2019. október 19. szombat
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2019. szeptember 17. 19:03

2019. szeptemberi helyzetkép és termésbecslés

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze európai termésbecslésekkel kiegészítve. Megvizsgáljuk többek között, hogy hogyan áll az Egyesült Államokban a történelmi rekord mértékű késéssel indult szezon, Európában hol és milyen mértékű az aszály, illetve a korábban jelezett kiváló kukorica terméskilátások továbbra is élnek-e még Délkelet-Európában.

A műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) Ausztrália jelentős részén, Afrika déli területein, Brazília déli részein, valamint Európa északnyugati vidékein és Ukrajna területén is jelentős negatív eltérés látható. Ugyanakkor kifejezetten jó állapotúak az USA-ban a Kukorica Övben és Kína északkeleti részén. Az aszállyal érintett területeket bemutató, műholdas méréseken alapuló ábra szerint jellemzően kedvezőek a viszonyok (2. ábra). Augusztusban a csapadékösszeg átlagtól vett eltérésének globális térképe (3. ábra) a nedvesség egyenlőtlen és szélsőséges földi eloszlását is szemlélteti.


Európa

A nyárra visszatekintve megállapítható, hogy az szinte egész Európában melegebb volt az átlagosnál, Közép-Európában sokfelé akár 2-4 Celsius fokkal is (4. ábra). Hűvösebb időjárás északkeleten és a Pireneusi-félsziget nyugati részén volt. 1978. óta Európa legnagyobb részén a 2019-es nyár a három legmelegebb nyár között volt, sokfelé pedig egyenesen a legmelegebb (5. ábra). Erős hőhullámok is előfordultak, többfelé 40 fok fölötti maximumhőmérséklettel (6. és 7. ábra).
Különösen száraz volt a nyár Spanyolország déli részén, a Germán-Lengyel alföldön, Ukrajna döntő részén, de Finnországban és Olaszországban kevesebb eső hullott az átlagostól (8. ábra). Ezzel szemben csapadéktöbblet jellemezte a Brit-szigeteket, a kontinens nyugati partvidékét, a Balkán-félsziget, és különösen Törökországot és Oroszország európai területét.

Augusztus 20. után (a korábbi időszakról előző elemzésünkben írtunk) újabb hőhullám(ok) érték el Európa legnagyobb részét. A maximumhőmérsékletek sokfelé 32, 34 Celsius fok fölé emelkedtek. A magas hőmérséklet nagy területen csapadékhiánnyal párosulva lerövidítette a szemképződés időszakát, felgyorsította az öregedést, így csökkentve a várható termés mennyiségét.
Franciaország középső és északi, Németország északnyugati területein és Ukrajna nagy részén folytatódott a csapadékhiány, fokozva az aszályt. Németország északkeleti, Lengyelország nyugati és Csehország északnyugati területei kaptak valamennyi csapadékot, de még mindig aszályos viszonyok a jellemzőek.
Jelentős csapadéktöbblet volt a jellemző Írországban, az Egyesült Királyság nyugati és északi részein, Dániában és Skandinávia déli területein. Ez akadályozta a tavaszi kalászosok betakarítását.

A szeptember meleg időjárással folytatódott Kelet-Európában, sokfelé 30 fok fölötti maximumokkal, míg Nyugat-Európában az átlagosnál hűvösebb idő volt. A hónap első dekádjában jelentős csapadék hullott Közép-Európa és a Skandináv-félsziget jelentős részén.

Összességében sokféle szélsőség előfordult Európában az elmúlt időszakban, és ez a kontinens jelentős részét érintette (9. ábra).

A JRC által készített termésbecslések (10-12. ábra) szerint összességében csökkentek a kukorica terméskilátások az EU-ban. Ennek két fő összetevője van. Egyrészt Magyarországon, Romániában és Bulgáriában a nyár végi magas hőmérséklet a sokfelé komoly csapadékhiánnyal párosulva a korábbi kiváló terméskilátásokat markánsan csökkentette. Másrészt pedig a jellemzően aszályos viszonyok folytatódtak Franciaország középső és északi, Németország északi, Lengyelország nyugati és Csehország északnyugati területein. Ezeken a vidékeken az öt éves átlag alatti termés várható. Nézzünk néhány nagyobb országot részletesen is!

Franciaországban az augusztus első fele kifejezetten csapadékos volt, de ez már későn jött a nyári szemes növények számára, a júniusi és júliusi forróság után azok már nem tudtak regenerálódni. Így a kukorica és a napraforgó termésmennyiség az átlag alatt várható. A cukorrépa és a burgonya az eső után lassan, de helyrejött. A burgonya termés így is átlag alatt várható, de a minőség jónak ígérkezik.

Németországban augusztusban már kedvezőbbek voltak a csapadékviszonyok a nyár első két hónapját jellemző súlyos aszály után, de az eső itt is már későn érkezett. A talaj az ország jelentős részén még mindig nagyon száraz, különösen a mélyebb rétegekben. A kukorica és a burgonya termésmennyisége átlag alatt, a cukorrépa átlag körül valószínű. Az őszi kalászosok átlag alatti mennyiséget hoztak, míg a repce immár a negyedik egymást követő évben produkál alacsony hozamot. Az új repce szezon is nehezen indul, a tavalyi évhez hasonlóan a vetéshez és a keléshez túl száraz a talaj az ország jelentős részén.

Lengyelországban augusztusban sokat javultak a talajnedvességi viszonyok, de a csapadék nem egyenletesen oszlott el az országban. Az eső itt is már későn érkezett a legtöbb nyári növény számára. A repce vetésével már végeztek, a cukorrépa betakarítási kampány is megkezdődött, az első jelentések átlag alatti termésmennyiségről szólnak. A burgonya mennyisége is átlag alatt valószínű. A kukorica állapotában nagy különbség vannak az egyes térségek között, de országos szinten igen alacsonyak a terméskilátások.

A Brit-szigeteken az őszi árpa és a repce aratása befejeződött augusztus végére, míg a búza és a tavaszi árpa aratása tovább folytatódott, miközben a termésmennyiségben nagy a szórás. A cukorrépa és a burgonya számára kedvezőek voltak az időjárási feltételek a szezonban, de hatalmas volt a kártevők, kórokozók nyomása is.

Spanyolország déli és középső részén sokfelé május közepe óta nem esett számottevő csapadék, a víztározók nagyon alacsony szint közelében jártak. Szeptember közepén aztán sokfelé megérkezett a kiadós eső, délkeleten egyből súlyos árvizeket okozva. A cukorrépa és burgonya termés jónak ígérkezik, a kukoricát viszont eléggé megfogta a többszöri erős hőhullám. Az általában nem öntözött napraforgó mennyisége is átlag alatt várható.

Romániában az augusztus eleji esők után egészen szeptemberig nem hullott számottevő mennyiség a déli területeken és a magyar határ mentén. Ez a meleggel párosulva lerövidítette a szemfejlődés fenológiai fázisát, mely alacsonyabb hozamot és korai érést jelez. Kukoricából még így is az átlagosnál sokkal magasabb, míg a tavalyinál gyengébb eredmény várható.

Ukrajnában június óta tart a csapadékhiány, de a kukorica termés még így is jóval az átlagos fölött várható. Napraforgóból rekord közeli mennyiség valószínű, mert nagyon kedvezően indult a szezon és a csapadékhiány is kevésbé érintette ezt a növényt.

Oroszország európai területének középső és északi részén augusztus első fele különösen hűvös és esős időt hozott, mely az őszi és a tavaszi kalászosok aratását is jelentősen hátráltatta, mennyiségi és minőségi problémák is adódtak e miatt. A délebbi területeken kevesebb eső esett, a kukorica többet igényelt volna, de még így is a tavalyinál jobb termés várható ebből a növényből.

Fehéroroszországban többnyire kedvezőek voltak a körülmények a kukorica számára, az érés hamarabb következik be a szokásosnál és alapvetően pozitívak a terméskilátások.


Amerikai Egyesült Államok
A Nagy-síkság északi részén és a Középnyugaton az átlagos, vagy kissé az alatti hőmérséklet miatt lassan fejlődtek a már eleve nagyon későn vetett növények, főleg a kukorica és a szója. Ezzel szemben az ország más részein tartós hőség volt a jellemző. Bár nagyok voltak a csapadék eloszlásában a különbségek (délkeleten a Dorian hurrikán okozott árvizeket), összességében valamivel csapadékosabb volt az augusztus az átlagosnál. Az országban a kukorica és a szója 55%-a volt jó vagy kiváló állapotban szeptember 8-án, mely 13%-kal marad el az előző évitől. Eddig az időpontig az árpa 82%-át, a tavaszi búza 71%-át aratták le, mely 10, illetve 16%-kal marad el az ötéves átlagtól.

Kanada
A keleti részeken a sok csapadék hátráltatta a tavaszi kalászosok és a repce betakarítását. Ontarióban a meleg segítette a kukorica és a szója fejlődését, de szárazság is kialakult, ami pedig a már elvetett őszi búza csírázását korlátozta.

Mexikó
Az eddig aszályos északkeleti területeket a Fernand trópusi ciklon öntözte, a délebbi területeken azonban egyre jobban kiterjed az aszály.

Dél és Kelet Ázsia
Indiában a monszun hatására bőséges csapadék öntözi a rizs és gyapotföldeket. Augusztusban Kína déli részén a nagy meleg és a szárazság tette próbára a növényeket, a legrosszabb helyzet a Jangce-völgyében alakult ki. Az ország keleti és északkeleti területein az átlag feletti csapadék kiváló körülményeket teremtett a kukorica és a szója számára. Szeptember elején a Linglin trópusi ciklon a keleti területekre jelentős csapadékot hozott, minként a nyáron nagyon aszályos Koreai-félszigetre is.

Dél-Amerika
A száraz idő mellé hideg is párosul Argentínában, ami hátráltatja az őszi vetések növekedését, csapadékra lenne szükség.


Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériumának kiadványának (WASDE) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

    * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
    * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
    * repce: Kanada, Kína, India, EU
    * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
    * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2019. szeptember 17.


1. ábra
VHI Index 2019. szeptember első dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)


2. ábra
ASI Index szántóföldi kultúrákra 2019. szeptember első dekádjában (forrás: www.fao.org)
(ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket). A szürke területeken nincs szántóföldi kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.)


3. ábra
Augusztus csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%). (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok.)


4. ábra
A 2019. nyári átlaghőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


5. ábra
A 2019. nyári átlaghőmérséklet rangsora az 1978-2018. közötti időszakhoz képest
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a vörös színtől a sárgáig terjedő területek sorrendben: az eddigi legmelegebb év, a második, a harmadik, a negyedik és az 5-10. legmelegebebb év)


6. ábra
2019. nyarán előfordult legmagasabb hőmérsékletek (Celsius fok)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


7. ábra
2019. nyarán a forró napok (Tmax>=35 Celsius fok) száma
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


8. ábra
2019. nyarának csapadékmennyisége a sokéves átlag arányában (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


9. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2019. augusztus 1. és szeptember 20. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(kék csíkozás: csapadéktöbblet, pontozott terület: aszály, lila csíkozás: hőhullám, piros csíkozás: csapadékhiány)


10. ábra
Kukorica termésátlag előrejelzés a 2014-2018-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag -
a táblázatban az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2018-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2018-as év százalékában)


11. ábra
Napraforgó termésátlag előrejelzés a 2014-2018-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag -
a táblázatban az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2018-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2018-as év százalékában)


12. ábra
Cukorrépa termésátlag előrejelzés a 2014-2018-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag -
a táblázatban az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2018-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2018-as év százalékában)