2026. januári nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép

A műholdas méréseken alapuló globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet sokfelé és nagy területen nincs jó állapotban (vörös területek) bolygónkon: többfelé Argentínában és Észak-Amerikában, de Kelet-Afrikában is. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területeket az ASI nevű műholdas index Argentínában, Algériában és Tanzániában lát (2. ábra). A becsült decemberi csapadékösszegben hatalmas különbségek vannak (3. ábra), a legtöbb eső természetesen a déli félteke trópusi területein hullott, de sok esett például Európa nyugati és északi, valamint az USA és Kanada nyugati partvidékén, ill. a Kamcsatka-félszigeten is. A csapadékanomália globális térképe szerint nagy területen van csapadékhiány és -többlet is az átlaghoz képest: kevesebb eső esett a szokásosnál többek között Afrika középső részein és Délkelet-Ázsiában. Ugyanakkor több esett Kanadában, nagy területen Oroszországban és a Közel-Keleten (4. ábra). 

Európa
Január során Európa időjárását jelentős és tartós kontrasztok jellemezték: Közép-, Észak- és Kelet-Európában gyakran hideg, havas, míg Nyugat-Európában enyhébb és csapadékosabb körülmények uralkodtak. A hónap elején sarkvidéki eredetű, hideg légtömeg árasztotta el a kontinens belsejét, aminek hatására a középhőmérséklet Franciaországban akár 5 °C-kal, Angliában, Németországban és Skandináviában 1–3 °C-kal az átlag alatt alakult, míg a Balti-térségben időszakosan 10 °C-nál is nagyobb negatív anomália fordult elő. A hideggel csapadék is érkezett, melynek jelentős része hó formájában hullott, a hóvastagság Németországtól Romániáig nagy területen a 20–40 cm-t is elérte. Ezzel párhuzamosan Délkelet-Európában és a Földközi-tenger térségében az egymást követő mediterrán ciklonok rendkívüli csapadékot okoztak. Dél-Boszniától Albániáig 200 mm-t meghaladó, helyenként 400 mm feletti mennyiségek is előfordultak, melyek hatására árvizek alakultak ki. Spanyolország déli részén és Olaszországban 25–190 mm csapadék hullott. A hónap második felében az Atlanti-óceán felől érkező ciklonok Nyugat-Európában 1–4 °C-kal az átlag feletti hőmérsékletet és jellemzően 5–25 mm heti csapadékot hoztak. Eközben Kelet-Európában a tartós hideg és száraz idő alakult ki, éjszakánként –20 °C körüli minimumokkal. Arrafelé a hideg csak a hónap vége felé enyhült.
Mezőgazdasági szempontból összességében Európa-szerte kedvező áttelelési feltételek jellemezték a januárt. Az őszi vetések (búza, árpa, repce) állapota általánosságban jó, a kiterjedt hótakaró hatékony védelmet biztosított a hideghullámokkal szemben, míg Nyugat- és Dél-Európában a bőséges csapadék megfelelő talajnedvességet teremtett a vegetáció tavaszi indulásához. Az egyetlen jelentős károkat okozó tényezőt a Nyugat-Balkán térségében kialakult extrém csapadék és áradások jelentették.

Amerikai Egyesült Államok
Január elején az Egyesült Államok nyugati részén változékony időjárás uralkodott: Kaliforniában jelentős csapadék hullott, de a Nyugat nagy részén a hókészlet az átlag alatt maradt. Az ország középső területein többnyire száraz idő volt a jellemző, miközben a Mississippi-völgytől keletre változó mennyiségű csapadék esett, helyenként hóval, főként a Nagy-tavak és Új-Anglia térségében. A hónap első felében egymást követő viharrendszerek érkeztek, amelyek esőt, majd hófúvással kísért havazást hoztak a síkságokra és a Középnyugatra, miközben keleten és délen enyhítették az aszályt. Ugyanakkor szokatlanul meleg légtömeg áramlott a Sziklás-hegységtől keletre, több térségben rekordközeli hőmérsékletekkel. Január közepére a Nyugat nagy részén száraz, enyhe idő alakult ki, ami tovább növelte az aggodalmakat a hegyvidéki hóhiány miatt, különösen Oregonban. Január második felében egy igen heves hidegfront okozott téli vihart hóval, ónos esővel és fagyos esővel a déli és keleti államokban valamint a Középnyugat alsó részén súlyos áramkimaradásokat okozva. A vihar ugyanakkor tovább enyhítette az aszályt és védő hótakarót biztosított a mezőgazdasági területeknek, miközben a nyugati partvidéken folytatódott a szárazság.

Ausztrália
Januárban a kontinens főbb mezőgazdasági térségeiben túlnyomórészt száraz idő uralkodott, amelyet több hullámban jelentkező szélsőséges hőhullámok szakítottak meg, különösen a déli és délkeleti országrészekben. A nappali csúcshőmérsékletek több alkalommal 40–46 °C közé emelkedtek Dél- és Délkelet-Ausztráliában. A hőhullámokat időszakosan hidegfrontok törték meg, amelyek rövid enyhülést hoztak. Queenslandben trópusi ciklonok okoztak lokálisan extrém csapadékot (100–600 mm), döntően a fő termesztőkörzeteken kívül.
A száraz, napos időjárás összességében kedvezett a téli növények betakarításának, amely Nyugat-, Dél- és Délkelet-Ausztráliában januárra nagyrészt le is zárult. A nyári kultúrák szempontjából a hónap legnagyobb kihívását a tartós és időszakosan extrém hőség jelentette: a reproduktív fázisban lévő állományok Új-Dél-Walesben jelentős hőstressznek voltak kitéve, ami rontotta a terméspotenciált és számottevően növelte az öntözési vízigényt.
Az ország búzatermése 37 millió tonna körül várható, ez jócskán meghaladja az előző évit és az átlagot is a magasabb hozamok miatt.

Dél-Afrika
Január során Dél-Afrika időjárását továbbra is meleg, záporos nyári körülmények jellemezték, jelentős térbeli különbségekkel. A keleti kukoricatermő övben és a part menti területeken 10–100 mm, helyenként 50–175 mm, sőt lokálisan 400 mm-t meghaladó csapadék hullott, különösen Limpopo és Mpumalanga térségében, ahol az ismétlődő heves esők áradásokat okoztak. A hőmérséklet a keleti és középső kukoricaövben jellemzően az átlag közelében alakult, a nappali maximumok többnyire 25–35 °C között mozogtak. Ezzel szemben a nyugati kukoricatermő területeken és a déli tartományokban az időjárás szárazabb és melegebb volt, a nappali csúcsértékek gyakran 35–40 °C, helyenként 41–45 °C közelébe emelkedtek.
Összességében kedvező feltételek jellemezték a kukorica és más öntözetlen nyári kultúrák fejlődését, amelyek a legtöbb térségben a reproduktív fázis felé haladnak. A keleti kukoricaövben a rendszeres záporok magas talajnedvességet biztosítottak, mérsékelték a hőstresszt, és támogatták az állomány fejlődését, bár helyenként az áradások lokális terméskárokat okoztak és akadályozták a szántóföldi munkákat. A nyugati kukoricatermő térségekben a szárazabb, naposabb és melegebb idő kedvezett az öntözött nyári növényeknek, ugyanakkor növelte a vízigényt. Az ország nyugat és déli tartományaiban uralkodó meleg, többnyire száraz idő felgyorsította az arrafelé jellemző gyümölcs- és szőlőkultúrák fejlődését, miközben az öntözött kultúrákban a hőterhelés kezelése vált kulcskérdéssé.
Az ország összes kukorica termése 16,5 millió tonna körül valószínű.

Argentína
Január folyamán Argentína időjárását jelentős térbeli különbségek jellemezték. Az északi térségekben bőséges csapadék hullott, jellemzően 10–50 mm, helyenként 100 mm-t meghaladó, míg a déli és középső mezőgazdasági körzetek több időszakban szárazak maradtak. A hónap elején az átlagosnál melegebb idő dominált, a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 35–38 °C között alakultak, helyenként 40 °C feletti értékekkel. A hónap közepén és második felében átmeneti lehűlés következett be. A csapadék térbeli egyenlőtlensége miatt a talajnedvesség-ellátottság jelentősen eltért az egyes régiók között.
Az északi országrészben a rendszeres csapadék kedvezően támogatta a nyári növények fejlődését, miközben a középső és déli termőterületeken a tartós szárazság és időszakos hőstressz fokozta a vízhiányt. Január 22-re a gyapot, a kukorica és a szója vetése gyakorlatilag befejeződött. La Pampában a korán vetett kukorica már a virágzás és a szemképződés fázisába lépett a kényszerérés miatt, az ország más részein kedvezőbb a helyzet. Január közepére a búza betakarítása gyakorlatilag befejeződött.
Argentína napraforgó 5,5 millió tonna körül várható (8%-kal több, mint tavaly), a hozam alacsonyabb, a vetésterület viszont jelentősen magasabb az előző évinél. A búzatermés a 2025/26-os piaci évre rekord, 4,23 tonnás hektáronkénti hozam mellett rekord össztermést ígér (27,5 millió tonna), ami 49%-kal több mint az előző évi termés. Kukoricából 53 millió tonna a várt össztermés a jobb hozam miatt ez 6%-os növekedés az előző évihez képest.

Brazília
Január során Brazília nagy részén kedvező, csapadékos nyári időjárás uralkodott. A hőmérséklet összességében az évszakos átlag közelében alakult, bár a keleti partvidéken időszakosan 1–4 °C-kal az átlag feletti, míg a délkeleti régió egyes részein akár 3 °C-kal az átlag alatti értékek fordultak elő.
Az időjárási feltételek összességében kedvezően támogatták a nyári kultúrák fejlődését, különösen a déli államokban, ahol a csapadék kedvező talajnedvesség-szinteket biztosított. Országos szinten jók a terméskilátások.
Brazília szójatermése a 2025/26-os piaci évben 178 millió tonna körül alakul majd, ami 4%-kal több a tavalyi termésnél, és 17%-kal több az elmúlt öt év átlagánál. Rekord magas a vetésterület: 49,1 millió ha. A hozamot 3,63 tonnára becsülik hektáronként, ez 5%-kal magasabb az átlagnál. Kukoricából 131 millió tonna a várt termés, ez kissé elmarad az előző évitől, változatlan vetésterület és kissé gyengébb hozamok mellett.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

    * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
    * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
    * repce: Kanada, Kína, India, EU
    * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
    * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2026. január 29.

1. ábra
VHI Index 2026. január második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)

2. ábra
ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2026. január második dekádjában (forrás: www.fao.org)
ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket).
A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.

3. ábra
A 2025. december havi becsült csapadékösszeg (mm) (forrás: www.fao.org)

4. ábra
2025. december becsült csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%) (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt, a szürke színű területek sivatagok, illetve adathiány volt.)