2022. szeptember 26. hétfő
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2022. június 13. 14:57

Medárd helyett száraz idő

A nyár első tíz napjának záporai, néhol felhőszakadásai a keleti országrészben is többfelé mérsékelték kissé az aszályt, délkeleten azonban tovább súlyosbodott a szárazság. Ráadásul az idén a Medárd-napját követő csapadékos időszakra sem számíthatunk, az előttünk álló bő egy hétben száraz időjárás lesz a jellemző, csak szórványosan fordulhatnak elő záporok egy-egy hidegfronthoz kötődően.

Az elmúlt egy hétben sokfelé öntözték zivatarokkal is kísért záporok a földeket, a Dunántúlon és az Alföld nyugati, délnyugati tájain újabb 20-50 mm esett. Helyenként villámárvizeket okozó felhőszakadások is előfordultak akár 60-80 mm-es csapadékmennyiséggel. A már régóta száraz északkeleti területeken és a keleti határszélen is hullott végre csapadék, ha nem is annyi, amire szükség lenne. Ugyanakkor az Alföldön többfelé 5 mm-nél is kevesebb esett, délkeleten néhol szinte semmi. (1. ábra) Az elmúlt 10 nap csapadékösszege a Dunántúl nagy részén és a középső országrész nyugati felében pozitív eltérést mutat a sokéves átlaghoz képest, többfelé a 30 mm-t is meghaladja a többlet, míg a keleti országrészre negatív anomália a jellemző (2. ábra). A csapadék területi eloszlásában megfigyelhető nagy különbségek tükröződnek a talajok nedvességtartalmában is. A felső fél méteres talajréteg az ország nyugati felén bőven tartalmaz nedvességet, helyenként csaknem telített állapotban van, míg a keleti tájakon, az Alföld jelentős részén kritikusan száraz a talaj, a növények számára hasznosítható vízmennyiség kevesebb, mint 40% -át tartalmazza (3. ábra). Ez utóbbi területeken a talaj felső egy méteres rétegéből 100-120 mm nedvesség hiányzik a telítettséghez képest (4. ábra).
A hőmérséklet a múlt hét közepén a Dunántúl nyugati, északnyugati felén több fokkal visszaesett, a legmelegebb órákban is csak kevéssel 20 fok fölötti értékeket mérhettünk, miközben a keleti országrészben 30 fok közelébe melegedett a levegő (5. ábra). A hétvégén a nyugati országrészben is melegedés kezdődött, keleten pedig folytatódott a kánikula.      

Az őszi árpa a viaszérés fenológiai fázisában jár, és az őszi búzában is egyre többfelé kezdődik az érés, szépen szőkülnek a táblák. A repcében is lassan véget ér a magok fejlődése, és az érés folyamata kezdődik. A keleti országrészben erősen megviselte az őszi vetésű növények állományait a száraz idő, ez a termés minőségében és mennyiségében is megmutatkozik majd.
A napraforgó és a kukorica szintén vegyes képet mutat. Ott ahol legalább 20 mm csapadék öntözte az elmúlt héten a földeket, szépen fejlődnek az állományok. Ahol azonban 5 mm sem esett az elmúlt napokban, ott a poros talajban alig jutnak nedvességhez, és nehezen, egyenetlenül növekednek, gyökérzetükkel a mélyebb talajrétegekben keresik a nedvességet. A keleti országrészt járva látni már combig érő táblákat, de van 10-20 cm-es, igen gyengén fejlett, az aszálytól szenvedő állomány is.
A dunántúli és északi megyék többször csapadékos, párás időjárása nem csak kultúrnövényeink fejlődésének kedvezett, hanem a gyomok, a növényi kórokozók és gombás fertőzések számára is jó táptalajt nyújtott.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken a május végére, június elejére jellemző állapotot láthatjuk. Különösen középhegységeinkben és erdeinkben magas az index értéke. A változást jelző térképen és az anomália térképen egyaránt jól látszódnak az aszály jelei az Alföld középső és északi tájain, ahol piros foltok jelzik a zöld tömeg szokásosnál alacsonyabb értékét. A Dunántúlon a sokéves átlaghoz képest nagyobb mennyiségű zöld tömeg látható.   

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 420 és 500 foknap között alakulnak (6. ábra). A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek a sokéves átlagnak megfelelőek, a tavalyinál pedig 100-130 foknappal magasabbak, (a 2021. év a hűvös májusáról is emlékezetes). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál másfél-két héttel korábban, az ilyenkor szokásosnak megfelelő időben következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramon* (7. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Áprilisban többször is érkezett országos eső, melyből viszont a Kisalföld északi része jórészt kimaradt vagy csak nagyon keveset kapott. Május nagy részében csak záporos csapadék hullott itt-ott az országban, kisebb körzetek megáztak, nagyobb területek azonban szárazon maradtak, elmaradtak az országos áztató esők. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben öntözték számottevő esők az állományokat, a keleti országrészben azonban nagy területen tovább száradtak a talajok. Június első dekádjában az ország nyugati felén esett jelentős mennyiség. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége június elején a délnyugati országrészben kevéssel az optimális érték alatt alakul, de az ország nagyobb részén 110-150 mm-es a hiány, mely keleten többfelé a 200 mm-t közelíti, azaz az ideális mennyiségnek a fele sem hullott le. A kritikus virágzás és szemfejlődés fenológiai fázisokban a kalászosok csak kis területen kapták meg a szükséges csapadékot, mindez pedig a termésátlagokban is jelentkezni fog.
A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán, de a sarkvidéki eredetű hideg légtömegekkel járó, többfelé hótakaró nélküli erősebb éjszakai fagyokat a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek fejlődésbe a vetések. Áprilisban is egymást érték a hideghullámok, gyakran volt a vetések számára hűvösebb idő az optimálisnál, de május elején melegedés kezdődött, gyors növekedésnek indult a hőösszeg, és jelenleg országszerte az optimális fölött alakult az értéke. 
Kukoricára vonatkozó agrogramot Győr térségére vonatkozóan mutatunk be (8. ábra). Késve kezdődött a kukorica vetése az idén. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talajok hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. Csapadék áprilisban több hullámban is érkezett, de a rekord száraz évkezdet után erre óriási szükség is volt. Május nagy részében csak nagy területi változékonysággal kialakuló záporok öntözték a friss vetést, így az ország jelentős részén a növény számára az optimálisnál jóval kevesebb csapadék hullott, és nagy területen kritikusan szárazzá vált a talaj felszín közeli rétege, ahonnan a kukorica ekkor a nedvességet gyűjtötte. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben jelentősebb esők öntözték az állományokat, de keleten tovább száradtak a talajok, és június első dekádjában is nyugaton, északnyugaton esett nagyobb mennyiség. Az április óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg nyugaton (a kezdeti lemaradás után) már közelíti, néhol meg is haladja a kukorica számára optimális értéket, míg keleten jóval az alatt alakul, a Tiszántúlon nagy területen a fele, harmada hullott az ideálisnak. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, de az átlagosnál kissé melegebb májusban intenzív növekedésnek indult a hőösszeg, így az jelenleg az optimális érték körül jár.

A következő napokban két hidegfront is átvonul hazánk felett, melyek megszakítják a kánikulát, ugyanakkor ezek a frontok csak kevés helyre hoznak csapadékot, a száraz időjárás dominál a héten. Ma délután elszórtan, nagyobb valószínűséggel a nyugati, délnyugati országrészben alakulhatnak ki záporok, zivatarok, és kedden a hőmérséklet is visszaesik majd néhány fokkal. A következő front csütörtök délután érkezik, aznap főként a Dunántúlon, pénteken a nap első felében pedig a keleti országrészben fordulhatnak elő záporok, zivatarok. Ezzel együtt a héten nagyrészt napos, meleg időre van kilátás, a hőmérséklet szerdán és csütörtökön ismét emelkedő tendenciát mutat majd, csütörtökön már sokfelé 30 fok fölötti maximumokkal, és a pénteki néhány fokos lehűlés is csak átmeneti lesz majd. Az ország döntő részén a talajok száradására kell számítani, ami a keleti országrészben a közepes és a nagyfokú aszállyal érintett területek folyamatos növekedéséhez vezet.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2022. június 13.


* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.


1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2022. június 10-ig (mm)


2. ábra
Az elmúlt 10 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2022. június 12-ig (mm)


3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2022. június 12-én (%)


4. ábra
Vízhiány a telítettséghez képest
a talaj felső egy méteres rétegében 2022. június 12-én (%)


5. ábra
Maximumhőmérsékletek 2022. június 9-én (Celsius fok)


6. ábra
Kukoricára számított hőösszeg értékek 2022. június 12-ig (foknap)


7. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2022. június 12-ig (részletes magyarázat a szövegben)


8. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2022. június 12-ig (részletes magyarázat a szövegben)