2024. március 29. péntek
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2022. május 30. 14:54

További esőkre lenne szükség

Az elmúlt napok esőinek köszönhetően a Dunántúl nagy részén és az Alföld déli, délnyugati tájain enyhült vagy meg is szűnt az aszály, ugyanakkor az ország északkeleti felén, ahol elenyésző mennyiség vagy semmi nem esett tovább fokozódott a szárazság, ami már nemcsak a tavaszi vetésű növényeket, hanem az őszi vetésűeket is egyre súlyosabban érinti. A folytatásban érkező csapadék eloszlására is az lesz a jellemző, hogy az ország délnyugati kétharmada ázik meg jobban, míg az északkeleti harmadra csak kevés eső jut.

A múlt hét közepe óta átvonult időjárási frontokhoz kötődően a déli, délnyugati országrészben öntözte jelentős mennyiségű csapadék a földeket. A Dunántúl és az Alföld délnyugati, déli tájain múlt szerda óta 20 mm fölötti mennyiség, a délnyugati határszélen 50-65 mm esett (1. ábra). Bár a csapadékhiány jelentősen enyhült ezeken a tájakon, de sajnos a szerdán hulló csapadékot nagyméretű jég és viharos szél is kísérte, ami jelentős károkat okozott. Még péntek este is voltak heves zivatarok a térségben, majd a hétvégén inkább csendesebb esők, záporok váltak jellemzővé. A talajok felszín közeli része alaposan átnedvesedett ezeken a tájakon (2. ábra), és a középső talajrétegekbe is jutott a nedvességből. Ezzel szemben az északi országrészben csak szerdán és vasárnap volt némi csapadék, ami az 5 mm-t csak kevés helyen érte el, de a Tiszántúl északi felén, a Bodrogköz és a Zempléni hegység térségében egyáltalán semmi vagy csak néhány tized milliméter esett. Ezen területek nagy részén az egész május igen száraz volt, az elmúlt 30 nap csapadékösszege 50 mm-t meghaladó hiányt mutat az ilyenkor szokásos mennyiséghez képest, de néhány felhőszakadások által érintett folt kivételével az ország többi részén is kevesebb eső esett a tavasz utolsó hónapjában a sokéves átlagnál (3. ábra). A talajok felső és középső rétege is kritikusan száraz a Budapest – Szolnok – Békéscsaba vonaltó északkeletre valamint Pápa térségében is, nagy területen a 30%-ot sem éri el a talajok felső fél méteres rétegének nedvességtartalma a növények számára hasznosítható víztartalom arányában (4. ábra).
A hőmérséklet a múlt hét közepén még az ilyenkor szokásosnál melegebben alakult 25-30 fok közötti maximumokkal, majd egy péntek este érkezett hidegfront mögött erősen lehűlt az idő (5. ábra), és vasárnap a borongós, esős időben már csak 13-18 fokokat mérhettünk (6. ábra).

Az őszi árpa egyre többfelé elvirágzik már, és a szemfejlődés fenológiai fázisában van, míg az őszi búza virágzik, a repcében pedig már a magok képződnek illetve növekednek a becőkben. Ezeknek a növényeknek is nagy a csapadékigénye ebben a fejlődési szakaszban, az északkeleti országrészben már a mélyebb talajrétegekből sem tudnak elégendő nedvességet felszívni. Az egyelőre még viszonylag kis mélységben gyökerező napraforgó és kukorica állományok a Dunántúlon és az Alföld déli részén most többfelé megáztak, ahol azonban 5 mm sem esett az elmúlt napokban, ott a poros talajban alig jutnak nedvességhez, és nehezen fejlődnek.
Legfontosabb mézelő növényünk, az akác dandárvirágzásban van Miskolc térségében, ahol sok a virág, az időjárás azonban nem optimális.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken a május közepére jellemző állapotot láthatjuk. Különösen középhegységeinkben és erdeinkben magas az index értéke. A változást jelző térképen és az anomália térképen egyaránt jól látszódnak a május közepi aszály jelei az Alföld középső és délkeleti tájain, ahol piros foltok jelzik az zöld tömeg csökkenését, illetve az ilyenkor szokásosnál alacsonyabb értékét (7. ábra). A tavaszi nagyarányú növekedés az index értékében egyébként mér megállt, az ország nagy részén a sokéves átlaghoz képest kissé nagyobb mennyiségű zöld tömeg látható.   

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 280 és 350 foknap között alakulnak. A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek már 60-120 foknappal magasabbak, mint 2021-ben ilyenkor (amely év a hűvös májusáról is emlékezetes), a sokéves átlagtól vett elmaradás pedig az ország nagy részén megszűnt, északkeleten tapasztalható kismértékű hiány. Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál egy héttel korábban, az ilyenkor szokásosnak megfelelő időben következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramon* (8. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Áprilisban többször is érkezett országos eső, melyből viszont a Kisalföld északi része jórészt kimaradt vagy csak nagyon keveset kapott. Május nagy részében csak záporos csapadék hullott itt-ott az országban, kisebb körzetek megáztak, nagyobb területek azonban szárazon maradtak, elmaradtak az országos áztató esők. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben öntözték számottevő esők az állományokat, az északkeleti országrészben azonban tovább száradtak a talajok. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg már a délnyugati országrészben május végén az optimális érték körül alakul, de az ország nagyobb részén 110-150 mm-es a hiány, mely északkeleten a 180 mm-t is eléri, azaz az ideális mennyiségnek még a fele sem hullott le.
A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek fejlődésbe a vetések. Áprilisban is egymást érték a hideghullámok, gyakran volt a vetések számára hűvösebb idő az optimálisnál, de május elején melegedés kezdődött, gyors növekedésnek indult a hőösszeg, és a hónap végén országszerte az optimális fölött alakult az értéke.  
Kukoricára vonatkozó agrogramot Kaposvár térségére vonatkozóan mutatunk be (9. ábra). Késve kezdődött a kukorica vetése az idén. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talajok hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket.  Csapadék áprilisban több hullámban is érkezett, de a rekord száraz évkezdet után erre óriási szükség is volt. Május nagy részében csak nagy területi változékonysággal kialakuló záporok öntözték a friss vetést, így az ország jelentős részén a növény számára az optimálisnál jóval kevesebb csapadék hullott, és nagy területen kritikusan szárazzá vált a talaj felszín közeli rétege, ahonnan a kukorica ekkor a nedvességet gyűjtötte. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben jelentősebb esők öntözték az állományokat, de északkeleten tovább száradtak a talajok. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, de az átlagosnál kissé melegebb májusban intenzív növekedésnek indult a hőösszeg, ami a hónap végén az optimális érték körül járt.

A héten változékony, de gyakran napos időre van kilátás a hét közepéig egyre emelkedő hőmérsékletekkel. Továbbra is frontok sorozata alakítja időjárásunkat, melyekhez kötődően többször is várható főként záporos csapadék. Kedd hajnalig többfelé valószínű gyenge eső, majd kedden napközben száraz időre számíthatunk, és szerda hajnalban várható ismét többfelé eső, zápor, akár zivatar. Csütörtökön a Dunántúlon több helyen, péntek reggelig keleten csak elszórtan lehetnek záporok. A csapadék területi eloszlására most is az lesz a jellemző, hogy a Dunántúlon és az Alföld délnyugati felén valószínű a nagyobb mennyiség, az ország északkeleti harmadán a kevesebb. A záporok ellenére az ország nagy részén péntek estig további nedvességvesztés jellemzi majd a talajokat. A hőmérséklet napról napra emelkedik a hét közepéig, és csütörtöktől már ismét 25-30 fok közötti maximum értékek lesznek a jellemzők.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2022. május 30.


* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.


1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2022. május 29-ig (mm)


2. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2022. május 29-én (%)


3. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2022. május 29-ig (mm)


4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2022. május 29-én (%)


5. ábra
24 órás hőmérsékletváltozás 2022. május 28-án 16 órakor (Celsius fok)


6. ábra
Maximumhőmérsékletek 2022. május 29-én (Celsius fok)


7. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól 2022. május közepén


8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2022. május 29-ig (részletes magyarázat a szövegben)


9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2022. május 29-ig (részletes magyarázat a szövegben)