A csapadék után a meleg is megérkezik

Visszatekintés

A múlt hét második felében egy mediterrán ciklon hatására újabb csapadékhullám érte el hazánkat. Csütörtök este északnyugat felől érkeztek záporok a Kárpát-medencébe, majd pénteken a Dunántúlon hullott nagy területen jelentős, 10 mm-t meghaladó eső. Szombaton kissé keletebbre húzódott a csapadék súlypontja, és a középső országrészben hullott sokfelé 20-30 mm, de a Tiszántúl nagy részén még ekkor is alig esett. Délkeleten vasárnap alakultak ki heves záporok, zivatarok, míg a Duna-Tisza közét ekkor csendesebb eső áztatta. Összességében az elmúlt 5 napban nagy területen mérhettünk 20-50 mm közötti mennyiséget, Debrecen környékén és onnan északkeletre azonban ezúttal alig esett (1. ábra). A megelőző napok esőivel együtt az elmúlt tíz nap csapadékösszege hazánk nagy részén 25 és 60 mm közötti, ennél kevesebb Sopron és Debrecen térségében valamint a Hortobágyon hullott, a délnyugati határszélen és a nagyobb felhőszakadások által érintett foltokban 70-85 mm esett (2. ábra). Ezzel a csapadékkal a 30 napos összeg sokéves átlagtól vett eltérése is pozitív lett az ország déli felében, nagyobb, 20-30 mm hiány az északkeleti országrészben maradt (3. ábra). A 90 napos eltérés azonban az ország túlnyomó részén továbbra is negatív (4. ábra).

A felső 30 cm-es talajréteg a Tiszántúl északi felének kivételével csaknem mindenhol telített állapotba került, fél méternél mélyebbre azonban csak délnyugaton és a felhőszakadások által érintett foltokban jutott a nedvességből (5., 6. ábrák). A mezőgazdasági aszály megszűnt, és a vízhiány is jelentősen mérséklődött, de a felső egy méteres talajrétegből főként az Alföldön még mindig sokfelé hiányzik 50-90 mm nedvesség a telítettséghez képest (7. ábra).

A hőmérséklet az ilyenkor szokásosnál 2-3 fokkal alacsonyabban alakult. Pénteken még 20 fok köré melegedett a levegő, majd egyre keletebbre szorult vissza a meleg, szombaton a  Dunántúlon, majd vasárnap a középső országrészben csak 12-15 fokot mérhettünk (8. ábra).

Főbb növényi kultúrák

Az őszi búza vetésekben az áprilisi tartós csapadékhiány jelei megmutatkoznak, zöld tömegük növekedése idő előtt megállt, illetve csökkenni kezdett (9., 10. ábrák). Az őszi árpa kalászol. A repce elvirágzott, de kevés az oldalhajtás, így kevés a becő és a meglévők is kicsik. A virágzás kritikus fázisában alig kaptak csapadékot az állományok. A májusi csapadék mindenképpen sokat jelent az állományoknak, a további veszteségeket jelentősen csökkenti.

A nyári kapás növények vetésekor a magok igen száraz talajba kerültek, és az áprilisi csapadékmennyiség a tűzoltáshoz is csak kevés helyen volt elég. Az állományok öntözés nélkül egyenetlenül, gyengén vagy sehogy sem keltek ki. Ezeknek a növényeknek életmentő volt az elmúlt csaknem két hétben lehullott csapadék, ami megszűntette a vegetációs időszak kezdetén jelentkező aszályt (11. ábra), és új lendületet adott a fejlődésüknek.

A gyümölcsök többször és sokfelé szenvedtek komoly fagykárokat áprilisban és május első hajnalán is, nagy területre kiterjedően hatalmas károk keletkeztek szinte minden kultúrában. Az egyik legfontosabb mézelő növényünk, az akác is sokfelé lefagyott, ahol megmaradt, ott virágzik, de a hideg, szeles, csapadékos idő eddig nem kedvezett a méhek munkájának.

Levélnedvesség tartam

Az elmúlt egy hétben nagy területen volt tartósan vizes a növények levélének felülete (12. ábra), ami a gombás megbetegedések kialakulásának és terjedésének kedvezett. Hosszabb párás időszakok főként pénteken és szombaton voltak nagy területre jellemzőek.

Műholdas vegetációs index

Az NDVI vegetációs index térképeink az április végére és május elejére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke többnyire elég magas, de az intenzív növekedés már sehol sem jellemző, a legtöbb helyen stagnálás vagy kismértékű csökkenés figyelhető meg. Az anomália térkép továbbra is zömében a szokásosnál fejlettebb vegetációt mutat, azonban a pozitív eltérés mértéke tovább csökkent, azaz a szokásosnál időben előrébb járó növényzetet az erre az időszakra jellemző csapadékhiány egyre inkább visszavetette.

Hőösszeg

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 200 és 250 foknap között alakul. Ez a tavalyi értéknél 5-20 foknappal kevesebb, a sokéves átlagnak viszont nagyjából megfelel. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció fejlődéséhez a hőmérsékleti feltételek a tavalyitól kissé elmaradnak, de a sokéves átlagnak megfelelőek.

Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramon* (13. ábra).

Szeptember első felében országszerte megszűnt vagy jelentősen mérséklődött a nyár nagy részére jellemző aszály. A csapadék igen jól jött a frissen elvetett repce csírázásához és keléséhez, amit ezt követően száraz, nyáriasan meleg idő segített. Szeptember utolsó hetében hűlt le jelentősen az idő, és bár többször, többfelé voltak kisebb esők, záporok, összességében szeptemberben és október első két dekádjában is jóval kevesebb csapadék hullott a szokásosnál. A repce szeptemberben jellemzően kellően megerősödött (bár a déli országrészben hiányosan kelt táblák is előfordultak), az őszi kalászosokat főként az Alföldön száraz, poros talajba vetették.

Október utolsó dekádjában érkezett országos csapadék, ami sokat segített az állományok korai fejlődésében, de a délkeleti országrészben nem esett elegendő, arrafelé csak november második hétvégéjén nedvesedett át a talaj fölső rétege.

November második felében országszerte jelentős csapadék hullott részben hó formájában, és bár ekkor is a délkeleti országrészben esett a kisebb mennyiség, de az őszi vetések gyökérzónája ott is átnedvesedett.

Szinte az egész decembert őszies, borongós, szinte fagymentes és többnyire száraz idő jellemezte, sem hó, sem pedig hideg nem érkezett, így az Alföld talajainak 20-30 cm alatti rétegei szárazon fordultak 2026-ra.

Az új év hideggel és havazással indult, január 8-ra országos, összefüggő, 5-20 cm-es hóréteg alakult ki, mely bő két hétig meg is maradt. A havas felszín miatt kemény hideg is volt, többfelé -15 fok alá hűlt a levegő. Az őszi vetéseket a fagykártól a hóréteg védte. Január utolsó dekádjától jelentősen megenyhült és csapadékosra fordult az idő, így tovább nőtt a talajok nedvességtartalma.

Februárban több hullámban is tavaszias hőmérsékletek zavarták az állományok nyugalmi állapotát. Február végén, március elején napos, száraz, enyhe idővel érkezett meg a tavasz.

A száraz idő március utolsó hetéig kitartott, így a felszín közeli talajréteg egyre jobban kiszáradt, enyhe aszály kezdődött. Négy héten át tartó száraz időjárás után március 25-én kezdődött egy egy hetes esős időszak, az ország nagyobb részén 10-50 mm csapadék hullott. Az őszi vetések a szokásosnál korábban indultak fejlődésnek, közel ideálissá váltak a körülmények a hónap legvégére.

Az április időnként enyhe, majd több hullámban hűvös időt hozott sokfelé éjszakai fagyokkal, de ezek számottevő kárt nem okoztak a vetésekben. Eső alig esett, a csapadékhiány folyamatosan növekedett, egyre nagyobb terültre terjedt ki az egyre súlyosabb aszály. A repce a teljes virágzás, az árpa pedig a kalászhányás idején kritikus helyzetbe került, ez pedig gyenge termésátlagokat vetített előre.

A május is száraz idővel indult, az aszály tovább fokozódott, a táblákon nyár végére jellemző repedések jelentek meg a talajban. 7-e körül csapadékosabb időszak kezdődött, és két héten át több hullámban öntözték esők, záporok az állományokat, így csaknem mindenütt megszűnt az aszály.

A szeptember elejétől összegzett csapadékmennyiség hazánk jelentős részén továbbra is 100-150 mm-rel elmarad az optimálistól, ugyanakkor északon és délnyugaton az őszi többlet miatt helyenként még annak nagyjából megfelelő. A hőösszeg országszerte az optimális érték fölött alakul.

Kukoricára vonatkozó agrogramot** Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (14. ábra).

Az idén az átlagosnál melegebb kora tavaszi időjárás miatt már március végén elérte a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket. A talajok alaposan átnedvesedtek a március végi esőzések során, ezért a vetést kezdetben a sár hátráltatta. Április első napjaitól azonban hamar szikkadni, száradni kezdett a felszín, így időben el lehetett kezdeni a vetést.

Áprilisban azonban nagyon kevés csapadék érkezett, így a felső talajréteg is egyre szárazabbá, porosabbá vált. Már a vegetációs időszak kezdetén nagyfokú vagy súlyos aszály sújtotta az állományokat, ami április közepén csak átmenetileg és nem is mindenhol mérséklődött. A vetés helyenként még a hónap végére sem kelt ki, míg máshol egyenetlenül, gyengén kelt állományok voltak megfigyelhetők. A szárazság és az éjszakai fagyok is megviselték a gyenge növényeket.

A május is száraz idővel kezdődött, az aszály fokozódott. Május második hetében kezdődött csapadékosabb időszak, eleinte csak kevés, majd egyre többfelé jelentős esővel, ami életmentőnek bizonyult. Az aszály nagy területen mérséklődött, majd meg is szűnt.

A hőmérséklet kedvezően alakult az állományok kezdeti fejlődéséhez, a hőösszeg összességében az optimális érték körül van.

Előrejelzés

Naposabbra, szárazabbra és melegebbre fordul időjárásunk. Az előttünk álló egy hétben sok lesz a napsütés, záporok, zivatarok csak elszórtan várhatók, legkisebb eséllyel pénteken és szombaton. A most még sokfelé sáros talajfelszín szikkadni, száradni fog, ezt szerdától nagy területre jellemző élénk, helyenként erős szél is segíti majd. Keddtől egyre többfelé emelkedik napközben 20 fok fölé a hőmérséklet, a hét második felében pedig már 22-27 fokos maximumok lesznek jellemzők. Éjszakánként többnyire 7-12 fok közé hűl le a levegő, és főként a hét első felében többfelé alakul ki párásság.

Általános információk

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2026. május 18.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. November 20-ig a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegének nedvességtartalmát ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

** A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2026. május 17-ig (mm)

2. ábra
10 napos csapadékösszeg 2026. május 17-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2026. május 17-ig (mm)

4. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2026. május 17-ig (mm)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2026. május 17-én (%)

6. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 50 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2026. május 17-én (%)

7. ábra
Vízhiány a telítettséghez képest a talaj felső egy méteres rétegében 2026. május 17-én (mm)

8. ábra
Maximum hőmérsékletek 2026. május 17-én (Celsius fok)

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

10. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Kisalföldön a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

11. ábra
A nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint szezonális áttekintése 2026. május 17-ig

12. ábra
Lágyszárú növényekre vonatkozó vizes levél időtartam (az az időtartam, amíg a növények levélzete hulló csapadék miatt vizes volt) a 2026. május 17. reggel 8 órát megelőző 72 órában (óra)

13. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2026. május 17-ig (részletes magyarázat a szövegben)

14. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2026. május 17-ig (részletes magyarázat a szövegben)