2024. július 24. szerda
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2024. május 27. 14:59

Sokfelé jelentősen nőtt a talajnedvesség

A záporos, meleg időjárás kedvező a szántóföldi növényeink számára, de ilyenkor a növényvédelemre is fokozottan figyelni kell. A talajnedvesség hazánk döntő részén jelentősen növekedett, de még mindig vannak szárazon maradt kisebb területek az országban. A folytatás hasonló időt ígér, a hét első felében kevesebb, majd ismét több lesz a zápor, zivatar, de a csapadék mennyiségének területi eloszlása továbbra is egyenlőtlen marad.

Az elmúlt héten meleg, záporos, zivataros időjárásunk volt. Valahol az országban minden nap esett, többfelé viharos széllel kísért heves zivatar, helyenként felhőszakadás is kialakult. A május 17-től csapadékosra fordult idő kezdete óta hazánk döntő részén 15 és 70 mm közötti csapadék hullott, néhol ennél is jóval több esett (1. ábra). A záporos csapadékforma miatt nagyok a területi különbségek, kisebb foltokban csak kevés eső hullott. A harminc napos csapadékösszeg átlagtól vett eltérése is nagy szórást mutat, az ország jelentős részén még mindig a hiány a jellemző (2. ábra). Az elmúlt héten nem csak a felszín közeli talajréteg (3. ábra), hanem a felső fél méteres réteg is sokfelé átnedvesedett, de foltokban továbbra is száraz maradt. A fölső 50 cm-es rétegben főleg az Alföldön és a Dunántúl délkeleti felén jelentős a nedvességhiány, bőven lenne helye a további esőknek (4. ábra), maradtak még enyhén aszályos kisebb területek is (5. ábra). A fél méternél mélyebb talajréteg továbbra is bőven tartalmaz nedvességet, ami jó tartalékot jelenthet egy esetleges nyári aszály során.
A hőmérséklet az országban 1-2 Celsius fokkal a sokéves átlag fölött alakult, a minimumok 10 fok fölött, a maximumok 25 fok körül alakultak, csak a tartósabban csapadékos részeken és napokon maradt kissé hűvösebb napközben a levegő.

Az őszi vetések két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál (6. ábra). A kalászosok a szemfejlődés, az őszi káposztarepce a magképződés fázisában jár. A kalászosok és a repce a legtöbb helyen kielégítő mennyiségű nedvességet talál a talajban, ezekben a vízigényes fenológiai fázisokban. Az elmúlt időszak csapadékát ezek a növények is igen meg fogják hálálni. Nagy forróság sincs, így nem rövidül le a szem- és magképződés fázisa.
A napraforgó és kukorica állományoknak sokfelé az utolsó pillanatban érkezett az eső, az ország nagy részén aszályos körülmények közt fejlődtek május közepéig. A mostani meleg, záporos időjárás jó feltételeket teremt az intenzív növekedéshez. Az átnedvesedett talaj azonban a gyomok fejlődésére is kedvező.
A korai gyümölcsök, a szamóca és a cseresznye éréséhez jól jött a május első felét jellemző gyakran napos és száraz idő, az elmúlt hét sok és gyakori csapadéka azonban már rontja a termés minőségét.   

A gombás megbetegedések meteorológiai körülményeiről az mondható, hogy a héten gyakran és többfelé volt tartósan vizes a növények levélfelülete (7. ábra), helyenként az időszak több, mint felében. A párás időszak hossza ennél valamivel rövidebb volt a csapadékos helyeken is.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a május első felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az évszaknak megfelelően magas. A tavaszra jellemző intenzív növekedés azonban már április végén megtorpant, itt is látható, hogy a vegetáció előrébb jár ez ilyenkor szokásosnál. Az őszi kalászosok zöld tömege már nem nőtt ebben az időszakban, a nyári kapás növények pedig még meglehetősen fejletlen állapotban voltak ekkor, így ezek zöldtömeg növekedése sem volt jelentős. Az anomália térkép továbbra sokfelé mutat az átlagosnál fejlettebb vegetációt, azonban az ebben az időszakban a csapadékhiányos alföldi és kisalföldi területeken növekedett az ilyenkor szokásosnál kevésbé zöld területek nagysága.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 310 és 390 foknap között alakul, és egyre nő a különbség a hűvösebb nyugati és északi tájak valamint a melegebb délkeleti területek között. A jelenlegi hőösszeg értéke a tavalyinál igen jelentősen, 90-130 foknappal, a sokéves átlagnál pedig 40-80 foknappal magasabb (8. ábra) azzal együtt is, hogy április közepén másfél hétre megtorpant a hőösszeg növekedésének korábban igen gyors üteme.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (9. ábra). Augusztus legvégén az ország nagyobb részén jelentős csapadék hullott, az akkor elvetett őszi káposztarepce így szépen ki tudott kelni. Ez után száraz időszak következett, a később a földbe került magok csak nagyon lassan indultak fejlődésnek. Újabb jelentős csapadék csak szeptember 24-25-én érkezett, mely már szinte életmentő volt a repce számára. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző többnyire száraz idő és nem túl száraz talaj kedvező körülményeket teremtett. Október utolsó dekádjától kimondottan csapadékosra fordult az idő, és bár az Alföldön kevesebb esett, mint a Dunántúlon és az északi tájakon, az esős, ugyanakkor enyhe időjárás országszerte igen kedvező feltételeket teremtett a korai fejlődéshez. November közepétől egyre nőtt a belvizes területek kiterjedése, kezdetben az Alföldön, majd másfelé is. A csapadékos idő egész novemberben és december első felében is folytatódott, de a belvízfoltok ezután sem csökkentek, a tartós vízborítás pedig nem tett jót a kultúráknak. December második felében a Dunántúl északi felében esett nagy mennyiségű csapadék, másfelé a korábbiakhoz képest szárazabb idő következett. Januárban és februárban csapadékosabb és száraz időszakok váltakoztak, de összességében jóval kevesebb esett, mint az előző hónapokban, nagy területen az átlagnál is kevesebb, de a belvízfoltok kiterjedése csak lassan csökkent, és a vetések tavaszra ezekben jórészt ki is pusztultak. Hó alig érkezett a télen, így tartós hóréteg sem alakult ki. Márciusban és április első felében nagyobb csapadék csak a nyugati, délnyugati országrészben fordult elő, az Alföld alig kapott esőt, így a talaj fölső rétege egyre többfelé teljesen kiszáradt. Április közepén fordult csapadékosabbra az idő, és a hónap harmadik dekádjában az Alföldön is többször megáztak a földek. Április végén és május első felében azonban a délnyugati országrész kivételével ismét száraz időszak következett. A szemnövekedés fázisában több csapadékot igényeltek volna az állományok az Alföld és a Kisalföld jelentős részén. A hiányzó nedvesség május közepétől sokfelé pótlódott, de a csapadék záporos formája miatt maradtak ki kisebb foltok az esőből.  A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg a Dunántúlon és az északi országrészben 80-100 mm-rel még mindig meghaladja az optimális értéket, míg az Alföldön 10-20 mm-rel elmarad attól. A többlet azonban még az őszi és téli nagy esők miatt alakult ki, a csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen, tavasszal jelentős hiány alakult ki.
A hőösszeg a tenyészidőszak kezdete óta jóval az optimális értékek fölött alakul a rekordmeleg ősz és szintén enyhe tél hatására. Január második hetében érkezett csak igazi hideg levegő hazánkba, de az is csak -10 Celsius fok körüli éjszakai fagyokat okozott, február elején pedig beköszöntött a tavasz, gyakran áprilist idéző hőmérsékletek voltak jellemzőek a hónap során. Március is melegebbet hozott az ideálisnál, a hónap legvégén pár napig és április első felében is többször már nyárias hőmérsékletek fordultak elő. Az április közepén érkezett hűvösebb időjárás hatására átmenetileg lelassult a növények fejlődése, majd a hónap legvégétől az átlagosnál ismét kissé melegebb, de nem forró időszak következett, mely május végéig kitartott. A hőösszeg jelenleg jóval meghaladja az ideális értéket, a növények fejlődési állapota hetekkel megelőzi a szokásosat, a repce virágzása már április legelején elkezdődött, és a hónap végére be is fejeződött.

Kukoricára vonatkozó agrogramot Győr térségére vonatkozóan mutatunk be (10. ábra). Az idén a meleg tél-végi, kora tavaszi időjárás miatt a szokásosnál hamarabb érte el a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket, ezért a kukorica vetése is korán elkezdődhetett. A talaj felszínközeli része azonban főként az Alföldön és a Dunántúl keleti felén rendkívül száraz volt egészen április közepéig, így a magágy előkészítése és a vetés sokfelé poros, igen száraz talajba történt. Április közepén fordult csapadékosra, az időjárás, de az Alföldön csak a hónap harmadig dekádjában esett számottevő mennyiség, ami a korai fejlődéshez biztosított kellő mennyiségű nedvességet. Április végén és május első felében azonban az Alföldön és a Kisalföldön többfelé ismét szárazra fordult az idő, a talaj fölső rétege ismét nagyon kiszáradt. Számottevő csapadék május közepétől érkezett, ekkortól eső, majd kiadós záporok növelték a talaj nedvességtartalmát, segítették az állományok növekedését. A tenyészidőszak során eddig lehullott csapadék mennyisége jócskán elmarad az optimálistól, annak csak fele-kétharmada.
Az április eleji meleg után a hónap közepén tartósan lehűlt az idő, mely nem kedvezett az állományok fejlődésének. A hónap végén ismét emelkedett a hőmérséklet, és májusban is a tartósan meleg, de nem forró idő kedvezően hatott az állományok növekedésére. A hőösszeg jelenleg országszerte kissé meghaladja az optimális értéket.

A folytatás igazi kora nyári időt ígér. Kedden nyugaton, szerdán főleg keleten, pénteken sokfelé, a többi napon szórványosan várhatók az országban záporok, néhol heves zivatarok. Összességében a héten területi átlagban 5 és 25 mm közötti csapadék valószínű, de ismét nagyok lesznek a területi különbségek. A heti összpárolgás 15-20 mm körül valószínű, így a talajok nedvességtartalmában átlagosan nem várható nagy változás, lokálisan azonban igen. A felhőszakadással érintett foltokban átmeneti belvízborítás is előfordulhat, míg a csapadékból kimaradó területeken aszályos körülmények alakulhatnak ki. A növények levélfelülete a hét első felében csak kisebb foltokban lesz tartósan vizes, csütörtöktől azonban, főleg a sűrűbb állományok lehetnek kitéve a gombás megbetegedéseknek. A hőmérséklet nem változik számottevően, marad a meleg. Éjszakánként jellemzően 10-15 fok közé hűl le a levegő, napközben pedig többnyire 23-29 fok közötti értékeket mérhetünk, tehát továbbra sem várható kedvezőtlenül nagy forróság.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. május 27.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.


1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2024. május 26-ig (mm)


2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. május 26-ig (mm)


3. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2024. május 26-án (%)


4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2024. május 26-án (%)


5. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2024. május 26-án


6. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon az Alföld délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)


7. ábra
Számított (becsült érték) levélnedvesség-tartam (az az időtartam, amíg csapadékhullás következtében vizes a vegetáció levele) a 2024. május 26. reggel 8 órát megelőző öt nap (120 óra) során lágyszárú növényekre (óra)


8. ábra
A 2024. április 1-től kukoricára összegzett hőösszeg eltérése a sokéves átlagtól május 26-ig (foknap)


9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2024. május 26-ig (részletes magyarázat a szövegben)


10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2024. május 26-ig (részletes magyarázat a szövegben)