2018. november 19. hétfő
Nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép

OMSZ: 2018. október 23. 16:13

2018 októberi helyzetkép

A világon sokfelé van szélsőséges időjárás, mely jelentősen befolyásolja az élelmiszer termelést. Európa nagyobb részén az ősz első felének meleg és száraz időjárása kedvező volt a betakarításra, de az őszi vetésekre nem. A repce sokfelé szenved a csapadékhiánytól, és az őszi kalászosok vetése is késik, illetve nem indul a csírázás. Az Egyesült Államokban gőzerővel zajlik a betakarítás, míg Dél-Amerikában az induló nyári szezon elején kedvezőek a talajnedvességi viszonyok.

A műholdas méréseken alapuló legfrissebb  globális VHI index térkép (1. ábra) alapján szenvednek a növényekkel (vörös színű területek) pl. Európa legnagyobb részén. Az alábbiakban ezeket az időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze a nagyobb termőterületeken.
 
Európa
 
Németország középső és keleti, Lengyelország nyugati és Csehország északi részén okozza a legnagyobb problémát az aszály (2. ábra). E mellett jelentős csapadékhiány jellemző Nyugat-, Közép- és Délkelet-Európa már területein is, az átlagos érték 50%-nál is kevesebb csapadék hullott (3. és 4. ábra). Átlagnál több eső inkább csak Európa peremein esett. Október közepén egy legyengült trópusi ciklon érte el az Ibériai-félszigetet, ezt követően pedig mediterrán ciklonok okoztak heves esőzéseket, villámárvizeket és jelentős károkat a térségben.
 
Európa legnagyobb részén az átlagosnál jóval melegebb volt az ősz első fele, helyenként 4 Celsius fokkal haladta meg azt (5. ábra). A legmelegebb területek Kelet-Európát jellemezték. Szeptember végén szokatlanul erős hőhullám érintette az Ibériai-félszigetet és Törökország keleti részétm ugyanakkor Kelet, Délkelet-Európában hideghullám okozott reggeli fagyokat az átlagos időpontok előtt.
 
A csapadékhiánnyal leginkább érintett növény az őszi káposztarepce, mely a fő európai vetésterületeken szenved a száraz talajban. Az elvetett területeknek csak kis részén van jó állapotban a repce, ez pedig a 2019-es terméshozamokra is rányomja majd a bélyegét. A repce őszi fejlődése ugyanis kritikus pont a következő évi jó termés kialakulásához, ekkor kell annyira megerősödnie a növénynek, hogy túlélje a telet és tavasszal időben tudjon újra fejlődésnek indulni. Európa nagy részén a vetés optimális időpontja augusztus vége, szeptember első fele, de ebben az évben a száraz területeken a gazdák a poros talajba vetettek, vagy túl sokáig vártak az esőre. Sokfelé nagyon gyengén kelt a növény, a száraz talajban nehezen fejlődött, így a kártevők is nagyobb károkat okoztak, heterogén táblák alakultak ki. Jelentős területeken más növény termesztésére kellett átállnia a gazdáknak. Németországban és Lengyelország nyugati részén túl későn érkezett az eső, a vetés nincs jó állapotban. Ezzel szemben Lengyelország keleti részein megfelelő volt a csapadék, jól fejlettek az állományok. Az Egyesült Királyságban időben megtörtént a vetés, de a száraz talaj miatt lassú a fejlődés, a kártevők nyomása pedig meglehetősen erős. Franciaországban 5-10%-kal kisebb a vetésterület az átlagosnál. Németországban is jelentős a vetésterület csökkenése különösen a középső és keleti részeken. A száraz idő miatt Európa középső és délkeleti vidékein is gyengébben fejlettek a repce állományok az átlagosnál.
 
Az őszi kalászosok vetése Nagy-Britanniában a szeptemberi eleji eső hatására ideális magágyba történt, Skandináviában és a Balti államokban szeptemberben be is fejeződött a vetés. Nyugat-, Közép- és Kelet-Európában a vetés szeptember végén kezdődött, a száraz talaj azonban kedvezőtlen körülményeket teremt. Ukrajnában jobbára ideálisak a viszonyok, az Ibériai-félszigeten általában október közepén kezdődik a vetés, mely az esők után jó magágyba kerül. Olaszországban és Görögországban pedig novemberben kezdődik majd a vetési szezon.
 
A következő egy hét során Európa legnagyobb részén jelentős mennyiségű (többnyire 10-40 mm) csapadék várható, azonban ennek többszöröse is hullhat a Földközi-tenger középső vidékein, és az Alpok déli, délkeleti terségében, így nagy területen számottevően mérséklődik a csapadékhiány.
 
Franciaországban a kukorica betakarítása két héttel a szokásos időpont előtt kezdődött, a termésátlagok az átlag körüliek, mert a szárazságban öntöztek (6. ábra).
 
Németországban végeztek a kukorica és a burgonya betakarítással. Mindkét növényből átlag alattiak a terméseredmények. Utóbbi növénynél a száraz talaj a betakarításnál is gondot okozott, és a minőséggel is problémák vannak. Hasonló a helyzet a cukorrépával is, melynek termésátlagát még az erős kártevő fertőzöttség is rontja, bár a cukorfok jó (7. ábra). A kukoricát az aszály miatt sokfelé lesilózták, így az alacsony termésátlagok mellett a kisebb termőterület is csökkenti a szemes kukorica országos termésmennyiségét.
 
Lengyelországban a cukorrépa és a burgonya termésátlagok nagy különbségeket mutatnak az országban, melyek az öntözött és öntözetlen területek közötti eltérő nedvességi viszonyok miatt alakultak ki.
 
Bulgáriában a végig kedvező időjárás miatt rekord termés van mind kukoricából, mind napraforgóból.
 
Oroszország európai részének északi felében átlagos vagy a fölötti csapadékösszeg hullott, és a vetés véget is ért. Ezzel szemben a déli részeken kevés volt az eső és az is szeptember második felében esett, így a száraz talaj többfelé nehezíti a még most is tartó vetést.
 
 
Egyesült Államok
 
Trópusi légörvények szállítottak nagy mennyiségű nedvességet és okoztak heves esőzéseket sokfelé az Államokban. Egyes területeken károk keletkeztek a baromfi- és sertésállományokban, de a még betakarítatlan növényi kultúrákban is. A kukorica övben jelenleg is nagyon magas a talaj nedvességtartalma. A kukorica, szója betakarítása 50% körül jár, többnyire jók a termésátlagok. Ezzel szemben a nyugati területeken száraz, az átlagosnál melegebb idő uralkodott (8. ábra).
 
Kanada
 
A tavaszi vetések betakarítását többszöri csapadék, sőt időszakos hóborítás is akadályozta a középső országrészben. Keletebbre, Ontario államban a szeptemberben száraz talajba vetett őszi kalászosok ebben a hónapban már kaptak elegendő csapadékot, így jól fejlődhetnek.
 
 
Dél-Amerika
 
Brazíliában a szeptemberi és októberi esők kedvező körülményeket teremtettek a nyári növények számára, melyek intenzív fejlődésben vannak. Argentína nagyobb részén is ideálisak a talajnedvesség viszonyok.
 
Kína
 
A szeptemberi csapadékos időjárás különösen az északkeleti részeken lassította a nyári növények beérését és a betakarítást. Októberben már jellemzően száraz időjárás, ami segíti a betakarítást és a vetést.
 
India
 
Szeptemberben a szokásosnál kevesebb csapadékot hozott a monszun szinte egész Indiában, e miatt sok növény küzdött nedvességhiánnyal. Októberben alig esett, viszont ez az idő a betakarításnak és a vetésnek már kedvezett.
 
 
Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály vagy áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériumának kiadványának (WASDE) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

    * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
    * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Mexikó, Argentína, Ukrajna, India
    * repce: Kanada, Kína, India, EU
    * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
    * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2018. október 23.


1. ábra
Globális VHI Index 2018. október második dekádjára (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)


2. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2018. szeptember 1. és október 21. között
(kék csíkozás: csapadéktöbblet, vörös csíkozás: csapadékhiány,
vörös pontozott terület: aszály, lila csíkozás:hőhullám, barna pontozott terület: hőösszeg többlet)
forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars


3. ábra
2018. szeptember 1. és október 15. között összegzett csapadék a sokéves átlag százalékában
forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars


4. ábra
2018. szeptember 1. és október 15. között összegzett csapadék (mm)
forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars


5. ábra
2018. szeptember 1. és október 15. között a napi átlaghőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok)
forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars


6. ábra
Kukorica termésátlag (t/ha) előrejelzés a 2013-2017-es átlaghoz viszonyítva
(zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)
forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars


7. ábra
Cukorrépa termésátlag (t/ha) előrejelzés a 2013-2017-es átlaghoz viszonyítva
(zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)
forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars


8. ábra
Aszály helyzet az Egyesült Államokban 2018. október 16-án
(a sárgától a vörös színig tartó skála az egyre súlyosabb aszályt jelöli)
forrás: droughtmonitor.unl.edu