2024. július 14. vasárnap
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2023. május 4. 11:56

Az Alföldön szükség lenne a májusi esőre

A hét elején a Dunántúlon sokfelé esett számottevő eső, ugyanakkor főleg az Alföldön régóta nem hullott jelentős csapadék. Errefelé a talaj fölső része már kiszáradt, ezért az elvetett kukorica számára csapadékra lenne szükség. Az őszi vetések jó állapotban vannak, a mélyebb talajrétegekben országszerte kellő nedvességet találnak. A héten csak elszórtan, a jövő héten már többfelé várható, nagy területen akár jelentős mennyiségű csapadék. A hőmérséklet kedvezően alakul majd, csúcsértéke jellemzően 20-25 Celsius fok között valószínű, a jövő héten a csapadékosabb időben lehet hűvösebb.

Az elmúlt hét második felében, szerdától vasárnapig csak elszórt záporok fordultak elő hazánkban. Május első napja országszerte száraz maradt, majd kedden nyugat felől egy hullámzó frontrendszer érkezett. Ebből előbb a Dunántúlon, majd szerdán a középső országrészben is kialakult eső, zápor, helyenként zivatar. A lehullott csapadék mennyisége az elmúlt öt nap során csak a Dunántúlon és az ország középső részén haladta meg a 10 mm-t (1. ábra). Hazánk nagyobb részén alig, vagy egyáltalán nem esett. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege északon, különösen északnyugaton jelentősen, helyenként 40-60 mm-rel is meghaladja a sokéves átlagot, míg főleg a Tiszántúlon 15-30 mm-rel elmarad attól (2. ábra). A talaj felső fél méteres rétege azokon a területeken, ahol nem esett legalább 10 mm eső, veszített a nedvességtartalmából a mögöttünk álló egy hét során, ezzel együtt is még kellő mennyiségű nedvességet tartalmaz (3. ábra). A felszín közeli talajréteg nedvességtartalma azonban, főleg az Alföldön már nagy területen, a kritikus 40%-os határ alá csökkent (4. ábra).
A hőmérséklet április utolsó hetében 2-5 Celsius fokkal elmaradt az ilyenkor szokásos értékektől. A hét közepén volt a leghűvösebb, ekkor a napi középhőmérséklet is 10 fok alatt maradt az ország nagy részén, de a minimum értékek a derült, szélcsendes csütörtök és péntek hajnalokon voltak a legalacsonyabbak, amikor főként a középső országrészben hűlt többfelé fagypont alá a levegő (5. ábra). Pénteken melegedés kezdődött, így a hétvégén napközben már 20 fok körüli értékeket mérhettünk. A kedden érkezett front előtt pedig a délies áramlás meleg levegőt szállított fölénk, ekkor a csúcsértékek nagy területen a 25 fokot közelítették.
Az április havi középhőmérsékelt 1-2 fokkal, a havi napfénytartam összeg 30-50 órával elmaradt a sokéves átlagtól (6. ábra).

Az őszi vetések jó állapotban vannak, korán megindult a tavaszi fejlődésük. Az őszi búza szárba indult, az árpa már kalászosodik, a repce pedig teljes virágzásban van. Kellő nedvesség áll rendelkezésükre a talajban, a hőmérséklet is többé-kevésbé megfelelő, a hirtelen nagy meleg nem lenne ideális. Ugyanakkor az utóbbi hetek tartós levélnedvessége miatt a kórokozók is gyorsan szaporodtak.
A nyári kapás növények vetése késést szenvedett a hideg, majd a sok eső miatt, de a napraforgó és a kukorica zöme már a talajban van. Az Alföldön csapadékra lenne szükség, mert a talaj fölső néhány centiméteres rétege, ahol a magok illetve a kis növények elhelyezkednek, mostanra kiszáradt.
A gyümölcsök zöme túl van már a virágzáson, jelenleg még például a birs virágzik. Több fajta is megszenvedte a március végi, április eleji fagyokat, a csapadékos idő pedig nem kedvezett a beporzásnak, annál inkább a megbetegedéseknek.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink az április második felére vonatkozó állapotot mutatják. Az országban folyamatosan növekszik az index értéke a kellően csapadékos időben. Az anomália térkép szerint a sokéves átlagnál országszerte jóval magasabb az index értéke, kivéve a magasabb hegyeink erdeiben, ahol az áprilisi hűvösebb idő miatt kis lemaradásban van a vegetáció (7. ábra).

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 70 és 100 foknap között alakul, a héten csak lassan emelkedett. Az alacsonyabb értékek nyugaton, a magasabbak keleten, délkeleten vannak. Ez az ország nagy részén kissé elmarad a tavalyi értékektől. A sokéves átlagnál pedig országszerte van egy 30-50 foknapos elmaradás, ami azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai is kicsit később következnek be (8. ábra).

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (9. és 10. ábra). Augusztus utolsó dekádjában több hullámban jelentős csapadék hullott, így az őszi káposztarepce vetése a történelmi aszály után már kellően nedves talajba történhetett. A csapadékos idő szeptemberben is folytatódott, így a repce szépen kelt és gyorsan fejlődött. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző száraz idő és optimális nedvességtartalmú talaj kedvező körülményeket teremtett. A hónap közepétől a talaj felső rétege egyre jobban kiszáradt, nehezítve ezzel a kelést. A november első hetében érkezett csapadékra igen nagy szükség volt az egyenetlenül kelt táblák egységesedéséhez, a sokáig kitartó enyhe időben az állományok kellően megerősödve indultak a télnek. A decemberi újabb bőséges csapadék hatására a talaj egyre mélyebb rétegei nedvesedtek át, töltődtek föl az Alföldön is, ami a növények tavaszi-nyári fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Az év első hónapjában folytatódott az esős idő, egymást követő mediterrán ciklonok hoztak országszerte kiadós csapadékot, melyet a talaj már befogadni nem tudott, így egyre nagyobb területen jelentek meg a belvízfoltok, elsősorban az Alföldön. Január második felére már az ország túlnyomó részén elérte, a középső országrészben 100-150 mm-rel meg is haladta a szeptember eleje óta összegzett csapadék az őszi vetésű növények számára optimális mennyiséget. Január végén szárazabbra és kevésbé enyhére fordult az idő, de az igazi tél csak február első hetében érkezett meg. Február első fele száraz, hideg időt hozott, a tél folyamán egyedül ekkor sikerült a talajnak 5-20 cm mélyen átfagynia, miközben a belvizes területek kiterjedése lassan csökkent. A télies időjárás csak átmenetinek bizonyult, február közepén jelentően megenyhült az idő, de az egész hónap szárazabb maradt az ilyenkor szokásosnál, és március első két dekádjában is csak a déli országrészben hullott az átlagosnál több csapadék. Március utolsó harmadában kiterjedt esők érkeztek, az ország nagyobb részén átnedvesedett az ekkorra már kiszáradó fölső talajréteg. Kivétel ez alól az északnyugati országrész, ott csak áprilisban kezdődött ez a folyamat, de az április közepi nagy mennyiségű csapadék ott is feltöltötte a talajt. A hónap utolsó dekádjában azonban főként az Alföldön már száradni kezdett a talaj. Az összegzett csapadék az ország túlnyomó részén a tenyészidőszak kezdete óta az optimális mennyiség fölött vagy a körül alakul.
A szokásosnál enyhébb őszi és téli idő hatására az összegzett hőösszeg számottevően meghaladja az optimális értéket. Az átlagosnál enyhébb tél és kora tavasz miatt a kultúrák a szokásosnál hamarabb fejlődésnek indultak, viszont áprilisban gyakran volt az optimálisnál hidegebb időjárás.

A folytatásban is változékony marad időjárásunk. Vasárnapig elszórtan alakulhatnak ki záporok, zivatarok az országban, majd hétfőtől csütörtökig már többfelé várható, területi átlagban is számottevő csapadék. Összességében a jövő hét közepéig nagy területen akár 10-20 mm-t meghaladó mennyiség is lehullhat. A hétvégéig a legtöbb helyen a talajok száradása lesz a jellemző, majd hétfőtől nő a nedvességtartalom. A növényvédelmi munkák tervezésénél elsősorban a csapadék időbeli eloszlására kell figyelni, mert a szél csak a nappali órákban fog időnként megélénkülni. A hőmérséklet az ilyenkor szokásos értékek körül alakul. Többnyire hajnalonként sem hűl 5 fok alá a levegő, napközben pedig jellemzően 20 és 25 fok között lesznek az értékek, a csapadékos napokon és tájakon várható ennél pár fokkal hűvösebb, de se nagyobb lehűlés, se nyári meleg nem valószínű a jövő hét közepéig.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2023. május 4.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).


1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2023. május 3-ig (mm)


2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2023. május 3-ig (mm)


3. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2023. május 2-án (%)


4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 50 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2023. május 2-án (%)


5. ábra
Minimum hőmérsékletek 2023. április 28-án (Celsius fok)


6. ábra
A 2023. április havi napfénytartam összeg eltérése a sokéves átlagtól (óra)


7. ábra
NDVI anomália a 2023. április 15. - április 30. közötti időszakra
(magyarázat a szövegben)


8. ábra
A kukoricára vonatkozó, április 1-től számított hőösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2023. május 2-án


9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2023. május 3-ig (részletes magyarázat a szövegben)


10. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2023. május 3-ig (részletes magyarázat a szövegben)