2024. június 22. szombat
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2023. június 8. 14:10

A hét végéig maradnak a zivatarok

A hét eleje óta az ország nagy részén jelentős mennyiségű csapadék hullott, néhol rendkívül nagy csapadékot adó felhőszakadások is előfordultak. A nedvességre főként a Tiszántúl északi felén volt igen nagy szükség, ahol a megelőző száraz időszakban már az aszály jelei mutatkoztak. A záporos, zivataros időjárás még a hét végig velünk marad, továbbra is nagy területi változékonyság mellett, de sokfelé kell csapadékra számítani. A megnövekedett nedvesség a fejlődésben lévő nyári növények számára igen jól jön, ugyanakkor a sűrűbb állományú őszi vetésekben a kórokozók számára is nagyon kedvez.

A múlt hét második felében csak kevés helyen öntözte számottevő csapadék a földeket, majd vasárnap a nap második felében délnyugat felől egyre többfelé eredt el az eső. Hétfőn főként a Dunántúl nyugati felén hullott jelentős mennyiség, majd kedden az ország több pontján is előfordultak 50-110 mm-t adó felhőszakadások, sokfelé esett 10-30 mm, de a Tisza déli szakaszának tágabb környezetében alig volt csapadék. Szerdán is folytatódott a záporos, zivataros időjárás néhol felhőszakadásokkal, így az elmúlt öt nap csapadékösszege elég tág határok közt változott. A Dunántúl nagy részén 20-50 mm, Nógrádban 40-90 mm, de a keleti határszélen is 20 mm fölötti mennyiség esett, ugyanakkor az Ormánságban és foltokban az Alföldön egyelőre csak 2-4 mm hullott (1. ábra). A 30 napos csapadékösszeg az ország nagy részén jelentős, 20-60 mm-es többletet mutat a sokéves átlaghoz képest, 10-30 mm-es hiány Szolnok térségében és a Felső-Tisza vidékén mutatkozik (2. ábra).
A talaj felszín közeli rétege az ország jelentős részén sárossá vált, az egyelőre kevesebb csapadékot kapott Tisza-menti területeken maradt száraz (3. ábra). A legtöbb helyen a középső talajrétegbe is jutott a nedvességből (4. ábra), így a felső egy méter nedvességtartalma országszerte kielégítő (5. ábra).
A hőmérséklet elég változékonyan alakult a mögöttünk álló egy hét során. Múlt csütörtökön és pénteken 30 fok közeli maximumokat mérhettünk, majd egy hidegfront mögött szombatra lehűlt az idő, és 25 fok alatt maradt a hőmérséklet, de vasárnap reggel keleten 10 fok alá, az Északi középhegység térségében többfelé 5 fok alá hűlt a levegő. Vasárnap napközben keleten, délkeleten melegedés kezdődött, de északnyugaton már a következő front éreztette hatását, és csak 20 fok köré melegedett a levegő. A hét eleje óta a tartósabban csapadékos területeken csak 20-23 fok körül, míg máshol 25-27 fok között alakul a hőmérséklet.

Az őszi vetések jellemzően jó állapotban vannak, az őszi búza és a repce a magképződés fenológiai fázisában jár, az árpa már szépen szőkül. A talajban kellő nedvesség áll rendelkezésre ebben a fontos életszakaszban, és a hőmérséklet is megfelelő, a túl nagy meleg nem lenne ideális, mert lerövidülne ez a fenológiai fázis, ami termésveszteséget okozna. Ugyanakkor a sűrű állományokban a gyakran nedves leveleken a kórokozók is gyorsan szaporodnak.
A kukorica és a napraforgó számára igen jókor érkezett a csapadék, szépen fejlődnek a növények, de a gyomoknak is kedvez az időjárás. A vetési időponttól, fajtától és agrotechnikától függően elég nagy méretbeli különbségek vannak a táblák között.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a május második felére vonatkozó állapotot mutatják. Ebben az időszakban magas az index értéke, és többnyire a zöld tömeg lassú növekedése volt a jellemző. A legnagyobb növekedés az Alföldön látható, amely a május közepén érkezett esőnek köszönhető a kissé csapadékhiányos időszak után. Az anomália térkép szerint a sokéves átlagnál országszerte jóval magasabb az index értéke, azaz a növényzet fejlettebb a szokásosnál (6. ábra).

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 280 és 380 foknap között alakul, az alacsonyabb értékek nyugaton, a magasabbak keleten, délkeleten vannak, az országon belüli különbség egyre nő. Az összegzés kezdete óta folyamatos elmaradásban van a hőösszeg: 20-90 foknappal a tavalyi értékektől, és a sokéves átlaghoz képest is van egy 30-70 foknapos lemaradás (a kisebb északkeleten, a nagyobb északnyugaton) (7. ábra). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai szűk egy héttel később következnek be a szokásosnál.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár körüli területre vonatkozó agrogramon* (8. ábra). Augusztus utolsó dekádjában több hullámban jelentős csapadék hullott, így az őszi káposztarepce vetése a történelmi aszály után már kellően nedves talajba történhetett. A csapadékos idő szeptemberben is folytatódott, így a repce szépen kelt és gyorsan fejlődött. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző száraz idő és optimális nedvességtartalmú talaj kedvező körülményeket teremtett. A hónap közepétől a talaj felső rétege egyre jobban kiszáradt, nehezítve ezzel a kelést. A november első hetében érkezett csapadékra igen nagy szükség volt az egyenetlenül kelt táblák egységesedéséhez, a sokáig kitartó enyhe időben az állományok kellően megerősödve indultak a télnek. A decemberi újabb bőséges csapadék hatására a talaj egyre mélyebb rétegei nedvesedtek át, töltődtek föl az Alföldön is, ami a növények tavaszi-nyári fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Az év első hónapjában folytatódott az esős idő, egymást követő mediterrán ciklonok hoztak országszerte kiadós csapadékot, melyet a talaj már befogadni nem tudott, így egyre nagyobb területen jelentek meg a belvízfoltok, elsősorban az Alföldön. Január második felére már az ország túlnyomó részén elérte, a középső országrészben 100-150 mm-rel meg is haladta a szeptember eleje óta összegzett csapadék az őszi vetésű növények számára optimális mennyiséget. Január végén szárazabbra és kevésbé enyhére fordult az idő, de az igazi tél csak február első hetében érkezett meg. Február első fele száraz, hideg időt hozott, a tél folyamán egyedül ekkor sikerült a talajnak 5-20 cm mélyen átfagynia, miközben a belvizes területek kiterjedése lassan csökkent. A télies időjárás csak átmenetinek bizonyult, február közepén jelentően megenyhült az idő, de az egész hónap szárazabb maradt az ilyenkor szokásosnál, és március első két dekádjában is csak a déli országrészben hullott az átlagosnál több csapadék. Március utolsó harmadában kiterjedt esők érkeztek, az ország nagyobb részén átnedvesedett az ekkorra már kiszáradó fölső talajréteg. Kivétel ez alól az északnyugati országrész, ott csak áprilisban kezdődött ez a folyamat, de az április közepi nagy mennyiségű csapadék ott is feltöltötte a talajt. A hónap utolsó dekádjában azonban főként az Alföldön már száradni kezdett a talaj. Május első dekádjában főleg keleten kevés csapadék hullott, a talaj tovább veszített a nedvességtartalmából, majd a hónap közepén mediterrán ciklonok sorozata hozott bőséges csapadékot a kritikus kalászhányás – virágzás fenofázisra. Május utolsó dekádjában szárazabb, mérsékelten meleg idő volt a jellemző, csak elszórt záporok fordultak elő az országban, de június elején ismét csapadékosra fordult az idő, így a magképződés során is kellő nedvességhez jutottak a növények. Az összegzett csapadék az ország túlnyomó részén a tenyészidőszak kezdete óta az optimális mennyiség fölött vagy a körül alakul.
A szokásosnál enyhébb őszi és téli idő hatására az összegzett hőösszeg számottevően meghaladja az optimális értéket. Az átlagosnál enyhébb tél és kora tavasz miatt a kultúrák a szokásosnál hamarabb fejlődésnek indultak, viszont áprilisban és májusban gyakran volt az optimálisnál hidegebb időjárás. A kalászosok magképződés fenofázisában eddig nem volt hőség, így ez az életszakasz nem rövidül le, e miatt sem alakul ki termésveszteség.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Miskolc térségére vonatkozóan mutatunk be (9. ábra). A tavalyi évhez hasonlóan az idén is késve kezdődött a kukorica vetése. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talaj hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. A talajnedvesség kedvezően alakult még a vetés kezdeti időszakában, április közepétől azonban főként az Alföldön többfelé kevesebb csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál, és május első dekádjában is kevesebb eső öntözte a friss vetést az optimálisnál. Így a felső talajréteg, ahonnan a kukorica ilyenkor a nedvességet gyűjti, elsősorban az Alföldön kiszáradt. A hónap közepén érkezett bőséges csapadék azonban pótolta nedvességet, a növények fejlődése optimálisan alakult, de északkeleten, ahol kevesebb esett, május végére ismét szárazzá vált a talaj. Június elején éppen időben érkezett a csapadék, hogy megszüntesse a Tiszántúl északi felén kialakulóban levő aszályt.
A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, és május első fele is hűvösebben alakult az optimálisnál. Május 20-tól érkezett meg a meleg, ami a növények fejlődését felgyorsította. Jelenleg az összegzett hőösszeg elmarad az optimálistól.

A hét végéig marad az elmúlt napokhoz hasonló záporos, zivataros időjárás foltokban kialakuló felhőszakadásokkal. Az eddig szárazabb területeken is valószínű csapadék, arrafelé is átnedvesedik a talaj. Vasárnap csökken a csapadékhajlam, ekkor főként a déli, délkeleti országrészben várhatók zivatarok. A hőmérséklet az eddigiekhez hasonlóan éjszakánként 15 fok körül, napközben 21-26 fok között alakul. A jövő hét első felében már csak elszórt záporokra, zivatarokra lehet számítani, de a hét elején pár fokkal visszaesik a hőmérséklet, a legmelegebb órákban is alig lesz több 20 foknál. Az egyre szaporodó növényvédelmi munkákat szombatig a csapadék, vasárnap és hétfőn pedig a megélénkülő, többfelé meg is erősödő szél akadályozza.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2023. június 8.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.


1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2023. június 7-ig (mm)


2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2023. június 7-ig (mm)


3. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2023. június 7-én (%)


4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2023. június 7-én (%)


5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső egy méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2023. június 7-én (%)


6. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól a 2023. május második felében


7. ábra
Az április 1-től kukoricára számított hőösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2023. június 7-én (foknap)


8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2023. június 7-ig (részletes magyarázat a szövegben)


9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2023. június 7-ig (részletes magyarázat a szövegben)