2026. szeptember 24. csütörtök
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2026. szeptember 24. 13:05

Az áztató őszi esők még váratnak magukra

A hét első felében főként keleten, északkeleten fordultak elő nagyobb számban záporok, melyekből nem jött össze sok csapadék, de sokfelé ez is több volt, mint a megelőző harminc nap összege. Az áttörés a csapadékban egyelőre nem következett be, de a súlyos és nagyfokú aszállyal érintett területek aránya csökkent. Az előttünk álló egy hétben azonban ismét napos, száraz, késő nyári időre van kilátás, az őszi vetések számára a talaj előkészítését az Alföld túlnyomó részén továbbra is a száraz talaj hátráltatja.

Visszatekintés

A mögöttünk álló egy hétben múlt csütörtökről péntekre virradó éjszaka a déli és a keleti országrészben voltak záporok, melyekből délkeleten 5 mm-t meghaladó csapadék hullott. Majd a hét első felében északkeleten, keleten több alkalommal, a Dunántúlon kedden fordultak elő záporok. Utóbbi területen csak nagyon kevés esett, míg előbbi tájakon összességében 5-10 mm is többfelé összejött. (1. ábra) Az elmúlt harminc nap csapadékösszege azonban ezzel együtt is csak a Dunántúl nyugati felén haladja meg a 20 mm-t, míg a Tisza-tó tágabb térségében még 5 mm sem esett (2. ábra). Ez a mennyiség még a csapadékosabb dunántúli területeken is csak a fele az ilyenkor szokásosnak (3. ábra). Az elmúlt 90 napban pedig 100-160 mm a sokéves átlaghoz képesti hiány (4. ábra).   

A Dunántúl nyugati tájain és helyenként északon a felszín közeli talajréteg nedvességtartalma még kielégítő (5. ábra), 20 cm-nél mélyebben azonban továbbra is rendkívül száraz a talaj, nedvességtartalma 10-20 % között alakul a növények számára hasznosítható víztartalom arányában (6. ábra).

A hőmérséklet jelentősen visszaesett egy hétfőre virradóra átvonult hidegfront nyomán. A múlt hét második felében még 17-21 fok között alakultak a napi középértékek és napközben 25 és 30 fok közé melegedett a levegő (7. ábra), kedden már csak 20 fok körül vagy az alatt alakultak a maximumok, és a napi középérték is 10-14 fokra csökkent. Éjszakánként elég változatos hőmérsékletek fordultak elő a felhőzet és a szélviszonyok függvényében, és szerda hajnalra Zabaron beköszöntött az első fagy is, majd csütörtök hajnalban már máshol is fagypont alá hűlt a levegő (8. ábra). 

Előrejelzés

Ma (csütörtökön) még felhősebb, többfelé csapadékos időben lesz részünk, számottevő mennyiségű eső, zápor azonban csak a nyugati, délnyugati országrészben valószínű. Péntektől jellemzően napos, száraz idő várható. A hőmérséklet napközben egyre többfelé haladja meg a 20, a jövő hét első felében a 23 fokot. Éjszakánként azonban hűvös lesz, többnyire 10 fok alá hűl a levegő, de a hidegre hajlamos helyeken a derült éjjeleken 1-4 fokig esik vissza a hőmérséklet.   

Főbb növényi kultúrák

A kukorica és a napraforgó jellemzően teljesen elszáradtak, a betakarításuk is hamarabb elkezdődött a szokásosnál, utóbbi nagyobb része már a magtárakban van, és a kukorica esetén is előrehaladott állapotban van a betakarítás.
A repce vetéséhez nyugaton idén elő lehetett készíteni a talajt és a keléshez is megkapta a növény a szükséges csapadékot. Ezzel szemben az Alföld jelentős részén a túl száraz talaj továbbra is akadályozza mind a talajelőkészítést, mind a vetést, mind a kelést és hasonló a helyzet az őszi gabonák talajelőkészítésével is.

Aszály

Az elmúlt napok záporai az Alföldön is sokfelé enyhítették a szárazságot, a súlyos és nagyfokú aszállyal érintett területek egyaránt zsugorodtak, bár utóbbi igy is jelentős területet foglal el a Dunától keletre (9. és 10. ábra). Az április 1-től tartó időszak (összesen 176 nap) több, mint 85%-ában volt az ország területének legalább 30%-án legalább közepes aszály, a legtöbb aszályos nap Pest (161) és Hajdú-Bihar (159) vármegyékben fordult elő, a legkevesebb pedig Zalában (76).

Levélnedvesség tartam

Az elmúlt napokban főként az északkeleti országrészben volt tartósan vizes a növények levélének felülete, de a gombás megbetegedések kialakulásához és terjedéséhez ez még nem nyújt kedvező feltételeket. Párás időszak csak az átmenetileg csapadékos területeken fordult elő egy-egy éjszaka.

Műholdas vegetációs indexek

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a szeptember közepére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke tovább csökkent, a szántóföldi növények mellett a természetes vegetáció is veszített zöld tömegéből, sokfelé az erdők is megbarnultak, megsárgultak, egyes fafajok levelei teljesen elszáradtak vagy már le is hullottak. Az anomália térkép szerint hazánk döntő részén a zöld tömeg mennyisége óriási mértékben marad el a szokásos értéktől, mindez pedig a tartósan aszályos körülmények következménye.

A növényzet felszín fölötti szárazanyag mennyiségét mutató DMP nevű műholdas index értéke szeptember második dekádjában a szántókon és legelőkön gyakorlatilag 0, csak az erdőkben volt biomassza képződés, ez szinte az egész országban jelentős elmaradás az előző öt év átlagához képest. A szezon során összegzett érték a nagyobb összefüggő szántókkal és a legelőkkel rendelkező tájegységeken egyre növekvő mértékben marad el a szokásos értéktől.

Hőösszeg

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1540 és 1780 foknap között alakul, a magasabb számok a délkeleti, az alacsonyabbak az északi, északkeleti országrészekben jellemzőek. Ez a tavalyi értékeknél 60-150 foknappal, a sokéves átlagnál pedig északkeleten 60-100, míg máshol 130-230 foknappal több. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció fejlődése a szokásos ütemhez képest bő két héttel előrébb jár, amihez az aszály miatt kialakuló kényszerérés még jócskán hozzátesz.

Agrogram

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Szolnok körüli területre vonatkozó agrogramon* (11. és 12. ábra).

  • Az idén az átlagosnál melegebb kora tavaszi időjárás miatt már március végén elérte a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket. A talajok alaposan átnedvesedtek a március végi esőzések során, ezért a vetést kezdetben a sár hátráltatta. Április első napjaitól azonban hamar szikkadni, száradni kezdett a felszín, így időben el lehetett kezdeni a vetést.
  • Áprilisban azonban nagyon kevés csapadék érkezett, így a felső talajréteg is egyre szárazabbá, porosabbá vált. Már a vegetációs időszak kezdetén nagyfokú vagy súlyos aszály sújtotta az állományokat, ami április közepén csak átmenetileg és nem is mindenhol mérséklődött. A vetés helyenként még a hónap végére sem kelt ki, míg máshol egyenetlenül, gyengén kelt állományok voltak megfigyelhetők. A szárazság és az éjszakai fagyok is megviselték a gyenge növényeket.
  • A május is száraz idővel kezdődött, az aszály fokozódott. Május második hetében kezdődött csapadékosabb időszak, eleinte csak kevés, majd egyre többfelé jelentős esővel. Az országban lehullott 20-90 (délen volt a nagyobb, északkeleten a kisebb mennyiség) csapadék életmentőnek bizonyult. Az aszály nagy területen mérséklődött, majd meg is szűnt, de ez a helyzet az ország északi felén többfelé csak átmenetinek bizonyult, május második felében jóval kevesebb esett az optimálisnál.
  • Június első felét területileg és időben is erősen változékony időjárás jellemezte, egyes országrészek jelentős csapadékot kaptak, míg nagy területek kimaradtak az esőből. Hazánk középső tájain fokozódott az aszály, közepes, helyenként már nagyfokú szintet elérve. Jellemzően délnyugaton alakult ki kedvezőbb helyzet, míg az Alföldön és északon egyre növekedett a csapadékhiány, melyet a ritkán érkező kisebb esők csak átmenetileg enyhítettek. A június közepi zivatarok az ország déli területein helyenként károkozó jégesőt is hoztak, de érdemi csapadék csak kisebb körzetekben hullott. Június utolsó dekádját forró (többfelé 40 fok fölötti csúcsértékekkel) és száraz idő jellemezte, mely a száraz talajjal együtt nagyon megviselte a kultúrákat, a kukorica levele furulyázott, helyenként a növény kiszáradása is elkezdődött, a zöld tömeg országszerte csökkent. A hónap utolsó két napján érkezett zivatarok csak kisebb körzetekben hoztak érdemi csapadékot.
  • Július első két napján zivatarok okoztak a Nyugat-Dunántúlon és foltokban keleten jelentős csapadékot, ezt követően már csak elszórt záporok fordultak elő. A hónap közepétől ismét nőtt a csapadékhajlam, főként a Dunántúlon kaptak kisebb-nagyobb öntözést az állományok, de az érkező záporok, zivatarok másfelé alig hoztak esőt. Július utolsó napjaiban száraz, napos, forró időszak vette kezdetét, az ország döntő részén egyre fokozódott a csapadékhiány és az aszály. A kukorica számára ideális júliusi 100 mm csapadéknak csak töredéke hullott le. A kultúrák zöld tömege sokfelé még a 2022-es évjáratnál is gyengébbnek mutatkozott a műholdas mérések alapján, a hónap végén megkezdődött a kényszerérés, a növényszáradás.
  • Augusztus újabb súlyos, rekorddöntő hőhullámmal kezdődött, a hőmérséklet csúcsértéke több napon keresztül 40 Celsius fok körül alakult. Számottevő, országos csapadékot sajnos a hőséget megszüntető hidegfront, majd az azt követő időjárási frontok sem hoztak. Az aszály az ország egyre nagyobb területén fordult a legsúlyosabb fokozatba. A kapásnövények kényszerérése, száradása fölgyorsult, a nemzeti ünnepre a kukorica az ország nagyobb részén már teljesen elvesztette zöld tömegét. A hónap utolsó dekádjában sem fordult csapadékosra az idő, a betakarítás a szokásosnál jóval hamarabb elkezdődött.
  • Szeptember sem hozta meg a várt esőt, a hónap egyetlen nagyobb területre kiterjedő csapadékhulláma 11-én érkezett, de inkább csak a Dunántúlon és északon hullott 15-30 mm, az Alföld, és főleg a Tiszántúl szárazon maradt, arrafelé a hónap utolsó dekádjában enyhítették kissé az aszályt futó záporok. Így a napraforgó és a kukorica betakarítását csak néhány napon zavarta az eső.

A szezon összegzett csapadéka csak ötöde-hatoda az ideálisnak, a szezont szinte végig jelentős aszály jellemezte. A hőösszeg összességében az optimális érték körül van, de június utolsó dekádjában, július utolsó és augusztus első napjaiban is jelentős hőstressz érte az állományokat.

Általános információk

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2026. szeptember 24.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).


1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2026. szeptember 22-ig (mm)


2. ábra
30 napos csapadékösszeg 2026. szeptember 23-ig (mm)


3. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2026. szeptember 23-ig (mm)


4. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2026. szeptember 23-ig (mm)


5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható víztartalom arányában 2026. szeptember 23-án (%)


6. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 50 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható víztartalom arányában 2026. szeptember 23-án (%)


7. ábra
Maximum hőmérsékletek 2026. szeptember 20-án (Celsius fok)


8. ábra
Minimum hőmérsékletek 2026. szeptember 24-én (Celsius fok)


9. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2026. szeptember 23-án


10. ábra
A nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint szezonális áttekintése 2026. szeptember 23-ig


11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2026. szeptember 23-ig (részletes magyarázat a szövegben)


12. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Szolnok térségére 2026. szeptember 23-ig (részletes magyarázat a szövegben)