2024. május 27. hétfő
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2024. február 28. 10:10

2024. februári nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett jelentősebb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze, valamint néhány főbb növényre vonatkozó termésbecslést mutatunk be.

A műholdas méréseken alapuló globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet sokfelé és nagy területen nincs jó állapotban (vörös területek) bolygónkon. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területeket az ASI nevű műholdas index Európában Spanyolország mediterrán partvidékén és Szicíliában, Afrikában Marokkóban, Algériában, Tunéziában és Mozambikban, Dél-Amerikában pedig Bolíviában mutat (2. ábra). A becsült januári csapadékösszegben hatalmas különbségek vannak (3. ábra), a legtöbb eső természetesen a trópusokon hullott, de ismét sok esett például Európában, Ausztrália keleti részén, valamint az USA keleti harmadán is. A csapadékanomália globális térképe szerint nagy területen van csapadékhiány és -többlet is: kevesebb eső esett a szokásosnál többek között Afrikában, de nagy területen Dél-Amerikában és Ázsia déli részén is (4. ábra).

Európa
A 2024. január 1. és február 18. közötti időszakban Európában sokféle időjárási anomália fordult elő (5. ábra).

A Benelux-államokban és Németország észak-nyugati részén folytatódott a csapadékos időjárás, már kevesebb esett, mint a megelőző hónapokban, de a talaj telítettség közeli állapotban maradt és sokfelé alakult ki belvíz (6. ábra). A túl nedves talajokon nem lehetett mezőgazdasági munkákat végezni, így a tápanyagutánpótlásban késések alakultak ki. Jelentős a csapadéktöbblet Németország keleti részén, Csehországban, Lengyelországban, Fehéroroszországban, Ukrajna nyugati részén, Románia középső területein és Oroszország európai területének déli részén is. Ennek azonban a mezőgazdasági kultúrákra nincs számottevő hatása.

Az átlagosnál szárazabb volt ez az időszak Spanyolország és Franciaország mediterrán tengerpartján, Szicíliában, Olaszország adriai tengerpartján, Görögország déli részén, Románia és Bulgária keleti területein és helyenként Törökországi nyugati részén. Szicíliában így az aszály tovább erősödött, a csapadékhiány jóval átlag fölötti hőmérsékletekkel is párosult, ami tovább rontotta a helyzetet.

Ebben az időszakban Európa nagyobb részén 2-4 Celsius fokkal haladta meg a hőmérséklet a sok éves átlagot (7. és 8. ábra). Így jelentős hőösszeg-többlet alakult ki a kontinens déli, délkeleti felén. Az ilyen szokatlanul magas hőmérséklet az évnek ebben a szakában az őszi vetések számára kedvező, különösen a későn vetett kultúráknál. Viszont egy későn jövő hideghullám gondokat okozhat.

Amerikai Egyesült Államok
Február elején a nyugati partvidék déli részére illetve a délnyugati államokba heves viharok hoztak jelentős mennyiségű csapadékot. Kalifornia déli részén 100-300 mm eső okozott villámárvizeket és törmelékárakat, ugyanakkor nagymértékben megugrott a Sierra Nevada hóban tárolt átlagos víz egyenértéke is. A Nagy Síkságra jellemzően csak kevés jutott, a Középnyugatot pedig elkerülte a csapadék, így utóbbi területen a szezonon kívüli munkákkal, amiket nem akadályoz a sár, jól lehetett haladni. A hónap közepén gyors mozgású frontok több hullámban is hoztak havat a Síkság és a Középnyugat területére, de ennek mennyisége elég csekély maradt. A térség északi részén a téli átlagos csapadékmennyiségnek mindössze negyede hullott le eddig az idén, állandósulni látszik az úgynevezett „hó aszály”. Ugyanakkor a déli, szintén aszályos területeken kiterjedt csapadék enyhítette a szárazságot, ami a Síkság déli tájaitól a Közép-Atlanti térségen át New Englandig hó formájában esett. A Nyugati partvidéken Kaliforniát újabb esők öntözték, de ezúttal északnyugaton is esett, ahol az átlagosnál kissé szárazabb tél már aggályokat vetett fel a tavaszi és nyári vízellátással kapcsolatban.  A hőmérséklet február első dekádjában igen jelentősen magasabban alakult az ilyenkor szokásos értékeknél a Nagy Síkság és a Középnyugat területén különösen az északi régióban valamint az északkeleti államokban. Csak a csapadékos délnyugaton volt hidegebb az ilyenkor szokásosnál, majd a hónap második dekádjában a hideg keletebbre húzódott, de a Nagy Tavak térsége és a Közép-Atlanti régió továbbra is igen enyhe maradt.

Ausztrália
Februárban is folytatódtak a kiterjedt esők, záporok Ausztrália keleti részén, így a fő mezőgazdasági területeken az átlagos körül vagy afölött alakul a gyökérzóna talajnedvessége. A záporok jól jöttek a legtöbb még fejlődésben lévő nyári növénynek, de a korai vetésű cirok betakarítása már megkezdődött, és hamarosan a gyapot aratását is elkezdenék, ezeket a munkákat azonban hátráltatja a csapadékos időjárás.

Dél-Afrika
Február első két dekádjában meleg, száraz időjárás szárította a nyári növényeket a fejlődésük leginkább nedvesség-érzékeny időszakában. A kukorica övezetben csak elszórtan és igen kis mennyiség esett, ugyanakkor a hőmérséklet 1-3 fokkal magasabban alakult az ilyenkor szokásosnál, és a fő cukornád termő területeket is hasonló időjárás jellemezte. A termésveszteségek elkerüléséhez esősebb és kevésbé forró idő kellene különösen a kukorica övezet nyugati felén, ahol a később vetett nyári növények is a reprodukciós fázisban járnak már.

Argentína
Február elején kiterjedt, lokálisan heves záporok hoztak nagyon várt enyhülést a forró, száraz nyárban az ország csaknem összes mezőgazdasági területére. Nagy területen hullott 25-50 mm, de Buenos Aires térségében 100 mm-nél is többet mértek, ami igen jól jött a másodvetésű szója csírázásához és korai fejlődéséhez. A záporos idő február közepén is folytatódott kedvező körülményeket teremtve a nyári gabonák, olajosmagvak és a gyapot számára, valamint pótolta a nyár közepi hőhullám okozta nedvességveszteséget. Az állami statisztikák szerint a hónap közepére a napraforgó 19%-át sikerült betakarítani, ami elmaradás a tavalyi évhez képest.
Argentína idei búza termelését 15,5 millió tonnára becsülik, ami 24%-kal több a tavalyi termésnél, de így is elmarad a megelőző évek termésétől.

Brazília
Az ország középső és északkeleti termőterületein záporok öntözték februárban a kukorica és gyapotültetvényeket, de csapadék pótolta délen is a megelőző időszak nedvességhiányát. A záporos időt az átlagosnál magasabb hőmérsékletek kísérték. Az előrejelzések szerint Brazília idei szója termelése 156 millió tonna lesz, ami kissé elmarad a tavalyi rekordterméstől, de így is meghaladja a megelőző évek termését.  A kukoricatermést 124 millió tonnára becsülik 5,66 tonna hektáronkénti hozam mellett, ami szintén alatta marad a tavalyi rekordtermésnek.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

    * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
    * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
    * repce: Kanada, Kína, India, EU
    * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
    * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2024. február 28.


1. ábra
VHI Index 2024. február második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)


2. ábra
ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2024. február második dekádjában (forrás: www.fao.org)
ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket).
A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.


3. ábra
A 2024. január havi csapadékösszeg (mm) (forrás: www.fao.org)


4. ábra
2024. január csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%) (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok, illetve adathiány volt.)


5. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2024. január 1. és február 18. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(piros csíkozás: csapadékhiány, kék csíkozás: csapadéktöbblet,
barna pöttyözés: hőösszeg többlet, vörös pöttyözés: aszály)


6. ábra
A 2024. január 1. és február 14. közötti időszak csapadékösszege a sokéves átlag arányában (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


7. ábra
A 2024. január 1. és február 18. közötti időszak középhőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól
(Celsius fok)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


8. ábra
A 2024. január 1. és február 18. közötti időszakban előfordult legalacsonyabb hőmérsékletek (Celsius fok)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)