2024. július 14. vasárnap
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2023. április 13. 12:04

Bőséges csapadékra van kilátás

Tavaszi fagyok, melyek a gyümölcsöseinket károsították, többször is előfordultak az elmúlt hetekben, ilyen szempontból nem volt eddig optimális az időjárás. Az előrejelzések szerint a jövő hét végéig számottevő fagy nem valószínű, így jó eséllyel túl vagyunk ezen a veszélyes időszakon, bár ebben biztosak nem lehetünk, hiszen a fagyosszentek majd még májusban következnek. Csapadékkal azonban jól állunk, arra nem lehet panasz, és eső a folytatásban is bőségesen érkezik, inkább az a kérdés, hogy a sáros talaj mikor szikkad meg annyira, hogy a gépekkel rá lehessen menni. A talajhőmérséklet a folytatásban már tartósan eléri a kukorica vetéséhez szükséges 10 fokos értéket.

Az elmúlt héten csütörtökön még télies időjárásunk volt egy kelet felől fölénk forduló légörvény hatására. Az ország keleti felén esett eső, havas eső, hó vegyesen, északkeleten péntek reggelre a Bodrogköz területén, a Nyírségben és a Hajdúságban 5-10 cm-es hóréteg is összegyűlt (1. ábra). Az ország nagy részén egész télen nem esett ennyi hó, de az említett területeken is többfelé most alakult ki az idei „tél” legvastagabb hótakarója. Pénteken a havazás, havas eső a Dunántúlra is átterjedt, de ott már nem maradt meg tartósan, és szombatra a hegyvidéki területek kivétel máshol is elolvadt. Szombaton sokfelé, vasárnap már kevesebb helyen esett, majd hétfőn és kedden záporok alakultak ki. Az elmúlt 10 nap során az ország nagy részén 5 és 20 mm közötti csapadék hullott, a délnyugati tájakon esett kevesebb (2. ábra). Az elmúlt 30 nap csapadékösszege a legtöbb helyen pozitív eltérést mutat a sokéves átlaghoz képest, ez alól a Dél-Alföld, Baranya és a Kisalföld térsége kivétel (3. ábra), de utóbbi területen is sokat csökkent a hiány. A talajok felszín közeli rétege az ország keleti, északkeleti harmadán sokfelé sáros, telített (4. ábra), elsősorban a Tisza mentén ismét növekedni kezdetek a belvízzel elöntött területek. A középső és mélyebb talajrétegek országszerte jó vízellátottságúak.
A hőmérséklet a múlt hét nagy részén 5-8 fokkal maradt el a sokéves átlagtól. A hét közepi erős, csütörtökön a Duna-Tisza közén -4 és -7 fok közötti fagyok (5. ábra) után péntektől már csak kevés helyen hűlt fagypont alá a levegő, de a borongós, csapadékos időben pénteken és szombaton napközben sem volt több 5-7 foknál. Vasárnaptól több fokkal emelkedett a hőmérséklet, és ezen a héten már 15 fok körül alakultak a maximumok. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet a múlt héten végig 10 fok alatt alakult, a héten már melegedett a talaj, jelenleg 10 fok körül alakul a hőmérséklete.

Az őszi vetések jó állapotban vannak, korán megindult a tavaszi fejlődésük. Az őszi búza szárba indult (6. és 7. ábra), a repce pedig bimbós, kezd virágozni, néhol már sárgába borult táblákat is látni (8. és 9. ábra).
A nyári kapás növények vetését a hideg idő hátráltatta eddig.  
A gyümölcsösök fajtától függően az ország hőmérsékleti viszonyainak megfelelő eloszlásban a virágzás körüli különböző fenológiai fázisokban járnak. Sokfelé virágzik az őszibarack, a cseresznye, a meggy, a szilva, míg az alma még többnyire bimbós. A múlt hét közepi fagyok megfelelő védekezés nélkül sokfelé okoztak károkat a már elvirágzott és a virágzó gyümölcsösökben. Komolyabb tavaszi fagyok a jövő hét végig nem valószínűek, jó eséllyel túl vagyunk a veszélyes időszakon.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a március végére – április elejére vonatkozó állapotot mutatják. Az ország nagy részén növekszik az index értéke, az ilyenkor szokásosnál melegebb, és a legtöbb helyen kellően csapadékos időben gyors fejlődésnek indult a vegetáció. Zöldülnek a mezők, az alacsonyabban fekvő erdők, és az őszi vetések zöld tömege is egyre nagyobb. Az anomália térkép szerint a sokéves átlagnál országszerte jóval magasabb az index értéke, a legkisebb arányú pozitív eltérés az Északi-középhegység erdeiben és a Szabolcs-Szatmár vármegyei gyümölcsösök területén figyelhető meg, mert ezeken a területeken nagy a még ki nem zöldült fák aránya (10. ábra). 

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (11. és 12. ábra). Augusztus utolsó dekádjában több hullámban jelentős csapadék hullott, így az őszi káposztarepce vetése a történelmi aszály után már kellően nedves talajba történhetett. A csapadékos idő szeptemberben is folytatódott, így a repce szépen kelt és gyorsan fejlődött. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző száraz idő és optimális nedvességtartalmú talaj kedvező körülményeket teremtett. A hónap közepétől a talaj felső rétege egyre jobban kiszáradt, nehezítve ezzel a kelést. A november első hetében érkezett csapadékra igen nagy szükség volt az egyenetlenül kelt táblák egységesedéséhez, a sokáig kitartó enyhe időben az állományok kellően megerősödve indultak a télnek. A decemberi újabb bőséges csapadék hatására a talaj egyre mélyebb rétegei nedvesedtek át, töltődtek föl az Alföldön is, ami a növények tavaszi-nyári fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Az év első hónapjában folytatódott az esős idő, egymást követő mediterrán ciklonok hoztak országszerte kiadós csapadékot, melyet a talaj már befogadni nem tudott, így egyre nagyobb területen jelentek meg a belvízfoltok, elsősorban az Alföldön. Január második felére már az ország túlnyomó részén elérte, a középső országrészben 100-150 mm-rel meg is haladta a szeptember eleje óta összegzett csapadék az őszi vetésű növények számára optimális mennyiséget. Január végén szárazabbra és kevésbé enyhére fordult az idő, de az igazi tél csak február első hetében érkezett meg. Február első fele száraz, hideg időt hozott, a tél folyamán egyedül ekkor sikerült a talajnak 5-20 cm mélyen átfagynia, miközben a belvizes területek kiterjedése lassan csökkent. A télies időjárás csak átmenetinek bizonyult, február közepén jelentően megenyhült az idő, de az egész hónap szárazabb maradt az ilyenkor szokásosnál, és március első két dekádjában is csak a déli országrészben hullott az átlagosnál több csapadék. Március utolsó harmadában kiterjedt esők érkeztek, az ország nagyobb részén átnedvesedett az ekkorra már kiszáradó fölső talajréteg. Kivétel ez alól az északnyugati országrész, ott csak áprilisban kezdődött ez a folyamat. Az április eleji csapadék, ami eső, havas eső és hó formájában érkezett keleten, északkeleten már a belvízfoltokat növelte. Az összegzett csapadék az ország túlnyomó részén a tenyészidőszak kezdete óta az optimális mennyiség fölött alakul.
A szokásosnál enyhébb őszi és téli idő hatására az összegzett hőösszeg számottevően meghaladja az optimális értéket, a déli országrészben több, mint kétszerese annak. Az átlagosnál enyhébb tél és kora tavasz miatt a kultúrák a szokásosnál hamarabb fejlődésnek indultak.

A folytatást a jövő hét közepéig döntően egy mediterrán ciklon alakítja, mely a Dunántúlon már most is jelentős csapadékot okoz. Pénteken esős idő várható, majd szombattól kezdődően egyik nap több, másik nap kevesebb helyen várhatók záporok, helyenként zivatar is kialakul majd. A jövő hét második felében szárad majd időjárásunk. A jövő hét közepéig összességében a Dunántúlon 25-40 mm, a Dunától keletre 15-25 mm eső valószínű. Így a talajok nedvességtartalmának további jelentős növekedése várható. Az esős idő miatt magas lesz a páratartalom, hosszan vizes lesz a növények levele, így a gombás megbetegedések valószínűsége is növekszik. A hőmérséklet éjszakánként jellemzően fagypont fölött várható, legfeljebb a fagyzugos helyeken fordulhat elő gyenge fagy. Pénteken napközben nyugaton csak 8 fok körüli, míg keleten, délkeleten 18-20 fok körüli értékek lesznek jellemzők, majd szombattól nagyjából a 13-20 fokos sávban várhatók a maximumok. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlagértéke a jövő hét végig országszerte 10-12 fok között valószínű.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2023. április 13.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).


1. ábra
Hóvastagság 2023. április 7-én reggel 7 órakor (cm, F: hófolt, L: hólepel)


2. ábra
10 napos csapadékösszeg 2023. április 12-ig (mm)


3. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2023. április 12-ig (mm)


4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2023. április 11-én (%)


5. ábra
Minimum hőmérsékletek 2023. április 6-án (Celsius fok)


6. ábra
Őszi búza Miskolc térségében 2023. április 11-én (fotó: Kovács Attila)


7. ábra
Őszi búza Miskolc térségében 2023. április 11-én (fotó: Kovács Attila)


8. ábra
Őszi káposztarepce Miskolc térségében 2023. április 11-én (fotó: Kovács Attila)


9. ábra
Őszi káposztarepce Miskolc térségében 2023. április 11-én (fotó: Kovács Attila)


10. ábra
NDVI anomália a 2023. március 22. - április 6. közötti időszakra
(magyarázat a szövegben)


11. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2023. április 12-ig (részletes magyarázat a szövegben)


12. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2023. április 12-ig (részletes magyarázat a szövegben)