegedés kezdődött, és gyors növekedésnek indult a hőösszeg.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (11. ábra). Késve kezdődött a kukorica vetése az idén. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talajok hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket.  Csapadék áprilisban több hullámban is érkezett, de a rekord száraz évkezdet után erre óriási szükség is volt. Május első dekádjában csak nagy területi változékonysággal kialakuló záporok öntözték a friss vetést, így az ország jelentős részén a növény számára az optimálisnál kevesebb csapadék hullott mostanáig, és vannak tájak, ahol már most kritikusan száraz a talaj felszín közeli rétege, ahonnan jelenleg a kukorica a nedvességet gyűjti. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, de májusban intenzív növekedésnek indult a hőösszeg.

A következő egy hét során előre láthatólag két hidegfront érkezik északnyugat felől térségünkbe, egy pénteken, majd a második jövő hét kedden. Ez azt is jelenti, hogy országos, áztató, eső nem valószínű, csak záporok, zivatarok kialakulására lehet számítani elsősorban ezen a két napon. E miatt a csapadék mennyisége kevés lesz, a szükségesnél jóval kevesebb, területi eloszlása pedig egyenetlen lesz. Kisebb foltokban 10-20 mm is hullhat, de nagy területek várhatóan szárazon maradnak. A talaj az ország nagyobb részén tovább veszít nedvességtartalmából. Bár pénteken főleg északon visszaesik a hőmérséklet, de a hét végére visszatér a nyáriasan meleg idő. A keddi hidegfront hozhat majd jelentősebb lehűlést, a minimumok csütörtökre helyenként 5 fok alá csökkenhetnek.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2022. május 12.


* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.


1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2022. május 11-ig (mm)


2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2022. május 11-ig ((mm)


3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2022. május 10-én (%)


4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2022. május 10-én (%)


5. ábra
Virágzó repce Miskolc térségében 2022. május 6-án (fotó: Kovács Attila)


6. ábra
Napraforgó Miskolc térségében 2022. május 6-án (fotó: Kovács Attila)


7. ábra
Kukorica Miskolc térségében 2022. május 6-án (fotó: Kovács Attila)


8. ábra
Kajszi terméskezdemények Miskolc térségében 2022. május 7-én (fotó: Kovács Attila)


9. ábra
Mandula terméskezdemények Miskolc térségében 2022. május 7-én (fotó: Kovács Attila)


10. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2022. május 11-ig (részletes magyarázat a szövegben)


11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2022. május 11-ig (részletes magyarázat a szövegben)