2022. szeptember 26. hétfő
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2022. május 23. 15:02

Számottevően nem enyhül az aszály

Az előttünk álló héten sem érkezik országos, áztató eső, csak elszórt záporok, zivatarok várhatók. Ezek csak kisebb körzetekben áztatják meg a talajt, így az őszi és különösen a tavaszi vetések is sokfelé tovább szenvednek a csapadékhiánytól.

Az elmúlt héten kedden és szombaton érkezett egy-egy hidegfront, ahhoz kapcsolódott záporos csapadék, de jelentősebb mennyiség ezúttal is csak foltszerűen, kevés helyen hullott. A két gyenge csapadékhullából csak kisebb körzetekben esett 5 mm-t meghaladó mennyiség (1. ábra). Az elmúlt 30 nap csapadékösszege nagy területen még a 20 mm-t sem éri el (2. ábra), országos a csapadékhiány. 90 napra visszatekintve sokfelé van 60-80 mm-es csapadékhiány az átlaghoz képest, ráadásul a 90 napot megelőzően, januárban és februárban is nagyon száraz idő volt (3. ábra).
Nem meglepő, hogy a talaj egyre szárazabb, főként a felszín közeli réteg van sokfelé kritikusan száraz állapotban (4. ábra), de az Alföld nagy részén a felső fél méteres réteg nedvességtartalma sem éri el a 40%-ot a növények számára hasznosítható vízkészlet arányában (5. ábra). A fölső egy méteres réteg vízhiánya az Alföld nagyobb részén már meghaladja a 100 mm-t (6. ábra). Elsősorban a nyári növényekre, az egyelőre sekélyen gyökerező kultúrákra vonatkozó mezőgazdasági aszály jelentős nagy területen, de az őszi vetések is egyre többfelé kénytelenek az aszály következményeit elszenvedni.
A hőmérséklet maximuma hétfőn 30 fok közelében alakult, majd kedden estétől érkezett hűvös levegő fölénk, mely nyugalomba jutva csütörtökre okozta a leghidegebb reggelt: sokfelé 0 fok közelébe hűlt a levegő egy héttel a Fagyosszentek után. Csütörtöktől gyors melegedés kezdődött, pénteken már újra 30 fokos csúcsértékek voltak a jellemzőek. A szombati hidegfront csak pár fokos lehűlést hozott, viszont a front mögött nagy terülten fokozódott viharossá a szél (7. ábra).

Az őszi árpa és egyre többfelé a búza is a kalászhányás fenológiai fázisában van, a repce elvirágzott, már a becők képződnek. Ezeknek a növényeknek is hatalmas szüksége lenne a csapadékra ebben a kritikus fejlődési szakaszban, az Alföldön egyre többfelé már a mélyebb talajrétegekből sem tudnak elégendő nedvességet felszívni. Az egyelőre még viszonylag sekélyen gyökerező napraforgó és kukorica állományoknak viszont égető szüksége lenne áztató esőre az optimális fejlődéshez, mert a poros talajban alig jutnak nedvességhez.
Legfontosabb mézelő növényünk, az akác dandárvirágzásban van Miskolc térségében, ahol sok a virág, az időjárás azonban nem optimális.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken a május első felére jellemző állapotot láthatjuk. Az index értéke tovább nőtt, különösen erdeinkben és az állandó kultúrákban, de most is vannak az aszály hatását mutató vörös foltok a változást mutató térképen. Az anomália térképen az ország nagy részén a sokéves átlaghoz képest kissé nagyobb mennyiségű zöld tömeg látható.   

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 240 és 290 foknap között alakulnak, intenzíven növekednek. Az idei értékek már 60-90 foknappal magasabbak, mint 2021-ben ilyenkor (amely év a hűvös májusáról is emlékezetes), a sokéves átlagtól vett lemaradás pedig megszűnt. Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál egy szűk héttel korábban, az ilyenkor szokásosnál viszont pár nappal később következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét körüli területre vonatkozó agrogramon* (8. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Áprilisban többször is érkezett országos eső, melyből viszont a Kisalföld északi része jórészt kimaradt vagy csak nagyon keveset kapott. Májusban csak záporos csapadék hullott itt-ott az országban, kisebb körzetek megáztak, nagyobb területek azonban szárazon maradtak, elmaradtak az országos áztató esők. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg már a délnyugati országrészben is elmarad az optimális értéktől, de az ország nagyobb részén 80-140 mm-es a hiány, mely helyenként a 180 mm-t is eléri, azaz az ideális mennyiségnek még a fele sem hullott le.
A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek fejlődésbe a vetések. Áprilisban is egymást érték a hideghullámok, gyakran volt a vetések számára hűvösebb idő az optimálisnál, de május elején melegedés kezdődött, és gyors növekedésnek indult a hőösszeg.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Nyíregyháza térségére vonatkozóan mutatunk be (9. ábra). Késve kezdődött a kukorica vetése az idén. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talajok hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket.  Csapadék áprilisban több hullámban is érkezett, de a rekord száraz évkezdet után erre óriási szükség is volt. Májusban csak nagy területi változékonysággal kialakuló záporok öntözték a friss vetést, így az ország jelentős részén a növény számára az optimálisnál jóval kevesebb csapadék hullott mostanáig, így nagy területen kritikusan száraz a talaj felszín közeli rétege, ahonnan jelenleg a kukorica a nedvességet gyűjti. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, de májusban intenzív növekedésnek indult a hőösszeg.

Az előttünk álló héten több időjárási front is eléri hazánkat. Országos, áztató eső azonban továbbra sem érkezik, csak szórványos záporok, zivatarok várhatók, nagyobb számban kedden-szerdán és a hét végén. A héten összesen csak kisebb körzetekben valószínű 10 mm-t elérő csapadékmennyiség. A talaj így csak helyenként fog megázni, az ország nagyobb részén nem enyhül az aszály. Csütörtöktől szombatig gyakran feltámad majd az északnyugatias szél. A hőmérséklet nyáriasan alakul, a csúcsértékek jellemzően 24 és 29 fok között alakulnak, a hét végére esik vissza pár fokot a hőmérséklet.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2022. május 23.


* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.


1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2022. május 21-ig (mm)


2. ábra
30 napos csapadékösszeg 2022. május 22-ig (mm)


3. ábra
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2022. május 22-ig (mm)


4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2022. május 22-én (%)


5. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2022. május 22-én (%)


6. ábra
Vízhiány a talaj felső egy méteres rétegében a telítettséghez képest 2022. május 22-én (mm)


7. ábra
10 m-es magasságban mért maximális szélsebesség 2022. május 21-én (km/h)


8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2022. május 22-ig (részletes magyarázat a szövegben)


9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2022. május 22-ig (részletes magyarázat a szövegben)