2023. január 27. péntek
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2022. június 6. 15:12

Medárd napján esni fog, de …

A hétvége záporai, zivatarai, néhol felhőszakadásai sokfelé enyhítették a csapadékhiányt az országban, végre északkeleten is esett, ezzel együtt a keleti országrészben további jelentős mennyiségre lenne szükség szántóföldi növényeink optimális fejlődéséhez. A hét közepén, így Medárd napján is, ismét sokfelé – bár legkevésbé a Tiszántúlon – számíthatunk kiadós záporokra, de ez nem jelenti egy hosszabb csapadékos időszak kezdetét, mert a hétvégétől már száraz, meleg napok következnek.

Az idei nyár első napjaiban változékony, a szokásosnál melegebb időben volt részünk sokfelé záporokkal, zivatarokkal. A csapadék jellemzően az esti, éjszakai, reggeli órákban hullott, ahogy az előző hetekben is, így napközben jól lehetett haladni a mezőgazdasági munkákkal. Szerdán és szombaton az aszállyal sújtott keleti, északkeleti országrészben is voltak záporok, ahol május folyamán helyenként 5 mm eső sem esett (1. ábra), így rendkívüli mértékben kiszáradtak a talajok (2. ábra). Az elmúlt napokban ezen területeket is 5-20 mm csapadék öntözte, és az ország északi, északnyugati felén is sokfelé esett 15-30 mm közötti mennyiség, a nyugati, északnyugati megyékben helyenként 40-60 mm (3. ábra). Arrafelé sajnos károkozó jég, viharos erejű szél, és villámárvizek is előfordultak. A Dráva-mentén, az Alföld délkeleti megyéiben valamint a Felső-Tisza vidékén azonban többfelé 5 mm alatt alakult a lehullott csapadékmennyiség. Előbbi tájon ez nem okoz gondot, mert május utolsó hetében bőséges esők öntöztek, utóbbi területeken viszont tartós a csapadékhiány. A talajok felső fél méteres rétege északnyugaton közel telített állapotba került az elmúlt napokban, és a Dunántúl nagy részén is kielégítő mennyiségű nedvességet tartalmaz. Ezzel szemben a Tiszántúlon kritikusan száraz a felső és középső talajréteg, bár északkeleten kismértékben javult a helyzet az egy héttel ezelőtti állapotokhoz képest, délkeleten tovább száradtak a talajok. (4. ábra)
A hőmérséklet a múlt héten péntekig emelkedő tendenciát mutatott, pénteken volt a legmelegebb, akkor az Alföldön 30 fok fölé emelkedtek a csúcsértékek (5. ábra). Szombaton a tartósabban esős északkeleti tájakon kissé visszaesett a hőmérséklet, ott csak 20-25 fokot mérhettünk, míg délen folytatódott a kánikula. Összességében 2-4 fokkal melegebben indult az idei nyár az ilyenkor szokásos hőmérsékleti értékeknél (6 ábra).  

Az őszi árpa és az őszi búza is a szemfejlődés fenológiai fázisában jár, a repcében is a magok növekednek, fejlődnek a becőkben. Ezeknek a növényeknek is sok csapadékra van szüksége ebben a fejlődési szakaszban, amit az aszályos keleti országrészben sajnos nem kapnak meg. A napraforgó és kukorica is vegyes képet mutat. Ott ahol legalább 20 mm csapadék öntözte az elmúlt időszakban a földeket, szépen fejlődnek a 6-8 leveles napraforgó és 5-7 leveles kukorica állományok. Ahol azonban 5 mm sem esett az elmúlt napokban, ott a poros talajban alig jutnak nedvességhez, és nehezen, egyenetlenül növekednek, gyökérzetükkel a mélyebb talajrétegekben keresik a nedvességet.  
Az elmúlt napok sokfelé csapadékos, párás időjárása nem csak szántóföldi növényeink fejlődésének kedvezett, hanem a növényi kórokozók, gombás fertőzések számára is jó táptalajt nyújtott.   

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken még a május közepére jellemző állapotot láthatjuk. Különösen középhegységeinkben és erdeinkben magas az index értéke. A változást jelző térképen és az anomália térképen egyaránt jól látszódnak a május közepi aszály jelei az Alföld középső és délkeleti tájain, ahol piros foltok jelzik az zöld tömeg csökkenését, illetve az ilyenkor szokásosnál alacsonyabb értékét. A tavaszi nagyarányú növekedés az index értékében egyébként mér megállt, de az ország nagy részén a sokéves átlaghoz képest kissé nagyobb mennyiségű zöld tömeg látható.   

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 350 és 420 foknap között alakulnak (7. ábra). A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek a sokéves átlagnak megfelelőek, a tavalyinál pedig 90-140 foknappal magasabbak, (a 2021. év a hűvös májusáról is emlékezetes). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál másfél-két héttel korábban, az ilyenkor szokásosnak megfelelő időben következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr körüli területre vonatkozó agrogramon* (8. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Áprilisban többször is érkezett országos eső, melyből viszont a Kisalföld északi része jórészt kimaradt vagy csak nagyon keveset kapott. Május nagy részében csak záporos csapadék hullott itt-ott az országban, kisebb körzetek megáztak, nagyobb területek azonban szárazon maradtak, elmaradtak az országos áztató esők. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben öntözték számottevő esők az állományokat, az északkeleti országrészben azonban tovább száradtak a talajok, és június első hetében is nyugaton, északnyugaton esett jelentős mennyiség. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége június elején a délnyugati országrészben kevéssel az optimális érték alatt alakul, de az ország nagyobb részén 110-150 mm-es a hiány, mely északkeleten a 180 mm-t ismeghaladja, azaz az ideális mennyiségnek a fele sem hullott le.
A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek fejlődésbe a vetések. Áprilisban is egymást érték a hideghullámok, gyakran volt a vetések számára hűvösebb idő az optimálisnál, de május elején melegedés kezdődött, gyors növekedésnek indult a hőösszeg, és a hónap végén országszerte az optimális fölött alakult az értéke. 
Kukoricára vonatkozó agrogramot Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (9. ábra). Késve kezdődött a kukorica vetése az idén. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talajok hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket.  Csapadék áprilisban több hullámban is érkezett, de a rekord száraz évkezdet után erre óriási szükség is volt. Május nagy részében csak nagy területi változékonysággal kialakuló záporok öntözték a friss vetést, így az ország jelentős részén a növény számára az optimálisnál jóval kevesebb csapadék hullott, és nagy területen kritikusan szárazzá vált a talaj felszín közeli rétege, ahonnan a kukorica ekkor a nedvességet gyűjtötte. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben jelentősebb esők öntözték az állományokat, de északkeleten tovább száradtak a talajok, és június első hetében is nyugaton, északnyugaton esett számottevő mennyiség. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, de az átlagosnál kissé melegebb májusban intenzív növekedésnek indult a hőösszeg, ami a hónap végén az optimális érték körül járt.  

A héten folytatódik a változékony időjárás. Kedden napközben még sok lesz a napsütés, nem várható számottevő csapadék, majd estétől főként a Dunántúlon, szerdán a középső országrészben is többfelé kell ismétlődő záporokra, zivatarokra számítani. Csütörtökön is többfelé várható csapadék, esők, záporok, zivatarok formájában, majd péntektől csökken a csapadékhajlam, akkor már kevesebb helyen, szombaton pedig csak elszórtan valószínű egy-egy zápor, zivatar. A héten a legtöbb csapadékra a középső országrészben illetve a Dunántúl keleti tájain van kilátás, az utóbbi hetekben amúgy is száraz Tiszántúlon, főként annak északi felén most is csak kevés helyen valószínű számottevő mennyiség. Ezért a talajok az ország keleti, északkeleti tájain péntek estig jellemzően tovább száradnak, míg az ország nagyobb részére a nedvesedés lesz a jellemző. Bár szerdán, Medárd napján sokfelé várható több-kevesebb csapadék az országban, ez az idén nem jelenti egy hosszabb csapadékos időszak kezdetét, vasárnaptól anticiklon határozza meg időjárásunkat, száraz napok következnek, csapadékra csak lokálisan van esély. A hőmérséklet a héten jellemzően 25 és 30 fok között alakul a legmelegebb órákban, de délkeleten ennél kissé melegebb is lehet, ugyanakkor a Dunántúlon és a tartósabban borult csapadékos tájakon főként a hét közepén csak 21-23 fok körül alakulnak a maximumok.     

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2022. június 6.


* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.


1. ábra
30 napos csapadékösszeg 2022.május 31-ig (mm)


2. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2022. május 31-én (%)


3. ábra
5 napos csapadékösszeg 2022. június 5-ig (mm)


4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2022. június 5-én (%)


5. ábra
Maximumhőmérsékletek 2022. június 3-án (%)


6. ábra
Az elmúlt 5 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2022. június 5-ig (Celsius fok)


7. ábra
Kukoricára számított hőösszeg értékek 2022. június 5-ig (foknap)


8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2022. június 5-ig (részletes magyarázat a szövegben)


9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2022. június 5-ig (részletes magyarázat a szövegben)