2024. július 21. vasárnap
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2023. július 3. 16:28

Záporok, zivatarok öntöznek

A hétvégén többfelé fordultak elő az országban záporok, zivatarok, melyek ugyan átmenetileg megzavarták a már elkezdődött aratást, de a fejlődésben lévő kukoricának és napraforgónak nagyon jól jön ilyenkor a csapadék. A hét első felében is változékony, nyári időben lesz részünk többfelé záporokkal, zivatarokkal, így az enyhe aszály jeleit mutató középső és északnyugati országrészben is van esély egy alapos öntözésre. Péntektől csökken a csapadékhajlam, de igen magas lesz az UV sugárzás.

A mögöttünk álló héten kedden és szerdán majd szombaton és vasárnap többfelé fordult elő csapadék az országban, a hétvégén a zivatarokat néhol felhőszakadás is kísérte , ugyanakkor a középső országrészben nagy területen egyáltalán nem, vagy csak alig esett (1. ábra). Az elmúlt hetek csapadékára jellemző volt az igen nagy területi változékonyság, a gyakori lokális felhőszakadások miatt kis területen belül is hatalmas különbségek alakultak ki a lehullott csapadékmennyiségben. Az elmúlt harminc nap során nagy területen 20-60 mm-es többlet, míg máshol 15-40 mm-es hiány alakult ki a sokéves átlaghoz képest (2. ábra), míg az elmúlt kilencven nap csapadékösszege a Dunántúlon és az Északi-középhegység nagy részén több volt az ilyenkor szokásosnál, az Alföld jelentős részén viszont elmaradt attól (3. ábra). A talaj nedvességtartalmában is számottevő területi különbségek mutatkoznak. A felszín közeli réteg főként az ország északkeleti harmadán valamint délnyugaton sáros (4. ábra), az Alföldön azonban kritikusan száraz területek is előfordulnak, ahol a felső fél méteres talajréteg a növények számára hasznosítható vízmennyiség kevesebb, mint 40%-át tartalmazza (5. ábra). A fél méternél mélyebb talajréteg még országszerte jó vízellátottságú (6. ábra).
A hőmérséklet az ilyenkor szokásos értékek körül alakult. A hét közepén még egy hidegfront hatására a legmelegebb órákban is csak 24-27 fokig melegedett a levegő, majd péntektől már 27-31 fok közötti értékeket mérhettünk.  

Az árpa mellett egyre többfelé kezdik aratni a búzát és a repcét is. Sokfelé száraz idő kedvezett az érés végének és a betakarítási munkák kezdetének, bár a korábbi nagy csapadékokból adódóan többfelé vannak megdőlt táblák is. Az aratásra meleg, száraz idő lenne az ideális a folytatásban, de a legtöbb helyen ebből csak a meleg lesz adott.
A kukorica és a napraforgó számára viszont jól jöttek a hétvégi záporok, szépen növekednek az állományok. A kukorica néhol már címeres, a napraforgó pedig egyre többfelé kezd virágozni.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a június közepére vonatkozó állapotot mutatják. Ebben az időszakban magas az index értéke, de az előző időszakhoz képest már nagy területen csökkenés látható, mely főként az őszi vetések érésének tudható be. A nyári növények zöld tömege ugyanakkor intenzíven növekszik. Az anomália térkép szerint a sokéves átlagnál továbbra is országszerte jóval magasabb az index értéke, azaz a növényzet fejlettebb, dúsabb, zöldebb a szokásosnál (7. ábra).

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 540 és 650 foknap között alakul, az alacsonyabb értékek északon és nyugaton, a magasabbak keleten, délkeleten vannak, az országon belüli különbség egyre nő. Az összegzés kezdete óta folyamatos elmaradásban van a hőösszeg, és az elmúlt héten tovább nőtt ez az elmaradás. A tavalyi évhez képest 70-130 foknap a hiány, a sokéves átlaghoz képest pedig 30-70 foknap (8. ábra). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai körülbelül egy héttel később következnek be a szokásosnál.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramon* (9. ábra). Augusztus utolsó dekádjában több hullámban jelentős csapadék hullott, így az őszi káposztarepce vetése a történelmi aszály után már kellően nedves talajba történhetett. A csapadékos idő szeptemberben is folytatódott, így a repce szépen kelt és gyorsan fejlődött. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző száraz idő és optimális nedvességtartalmú talaj kedvező körülményeket teremtett. A hónap közepétől a talaj felső rétege egyre jobban kiszáradt, nehezítve ezzel a kelést. A november első hetében érkezett csapadékra igen nagy szükség volt az egyenetlenül kelt táblák egységesedéséhez, a sokáig kitartó enyhe időben az állományok kellően megerősödve indultak a télnek. A decemberi újabb bőséges csapadék hatására a talaj egyre mélyebb rétegei nedvesedtek át, töltődtek föl az Alföldön is, ami a növények tavaszi-nyári fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Az év első hónapjában folytatódott az esős idő, egymást követő mediterrán ciklonok hoztak országszerte kiadós csapadékot, melyet a talaj már befogadni nem tudott, így egyre nagyobb területen jelentek meg a belvízfoltok, elsősorban az Alföldön. Január második felére már az ország túlnyomó részén elérte, a középső országrészben 100-150 mm-rel meg is haladta a szeptember eleje óta összegzett csapadék az őszi vetésű növények számára optimális mennyiséget. Január végén szárazabbra és kevésbé enyhére fordult az idő, de az igazi tél csak február első hetében érkezett meg. Február első fele száraz, hideg időt hozott, a tél folyamán egyedül ekkor sikerült a talajnak 5-20 cm mélyen átfagynia, miközben a belvizes területek kiterjedése lassan csökkent. A télies időjárás csak átmenetinek bizonyult, február közepén jelentően megenyhült az idő, de az egész hónap szárazabb maradt az ilyenkor szokásosnál, és március első két dekádjában is csak a déli országrészben hullott az átlagosnál több csapadék. Március utolsó harmadában kiterjedt esők érkeztek, az ország nagyobb részén átnedvesedett az ekkorra már kiszáradó fölső talajréteg. Kivétel ez alól az északnyugati országrész, ott csak áprilisban kezdődött ez a folyamat, de az április közepi nagy mennyiségű csapadék ott is feltöltötte a talajt. A hónap utolsó dekádjában azonban főként az Alföldön már száradni kezdett a talaj. Május első dekádjában főleg keleten kevés csapadék hullott, a talaj tovább veszített a nedvességtartalmából, majd a hónap közepén mediterrán ciklonok sorozata hozott bőséges csapadékot a kritikus kalászhányás – virágzás fenofázisra. Május utolsó dekádjában szárazabb, mérsékelten meleg idő volt a jellemző, csak elszórt záporok fordultak elő az országban, de június elején ismét csapadékosra fordult az idő, így a magképződés során is kellő nedvességhez jutottak a növények. Az érés időszaka nyári meleggel kezdődött, majd változékony időjárás lassította ezt a folyamatot is. Az összegzett csapadék az ország túlnyomó részén a tenyészidőszak kezdete óta az optimális mennyiség fölött vagy a körül alakul, délnyugaton és északkeleten többfelé jelentős többlet is kialakult mostanra.
A szokásosnál enyhébb őszi és téli idő hatására az összegzett hőösszeg számottevően meghaladja az optimális értéket. Az átlagosnál enyhébb tél és kora tavasz miatt a kultúrák a szokásosnál hamarabb fejlődésnek indultak, viszont áprilisban és májusban gyakran volt az optimálisnál hidegebb időjárás. A kalászosok magképződés fenofázisában nem volt hőség, így ez az életszakasz nem rövidült le, e miatt sem alakul ki termésveszteség.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Kecskemét térségére vonatkozóan mutatunk be (10. ábra). A tavalyi évhez hasonlóan az idén is késve kezdődött a kukorica vetése. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talaj hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. A talajnedvesség kedvezően alakult még a vetés kezdeti időszakában, április közepétől azonban főként az Alföldön többfelé kevesebb csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál, és május első dekádjában is kevesebb eső öntözte a friss vetést az optimálisnál. Így a felső talajréteg, ahonnan a kukorica ilyenkor a nedvességet gyűjti, elsősorban az Alföldön kiszáradt. A hónap közepén érkezett bőséges csapadék azonban pótolta nedvességet, a növények fejlődése optimálisan alakult, de északkeleten, ahol kevesebb esett, május végére ismét szárazzá vált a talaj. Június elején éppen időben érkezett az újabb csapadék, hogy megszüntesse a Tiszántúl északi felén kialakulóban lévő aszályt, majd a hónap utolsó dekádjában is országszerte záporok öntözték az állományokat. A tenyészidőszak eddig eltelt részében hazánk nagyobb részén az optimális körül, vagy a fölött alakult a csapadékösszeg, inkább csak a Tiszántúlon volt elmaradás.
A hőmérséklet áprilisban, májusban és júniusban is gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, így jelenleg az összegzett hőösszeg jócskán elmarad az optimálistól.

A következő napokban is meleg, de változékony időben lesz részünk záporokkal, zivatarokkal. Hétfő estétől főként a Dunántúlon, majd kedden és szerdán országszerte sokfelé kell záporokra, néhol heves zivatarokra számítani néhol felhőszakadásokkal, csütörtökön már főként a keleti országrészre lesz jellemző a csapadék. Péntektől csökken a csapadékhajlam, a hétvégén már száraz időben lehet haladni az aratással, viszont nagyon magas lesz az UV sugárzás. A szél főként zivatarok környezetében támad fel, ezen kívül csütörtökön a Dunántúlon, pénteken és szombaton pedig keleten élénkülhet meg. A hőmérséklet nem változik számottevően, hajnalonként 15-20 fok közé hűl le a levegő, napközben pedig jellemzően 27-31 fok közötti értékeket mérhetünk, csütörtökön és pénteken lehet ennél 1-2 fokkal kevésbé meleg.     

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2023. június 29.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.


1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2023. július 2-ig (mm)


2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2023. július 2-ig (mm)


3. ábra
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2023. július 2-ig (mm)


4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2023. július 2-án (%)


5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2023. július 2-án (%)


6. ábra
Talajnedvesség a talaj 50-100 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2023. július 2-án (%)


7. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól a 2023. június közepén


8. ábra
Az április 1-től kukoricára számított hőösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2023. július 2-án (foknap)


9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2023. július 2-ig (részletes magyarázat a szövegben)


10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2023. július 2-ig (részletes magyarázat a szövegben)