2024. május 26. vasárnap
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2023. június 19. 14:20

Meleg idő a kalászosok érésére

Az elmúlt héten szárazabbra fordult időjárásunk, de az átlagostól még mindig elmaradt kissé a hőmérséklet. Ezen a héten megérkezik az idei első hőhullám, csapadékra főleg pénteken van esély, de nagy valószínűséggel nem fog az egész országban esni. A kalászosok és a repce már érik, ezekre a kultúrákra többnyire kedvező a tenyészidőszak időjárása, most már meleg, száraz időre várnak. A nyári kapásnövényeknek is jól jön a meleg, mert eddig elmaradt a hőmérséklet az optimálistól. A talaj az ország nagyobb részén még kellően nedves, de az Alföldön már előfordulnak száraz területek.

A mögöttünk álló héten csak elszórtan fordult elő csapadék hazánkban, az is főleg keleten, északkeleten. A Tiszaháton 20-35 mm is lehullott, de az ország jelentős részén egyáltalán nem, vagy csak jelentéktelen mennyiség esett (1. ábra). A harminc napos csapadékösszeg egyre nagyobb területen fordul át hiányba a sokéves átlaghoz képest, főleg az Alföldön 30-50 mm-es elmaradás is előfordul (2. ábra). A 90 napos összegben is az Alföldön van 20-50 mm-es hiány, az ország nagyobb részén 30-100 mm-es többlet a jellemző (3. ábra). A talaj sokat száradt az elmúlt héten, a felszín csak északkeleten sáros (4. ábra). A felső fél méteres talajréteg hazánk nagyobb részén még kellően nedves, viszont kisebb körzetekben, főleg az Alföld középső területein, melyek kimaradtak a júniusi záporokból, például Szolnok környékén már száraz (5. ábra).
A napi átlaghőmérséklet az ilyenkor szokásostól 1-3 fokkal továbbra is elmaradt, a maximumok többnyire 20 és 25 Celsius fok között alakultak, csak a hét végére melegedett 25 fok fölé a levegő. A hét első felében még 10 fok alatti minimumok is előfordultak.

Az őszi vetések többnyire jó állapotban vannak, a repce a magképződés fenológiai fázisában jár (6. ábra), a búza a tejes érés (7. ábra), az őszi árpa pedig a viaszérés fázisába lépett (8. ábra). Az elmúlt hetek időjárása kedvezően hatott a fejlődésükre, kellő nedvesség állt rendelkezésre a talajban, de nagy meleg sem rövidítette le a virágzás és magképződés igen fontos fenológiai fázisát.  Ugyanakkor a sűrű állományokban a gyakran nedves leveleken a kórokozók is gyorsan szaporodtak. Helyenként a sok eső miatt megdőlt táblák is vannak, innentől kezdve száraz, meleg idő lenne az optimális.
A kukorica (9. ábra) és a napraforgó (10. ábra) is szépen fejlődik. A vetési időponttól, fajtától és agrotechnikától függően elég nagy különbségek vannak a táblák között. Napraforgóból például előfordulnak már csillagállapotban lévő táblák is, de van 20-30 cm-es állománymagasság is (11. ábra). Ezekre az kultúrákra is jól jön a meleg, napos idő.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a május végére – június elejére vonatkozó állapotot mutatják. Ebben az időszakban magas az index értéke, de az Alföldön már kisebb csökkenés látható, mely részben az őszi vetések kezdődő éréséhez, zöldtömeg-vesztésének tudható be. Az anomália térkép szerint a sokéves átlagnál országszerte jóval magasabb az index értéke, azaz a növényzet fejlettebb a szokásosnál (12. ábra).

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 380 és 480 foknap között alakul, az alacsonyabb értékek nyugaton, a magasabbak keleten, délkeleten vannak, az országon belüli különbség egyre nő. Az összegzés kezdete óta folyamatos elmaradásban van a hőösszeg, és ez az elmaradás az elmúlt napokban tovább nőtt: 50-110 foknappal a tavalyi értékektől, és a sokéves átlaghoz képest is van egy 50-90 foknapos (13. ábra). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai körülbelül egy héttel később következnek be a szokásosnál.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramon* (14. ábra). Augusztus utolsó dekádjában több hullámban jelentős csapadék hullott, így az őszi káposztarepce vetése a történelmi aszály után már kellően nedves talajba történhetett. A csapadékos idő szeptemberben is folytatódott, így a repce szépen kelt és gyorsan fejlődött. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző száraz idő és optimális nedvességtartalmú talaj kedvező körülményeket teremtett. A hónap közepétől a talaj felső rétege egyre jobban kiszáradt, nehezítve ezzel a kelést. A november első hetében érkezett csapadékra igen nagy szükség volt az egyenetlenül kelt táblák egységesedéséhez, a sokáig kitartó enyhe időben az állományok kellően megerősödve indultak a télnek. A decemberi újabb bőséges csapadék hatására a talaj egyre mélyebb rétegei nedvesedtek át, töltődtek föl az Alföldön is, ami a növények tavaszi-nyári fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Az év első hónapjában folytatódott az esős idő, egymást követő mediterrán ciklonok hoztak országszerte kiadós csapadékot, melyet a talaj már befogadni nem tudott, így egyre nagyobb területen jelentek meg a belvízfoltok, elsősorban az Alföldön. Január második felére már az ország túlnyomó részén elérte, a középső országrészben 100-150 mm-rel meg is haladta a szeptember eleje óta összegzett csapadék az őszi vetésű növények számára optimális mennyiséget. Január végén szárazabbra és kevésbé enyhére fordult az idő, de az igazi tél csak február első hetében érkezett meg. Február első fele száraz, hideg időt hozott, a tél folyamán egyedül ekkor sikerült a talajnak 5-20 cm mélyen átfagynia, miközben a belvizes területek kiterjedése lassan csökkent. A télies időjárás csak átmenetinek bizonyult, február közepén jelentően megenyhült az idő, de az egész hónap szárazabb maradt az ilyenkor szokásosnál, és március első két dekádjában is csak a déli országrészben hullott az átlagosnál több csapadék. Március utolsó harmadában kiterjedt esők érkeztek, az ország nagyobb részén átnedvesedett az ekkorra már kiszáradó fölső talajréteg. Kivétel ez alól az északnyugati országrész, ott csak áprilisban kezdődött ez a folyamat, de az április közepi nagy mennyiségű csapadék ott is feltöltötte a talajt. A hónap utolsó dekádjában azonban főként az Alföldön már száradni kezdett a talaj. Május első dekádjában főleg keleten kevés csapadék hullott, a talaj tovább veszített a nedvességtartalmából, majd a hónap közepén mediterrán ciklonok sorozata hozott bőséges csapadékot a kritikus kalászhányás – virágzás fenofázisra. Május utolsó dekádjában szárazabb, mérsékelten meleg idő volt a jellemző, csak elszórt záporok fordultak elő az országban, de június elején ismét csapadékosra fordult az idő, így a magképződés során is kellő nedvességhez jutottak a növények. Az érés időszakára pedig megérkezett a nyári meleg is. Az összegzett csapadék az ország túlnyomó részén a tenyészidőszak kezdete óta az optimális mennyiség fölött vagy a körül alakul.
A szokásosnál enyhébb őszi és téli idő hatására az összegzett hőösszeg számottevően meghaladja az optimális értéket. Az átlagosnál enyhébb tél és kora tavasz miatt a kultúrák a szokásosnál hamarabb fejlődésnek indultak, viszont áprilisban és májusban gyakran volt az optimálisnál hidegebb időjárás. A kalászosok magképződés fenofázisában nem volt hőség, így ez az életszakasz nem rövidült le, e miatt sem alakul ki termésveszteség.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Kaposvár térségére vonatkozóan mutatunk be (15. ábra). A tavalyi évhez hasonlóan az idén is késve kezdődött a kukorica vetése. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talaj hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. A talajnedvesség kedvezően alakult még a vetés kezdeti időszakában, április közepétől azonban főként az Alföldön többfelé kevesebb csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál, és május első dekádjában is kevesebb eső öntözte a friss vetést az optimálisnál. Így a felső talajréteg, ahonnan a kukorica ilyenkor a nedvességet gyűjti, elsősorban az Alföldön kiszáradt. A hónap közepén érkezett bőséges csapadék azonban pótolta nedvességet, a növények fejlődése optimálisan alakult, de északkeleten, ahol kevesebb esett, május végére ismét szárazzá vált a talaj. Június elején éppen időben érkezett az újabb csapadék, hogy megszüntesse a Tiszántúl északi felén kialakulóban levő aszályt.
A hőmérséklet áprilisban, májusban és júniusban is gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, így jelenleg az összegzett hőösszeg jócskán elmarad az optimálistól.

Az előttünk álló héten elszórtan szórtan fordulhat elő egy-egy zápor, zivatar, majd pénteken egy hidegfront hatására átmenetileg megnő a csapadék kialakulásának esélye. A csapadék záporos formája miatt annak területi eloszlása nagyon egyenetlen lesz, helyenként felhőszakadás is kialakulhat, míg egyes területek teljesen kimaradhatnak az esőből. A hét nagyobb részében napos, száraz idő lesz, tartós levélnedvesség és magas páratartalom nem valószínű, a talaj is tovább szárad. Számottevő légmozgás is csak a hidegfronthoz kapcsolódóan, az után várható: péntektől vasárnapig erősödik meg sokfelé az északaisra forduló szél. A hőmérséklet péntekig emelkedik, a csúcsértékek helyenként a 35 fokot is meghaladhatják. A hét végére pedig mintegy 5-8 fokkal érkezik hűvösebb levegő.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2023. június 19.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.


1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2023. június 18-ig (mm)


2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2023. június 18-ig (mm)


3. ábra
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2023. június 18-ig (mm)


4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2023. június 18-án (%)


5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2023. június 18-án (%)


6. ábra
Repce Miskolc térségében 2023. június 14-én (fotó: Kovács Attila)


7. ábra
Búza Miskolc térségében 2023. június 14-én (fotó: Kovács Attila)


8. ábra
Őszi árpa Miskolc térségében 2023. június 14-én (fotó: Kovács Attila)


9. ábra
Kukorica Miskolc térségében 2023. június 14-én (fotó: Kovács Attila)


10. ábra
Napraforgó Miskolc térségében 2023. június 14-én (fotó: Kovács Attila)


11. ábra
Napraforgó Miskolc térségében 2023. június 14-én (fotó: Kovács Attila)


12. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól a 2023. május végén - június elején


13. ábra
Az április 1-től kukoricára számított hőösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2023. június 18-án (foknap)


14. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2023. június 18-ig (részletes magyarázat a szövegben)


15. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2023. június 18-ig (részletes magyarázat a szövegben)