Ismét nő az aszály területi kiterjedése

Visszatekintés

Az elmúlt egy hétben csak kevés helyen fordult elő csapadék hazánkban, és ahol esett, ott is elenyésző mennyiség. A mögöttünk álló 30 nap csapadéka nagyrészt május második és harmadik hetében hullott, amikor az ország déli felén többfelé mérhettünk 50-90 mm-t, míg északon 20-50 mm közötti értékek voltak jellemzőek (3. ábra). Az idei tavaszt hosszú száraz időszakok és ezeket megtörő két csapadékosabb időszak jellemezte, az egyik március végén, a másik pedig az említett májusi időszakban volt. Az elmúlt 90 nap csapadékmennyiségének túlnyomó része is ekkor hullott le. 100 mm-t meghaladó mennyiség sajnos csak a délnyugati országrészben esett, a Tiszántúl északi felén pedig mindössze 25-50 mm-t mérhettünk (4. ábra). A sokéves átlagnál a délnyugati területeken is kevesebb esett, északon pedig többfelé annak mindössze fele-harmada (5. ábra).

Az egy hete még sokfelé telített felszín közeli talajréteg rendkívül sokat száradt a múlt hét során (6. ábra). A párolgást a gyakran szeles, egyre melegebb időjárás is fokozta. Az északkeleti országrészben a teljes felső egy méteres réteg kritikusan száraz állapotban van, de a délnyugati országrész és a nagyobb felhőszakadások által érintett foltok kivételével máshol is nagyon száraz a 30 cm-nél mélyebb talajréteg (7. ábra).  

A hőmérséklet a múlt hét első napjaiban még alacsonyabban alakult az ilyenkor szokásosnál, majd a hét közepén erősteljes melegedés kezdődött, és a hét második felében egyre nagyobb területen volt a napi középhőmérséklet 20 fok körül, vagy a fölött. Éjszakánként sem hűlt 10 fok alá a levegő, napközben pedig vasárnap már 27-30 fokot mérhettünk (8. ábra), ami több, mint 10 fokkal magasabb a múlt hét eleji értékeknél.

Főbb növényi kultúrák

Az őszi kalászos vetésekben az áprilisi tartós csapadékhiány jelei megmutatkoznak, zöld tömegük növekedése idő előtt megállt, illetve csökkenni kezdett (9. és 10. ábra). A repce elvirágzott, de kevés az oldalhajtás, így kevés a becő és a meglévők is kicsik. A virágzás kritikus fázisában alig kaptak csapadékot az állományok. A májusi csapadék mindenképpen sokat jelentett az állományoknak, a további veszteségeket jelentősen csökkentette.

A nyári kapás növények vetésekor a magok igen száraz talajba kerültek, az állományok öntözés nélkül egyenetlenül, gyengén vagy sehogy sem keltek ki. Ezeknek a növényeknek életmentő volt a lehullott csapadék, ami megszűntette a vegetációs időszak kezdetén jelentkező aszályt, azonban optimális fejlődésükhöz további csapadékra lenne szükség, a Tiszántúl északi fele mellett máshol is egyre többfelé tér vissza az aszály (11. ábra).  

Levélnedvesség tartam

A múlt héten már csak kevés helyen és rövid időszakokra volt vizes a növények levélének felülete, ami a gombás megbetegedések kialakulásának és terjedésének nem kedvezett. Hosszabb párás időszakok főként a hét első felében voltak nagyobb területre jellemzőek.

Műholdas vegetációs index

Az NDVI vegetációs index térképeink a május első felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az évnek ebben az időszakában természetesen magas, viszont az ország nagyobb részén csökkenés figyelhető meg, ami ilyenkor nem szokásos. Az anomália térkép tavasszal sokáig a szokásosnál fejlettebb vegetációt mutatott. A pozitív eltérés mértéke és területi kiterjedése azonban mostanra jelentősen lecsökkent, és egyre nagyobb területen (elsősorban a gyepes vidékeken) jelent meg negatív eltérés a csapadékhiány miatt.

Hőösszeg

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 260 és 300 foknap között alakul. Ez a tavalyi értéket 10-30 foknappal meghaladja, a sokéves átlagnak pedig nagyjából megfelel. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció fejlődéséhez a hőmérsékleti feltételek az előző évieknek nagyjából megfelelnek.

Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramon* (12. ábra).

Szeptember első felében országszerte megszűnt vagy jelentősen mérséklődött a nyár nagy részére jellemző aszály. A csapadék igen jól jött a frissen elvetett repce csírázásához és keléséhez, amit ezt követően száraz, nyáriasan meleg idő segített. Szeptember utolsó hetében hűlt le jelentősen az idő, és bár többször, többfelé voltak kisebb esők, záporok, összességében szeptemberben és október első két dekádjában is jóval kevesebb csapadék hullott a szokásosnál. A repce szeptemberben jellemzően kellően megerősödött (bár a déli országrészben hiányosan kelt táblák is előfordultak), az őszi kalászosokat főként az Alföldön száraz, poros talajba vetették.

Október utolsó dekádjában érkezett országos csapadék, ami sokat segített az állományok korai fejlődésében, de a délkeleti országrészben nem esett elegendő, arrafelé csak november második hétvégéjén nedvesedett át a talaj fölső rétege.

November második felében országszerte jelentős csapadék hullott részben hó formájában, és bár ekkor is a délkeleti országrészben esett a kisebb mennyiség, de az őszi vetések gyökérzónája ott is átnedvesedett.

Szinte az egész decembert őszies, borongós, szinte fagymentes és többnyire száraz idő jellemezte, sem hó, sem pedig hideg nem érkezett, így az Alföld talajainak 20-30 cm alatti rétegei szárazon fordultak 2026-ra.

Az új év hideggel és havazással indult, január 8-ra országos, összefüggő, 5-20 cm-es hóréteg alakult ki, mely bő két hétig meg is maradt. A havas felszín miatt kemény hideg is volt, többfelé -15 fok alá hűlt a levegő. Az őszi vetéseket a fagykártól a hóréteg védte. Január utolsó dekádjától jelentősen megenyhült és csapadékosra fordult az idő, így tovább nőtt a talajok nedvességtartalma.

Februárban több hullámban is tavaszias hőmérsékletek zavarták az állományok nyugalmi állapotát. Február végén, március elején napos, száraz, enyhe idővel érkezett meg a tavasz.

A száraz idő március utolsó hetéig kitartott, így a felszín közeli talajréteg egyre jobban kiszáradt, enyhe aszály kezdődött. Négy héten át tartó száraz időjárás után március 25-én kezdődött egy egy hetes esős időszak, az ország nagyobb részén 10-50 mm csapadék hullott. Az őszi vetések a szokásosnál korábban indultak fejlődésnek, közel ideálissá váltak a körülmények a hónap legvégére.

Az április időnként enyhe, majd több hullámban hűvös időt hozott sokfelé éjszakai fagyokkal, de ezek számottevő kárt nem okoztak a vetésekben. Eső alig esett, a csapadékhiány folyamatosan növekedett, egyre nagyobb terültre terjedt ki az egyre súlyosabb aszály. A repce a teljes virágzás, az árpa pedig a kalászhányás idején kritikus helyzetbe került, ez pedig gyenge termésátlagokat vetített előre.

A május is száraz idővel indult, az aszály tovább fokozódott, a táblák talajában nyár végére jellemző repedések jelentek meg. 7-e körül egy másfél hetes csapadékosabb időszak kezdődött, összességében 20-90 mm esővel, így csaknem mindenütt megszűnt az aszály.

A szeptember elejétől összegzett csapadékmennyiség hazánk jelentős részén továbbra is 120-160 mm-rel elmarad az optimálistól, ugyanakkor északon és délnyugaton az őszi többlet miatt helyenként még annak nagyjából megfelelő. A hőösszeg országszerte az optimális érték fölött alakul.

Kukoricára vonatkozó agrogramot** Győr térségére vonatkozóan mutatunk be (13. ábra).

Az idén az átlagosnál melegebb kora tavaszi időjárás miatt már március végén elérte a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket. A talajok alaposan átnedvesedtek a március végi esőzések során, ezért a vetést kezdetben a sár hátráltatta. Április első napjaitól azonban hamar szikkadni, száradni kezdett a felszín, így időben el lehetett kezdeni a vetést.

Áprilisban azonban nagyon kevés csapadék érkezett, így a felső talajréteg is egyre szárazabbá, porosabbá vált. Már a vegetációs időszak kezdetén nagyfokú vagy súlyos aszály sújtotta az állományokat, ami április közepén csak átmenetileg és nem is mindenhol mérséklődött. A vetés helyenként még a hónap végére sem kelt ki, míg máshol egyenetlenül, gyengén kelt állományok voltak megfigyelhetők. A szárazság és az éjszakai fagyok is megviselték a gyenge növényeket.

A május is száraz idővel kezdődött, az aszály fokozódott. Május második hetében kezdődött csapadékosabb időszak, eleinte csak kevés, majd egyre többfelé jelentős esővel. Az országban lehullott 20-90 (délen volt a nagyobb, északkeleten a kisebb mennyiség) csapadék életmentőnek bizonyult. Az aszály nagy területen mérséklődött, majd meg is szűnt, de ez a helyzet az ország északi felén többfelé csak átmenetinek bizonyult.

A hőmérséklet kedvezően alakult az állományok kezdeti fejlődéséhez, a hőösszeg összességében az optimális érték körül van.

Előrejelzés

Az előttünk álló héten nagyrészt száraz, kora nyári időre van kilátás. Szerdán érkezik egy hidegfront, melyhez kötődően az északkeleti és a délnyugati, nyugati országrészekben fordulhat elő helyenként zápor, zivatar, majd a hétvégén lehet ismét elszórtan előforduló záporokra, zivatarokra számítani. Összességében azonban nem várható nagy területre kiterjedő, számottevő csapadék, így a talaj további száradása, az aszály területi kiterjedésének növekedése várható. Az említett hidegfront a hőmérsékletet is több fokkal visszaveti, addig nagy területen 30 fok köré vagy a fölé melegszik a levegő, csütörtökre azonban 21-26 fok közé esik vissza a csúcshőmérséklet. A hajnali minimumok a hét első felében 15 fok körül, majd az említett hidegfront mögött 8-13 fok között alakulnak. Péntektől ismét felmelegedés veszi kezdetét, de 30 fok fölötti értékek a hétvégén sem lesznek jellemzőek.

Általános információk

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2026. május 25.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. November 20-ig a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegének nedvességtartalmát ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

** A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
Vízhiány a telítettséghez képest a talaj felső egy méteres rétegében 2026. május 24-én (mm)

1. ábra
A nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint szezonális áttekintése 2026. május 24-ig

3. ábra
30 napos csapadékösszeg 2026. május 24-ig (mm)

4. ábra
90 napos csapadékösszeg 2026. május 24-ig (mm)

5. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2026. május 24-ig (mm)

6. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2026. május 24-én (%)

7. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 50 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2026. május 24-én (%)

8. ábra
Maximum hőmérsékletek 2026. május 24-én (Celsius fok)

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

10. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Kisalföldön a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

11. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2026. május 24-én

12. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Nyíregyházantérségére 2026. május 24-ig (részletes magyarázat a szövegben)

13. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2026. május 24-ig (részletes magyarázat a szövegben)