2025. novemberi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép

A műholdas méréseken alapuló globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet sokfelé és nagy területen nincs jó állapotban (vörös területek) bolygónkon: többfelé Argentínában és Brazíliában, de Ausztráliában is. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területeket az ASI nevű műholdas index Észak-Afrika térségében lát (2. ábra). A becsült októberi csapadékösszegben hatalmas különbségek vannak (3. ábra), a legtöbb eső természetesen a trópusokon hullott, de sok esett például Európában és Kelet-Ázsiában is. A csapadékanomália globális térképe szerint nagy területen van csapadékhiány és -többlet is az átlaghoz képest: kevesebb eső esett a szokásosnál többek között Afrika döntő részén, a Közel-Keleten és Brazíliában. Ugyanakkor több esett Európa keleti, délkeleti részén, illetve Indiában és Kína középső területein (4. ábra). 

Európa

Miközben a 2025-ös betakarítási szezon a végéhez közeledik, és gyakorlatilag már csak a cukorrépából maradt betakarítani való, Európa-szerte megkezdődött a 2026-os őszi vetések tenyészidőszaka. A vetés a legtöbb térségben jól halad, az őszi kalászosok és a repce állományok is összességében kedvező képet mutatnak. A száraz időjárás Közép-Olaszországban, Kelet-Magyarországon és Nyugat-Romániában lassította a vetést. A Dél-Romániában és Észak-Bulgáriában lehullott jelentős csapadék ezzel szemben komoly késéseket okozott (5. ábra).

A 2025. október 1. és november 15. közötti időszakot Európa nagy részén az átlagosnál magasabb hőmérséklet jellemezte, különösen az északi és a délnyugat-mediterrán térségben.

• Csapadéktöbblet jelentkezett Bulgáriában, Dél-Romániában és Dél-Görögországban október első felében, valamint Észak-Portugáliában október végétől november első feléig (6. ábra). A vizsgált időszak csapadékösszege ezekben a térségekben, továbbá Délnyugat-Írországban 150 és 250 mm között alakult (helyenként ennél is magasabb értékekkel), ami több mint 90 mm-rel meghaladta a sokéves átlagot (7. ábra).
• Csapadékhiány volt Észak-Spanyolországban, Közép- és Északnyugat-Olaszország nagy részén, Dél-Horvátországban, Ausztria egyes térségeiben és Dél-Németország legdélibb részein, továbbá Nyugat-Szlovákiában, Magyarország nagy részén, Északnyugat-Romániában, Nyugat-Ukrajna peremvidékén, Cipruson és Görögország egyes területein. Ezekben a régiókban a vizsgált időszak csapadékösszege jellemzően legalább 90 mm-rel maradt el az átlagtól.
• Hőmérséklet-többlet jellemezte a délkelet-mediterrán és skandináv térséget, valamint Ukrajna keleti régióit (8. ábra). Az átlagos napi hőmérséklet ezeken a területeken helyenként akár 2 °C-kal is meghaladta a sokévesátlagot, míg Svédország középső és északi részén, valamint Finnországban ez az eltérés elérte a 3 °C-ot is.

Repce – a vetés lezárult, az állományok fejlődéséhez kedvezőek a feltételek (9. ábra)

• Észak-Európában (Finnország, Svédország és a balti országok), valamint Nyugat–Kelet irányban Európa nagy részén (Franciaország, Németország, Ausztria, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) a repceállományok jól fejlődnek, amit elegendő csapadék és általában enyhe hőmérséklet segít. Az állományok egyenletesen fejlettek, a vetésidőtől függően az ötleveles fenológiai állapottól az oldalhajtás-képződésig terjedő fejlettségi fokozatok figyelhetők meg. Írországban a vetésterület mintegy 17 000 hektárra nőtt, ami körülbelül 30%-os emelkedést jelent az előző szezonhoz képest; az állományok a közelmúlt csapadékos időjárása ellenére is jól fejlettek.
• Romániában a szeptemberi száraz talajállapotokat hirtelen, bőséges csapadék követte, ami a déli országrészben megnehezítette a vetést, és az állományfejlődés nagyon heterogén. Az ország keleti határvidékén a talaj továbbra is száraz. Bulgáriában a vetés befejeződött, és az idei szezonban a repce vetésterülete várhatóan növekszik.
• Olaszországban szépen fejlődnek az állományok, amit mérsékelt, de elegendő csapadék támogat. Spanyolországban az október végi esőzés már túl későn érkezett az öntözetlen területeken. Sok termelő vélhetően elállt a repce vetésétől, és inkább tavaszi napraforgót választott, így a repce végső vetésterülete valószínűleg elmarad a tavalyi értéktől. Horvátországban mintegy 25 000 hektáron vetettek repcét, ami körülbelül 30%-os növekedés az előző szezonhoz képest.

Őszi kalászosok – Európa döntő részén lezárult a vetés, délen maradt már csak vetnivaló (10. ábra)

• A vetési kampány Európa legnagyobb részén gyakorlatilag befejeződött; az állományok kikeltek, és összességében jó körülmények között készülnek a téli nyugalmi időszakra.
• Franciaországban a vetést és a korai fejlődést egyaránt kedvező időjárási és talajállapotok támogatták. Németországban és Lengyelországban a viszonylag enyhe ősz hozzájárult az őszi kalászosok jó állományképződéséhez. A levéltetű-fertőzési nyomás az elmúlt hetek hűvös és csapadékos időjárása miatt mérséklődött.
• Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában és Horvátországban a vetési kampány lezárult. A kelés legkésőbb november közepéig megtörtént. Horvátországban az őszi kalászosok vetésterülete több mint 5%-kal nőtt az előző évhez képest, az ország keleti részén sokáig csapadékhiány nehezítette a fejlődést.
• Spanyolországban és Portugáliában a vetés eleinte a száraz talajállapotok miatt késett, de az októberi csapadék hatására, amely helyreállította a talajnedvességet, a kampány mostanra zökkenőmentesen halad. A vetési munkák körülbelül féltávnál tartanak, és még az optimális vetési időablakon belül zajlanak. Olaszországban az őszi búza vetése előrébb tart, mint az őszi árpáé, a durumbúza vetési kampánya most kezdődött. A középső országrészben fennálló, tartós csapadékhiány ugyanakkor aggodalomra ad okot a korán vetett búzaállományok szempontjából.
• A november elején lezúduló nagy esők miatt Dél-Romániában és Bulgáriában a vetési kampányt akkor a vetésterület valamivel több mint felénél félbeszakították, így a vetés jelenleg késésben van. Ezekben a térségekben csak a korán vetett állományok keltek ki egyöntetűen, és alakultak ki egységes állományok.
• Görögországban a vetés és kelés kedvező körülmények között, jó ütemben halad, ugyanakkor néhány táblán a vetés még hátravan.

Amerikai Egyesült Államok
November első három hétében többnyire száraz, az átlagosnál melegebb időjárás uralkodott az Egyesült Államokban, bár régiónként jelentős eltérések mutatkoztak. A hónap elején az ország nagy részét enyhe, száraz idő jellemezte, a csapadék főként Észak-Kaliforniára és az északnyugati régióra korlátozódott, majd a következő héten is száraz maradt a középső és déli országrész, ami kedvezett a késői betakarításnak és az őszi búza vetésének, miközben Kaliforniában több helyen heves esőzések és áradások voltak. Ezzel párhuzamosan a keleti államokban hűvös, időnként havas idő alakult ki, míg a Sziklás-hegység és a Középnyugat térségében rekord meleg volt. A hónap harmadik hetében a Csendes-óceáni partvidéken és a délnyugati államokban mozgalmas, csapadékos időjárás okozott több helyen villámárvizeket, és a Nagy Síkság középső és déli részén valamint az Ohio–Tennessee-völgyben is esőzések lassították a mezőgazdasági munkákat. Ennek ellenére is, november 18-ra az államok területének 46%-át érintette aszály, ami rontotta a legelők állapotát és nehezítette az őszi vetések megerősödését. A hónap közepén a rendkívüli meleg keletebbre is kitolódott, míg a Nagy-tavak térségében és északkeleten, több helyen átlag alatti hőmérsékletek fordultak elő.
Az országos statisztikák szerint november 23-ra a kukorica betakarítását nagyrészt befejezték, Észak-Dakotában maradt még elmaradás. Ugyanekkorra az elvetett őszi búzának 87%-a kelt ki, ugyanakkor az állományoknak csak 48%-a volt jó vagy kiváló állapotban, ami 7 százalékponttal elmarad a tavaly ilyenkor tapasztalt értéktől.

Ausztrália
Ausztráliában novemberben többnyire száraz, a szokásosnál hűvösebb időjárás határozta meg a mezőgazdasági feltételeket, különösen a középső és keleti térségekben. A száraz idő kedvezett a téli gabonák száradásának, érésének és betakarításának Dél-Ausztráliától Új-Dél-Wales középső részéig, míg Nyugat-Ausztráliában a mérsékelt csapadék fenntartotta a talajnedvességet a később fejlődő állományok számára. A keleti partvidék egyes részein lehullott jelentősebb eső javította az öntözési lehetőségeket például a vegetatív állapotban lévő gyapotnál, ugyanakkor akadályozta a búza, árpa és repce betakarítását. A hőmérséklet többnyire 2–4 °C-kal az átlag alatt alakult a déli és keleti államokban, ami lassíthatta néhány növény érését, míg Nyugat-Ausztráliában az átlagosnak megfelelő, meleg idő volt jellemző. Összességében a száraz, hűvös november kedvezett a téli gabona betakarításának a termőterületek nagy részén, de helyenként az esőzések okoztak rövid idejű mezőgazdasági fennakadásokat.

Dél-Afrika
Novemberben a kukoricaövezet és KwaZulu-Natal cukornád termőterületei több hullámban jelentős csapadékot kaptak, általában 10–50 mm, helyenként 100–150 mm mennyiséggel, ami kedvezett a korai vegetációs fejlődésnek. A keleti területeken mérsékelten meleg, helyenként átlag alatti hőmérséklet volt jellemző, ami támogatta a kukoricaállományok kezdeti növekedését. Ezzel szemben a nyugati régiókban szárazabb és az ilyenkor szokásosnál 2–7 fokkal melegebb idő uralkodott, ami felgyorsította a betakarítást és a talajszáradást. A nyugati partvidék napos, meleg időjárása elősegítette a búza száradását és érését, valamint a gyümölcs- és szőlőültetvények fejlődését. Összességében a hónap kiegyensúlyozott csapadékeloszlása és régiónként eltérő hőmérsékleti viszonyai változatos, többnyire kedvező agrometeorológiai feltételeket biztosítottak.

Argentína
Argentínában novemberben több hullámban is érkezett csapadék, összességében javítva a nyári gabonák, olajos növények és gyapot kelését és korai fejlődését, különösen az északi, majd a középső mezőgazdasági területeken. A hónap közepén érkező 10–100 mm-es esők jelentősen enyhítették a korábbi szárazságot Buenos Airestől északra, valamint Paraguay felé, és javították a talaj nedvességtartalmát a frissen vetett kukorica, szója és napraforgó számára. A déli, búzatermesztő térségekben a mérsékelt csapadék kedvezett a virágzás és szemfejlődés fázisában járó búza és árpa fejlődésének. A hőmérséklet jellemzően a 30 °C körüli tartományban mozgott, de az északi területeken helyenként a 40 °C-ot is elérte, míg Buenos Aires környékén hűvösebb értékek voltak jellemzők. A vetési munkák folyamatosan haladtak előre: november 20-ra a napraforgó 88%-a, a kukorica 46%-a, a szója 25%-a volt elvetve, miközben a búza betakarítása 23%-nál tartott. Az országos statisztikák szerint Argentína búzatermését a 2024/25-ös piaci évre 2,92 tonnás hektáronkénti hozam mellett 7,5 millió tonnára várják, ami 10%-kal több mint az előző évi termés.

Brazília
November közepén a szójatermesztés fő területei többnyire 10–50 mm közötti csapadékot kaptak, ami mérsékelt enyhülést hozott a korábbi szárazság után. Ettől keletre és délre azonban továbbra is szárazabb idő uralkodott, sok helyen 10 mm alatti esővel, ami korlátozta a nyári növények korai fejlődését. A hónap második felében elszórt záporok átmenetileg ugyan javították a talajnedvességet, de a kitartó hőség, gyakran 35–40 °C-os maximumokkal, magas párolgást idézett elő. Emiatt Brazília keleti és déli mezőgazdasági térségeiben a kukorica, szója és más nyári kultúrák reprodukciós fázisba lépve egyre inkább szárazság stressznek vannak kitéve. A terméspotenciál megőrzéséhez rövid időn belül tartósabb és kiterjedtebb csapadékra lenne szükség.
Az országos statisztikák szerint Brazília szójatermése a 2024/25-ös piaci évben 169 millió tonna körül alakul majd, ami 10°%-kal több a tavalyi termésnél, és 18%-kal több az elmúlt öt év átlagánál. A hozamot 3,57 tonnára becsülik hektáronként. 

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

    * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
    * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
    * repce: Kanada, Kína, India, EU
    * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
    * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2025. november 26.

1. ábra
VHI Index 2025. november második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)

2. ábra
ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2025. november második dekádjában (forrás: www.fao.org)
ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket).
A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.

3. ábra
A 2025. október havi becsült csapadékösszeg (mm) (forrás: www.fao.org)

4. ábra
2025. október becsült csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%) (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt, a szürke színű területek sivatagok, illetve adathiány volt.)

5. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2025. október 1. és november 15. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(kék csíkozás: csapadéktöbblet, piros csíkozás: csapadékhiány, narancs karikák: meleghullám, sárga pöttyök: hőösszeg többlet)

6. ábra
A 2025. október 1. és november 15. között lehullott csapadék (mm)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

7. ábra
A 2025. október 1. és november 15. között lehullott csapadékmennyiség eltérése a sokéves átlagtól (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

8. ábra
A 2025. október 1. és november 15. között mért középhőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

9. ábra
A repce vetésterületi eloszlása az Európai Unióban és Ukrajnában a 2018. és 2022. közötti évek átlagában (színezés: hány hektár van az adott 10*10 km-es területen, rácsponton)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

10. ábra
A búza vetésterületi eloszlása az Európai Unióban, Törökországban és Ukrajnában a 2018. és 2022. közötti évek átlagában (színezés: hány hektár van az adott 10*10 km-es területen, rácsponton)