2026. áprilisi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép

A műholdas méréseken alapuló globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet sokfelé és nagy területen nincs jó állapotban (vörös területek) bolygónkon: többfelé Argentínában és Észak-Amerikában, Kelet-Afrikában, Madagaszkáron és Ausztrália nyugati, keleti és északi tájain is. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területeket az ASI nevű műholdas index Argentínában, az Egyesül Államok középső és Ausztrália keleti részén valamint Oroszország délnyugati tájain lát (2. ábra). A becsült márciusi csapadékösszegben hatalmas különbségek vannak, a legtöbb eső természetesen a déli félteke trópusi területein hullott, de sok esett például Norvégiában, Kanada nyugati partvidékén, Kína déli tájain valamint Irán délnyugati, Irak és Törökország keleti területein is (3. ábra). A csapadékanomália globális térképe szerint nagy területen van csapadékhiány és -többlet is az átlaghoz képest: kevesebb eső esett a szokásosnál többek között Afrika középső és nyugati részein és nagy területen Dél-Ázsiában valamint Észak-Amerikában és Európában is. Ugyanakkor több esett Kanadában, nagy területen Oroszországban és Nyugat-Afrikában valamint Ausztráliában is (4. ábra). 

Európa
A tavasz első felének időjárása térben igen változékonyan alakult: a kontinentális Európa nagy része a szokásosnál szárazabb maradt, miközben a mediterrán térség egyes részein az átlagot meghaladó csapadék hullott. A hőmérséklet északon és nyugaton az átlag felett alakult, míg Észak-Afrikában és a Mediterránum egyes területein a meleg és hideg időszakok váltakoztak (5. ábra). Közép- és Kelet-Európa nagy részét kifejezett csapadékhiány jellemezte, amely a nyugati és északi területek egy részére is kiterjedt. Sok helyen a csapadékösszeg nem érte el a 30 mm-t, ami az átlag 50%-a vagy annál is kevesebb. Európa nagy részén 2–5-tel kevesebb csapadékos nap fordult elő a szokásosnál, helyenként pedig még nagyobb hiány mutatkozott (6., 7. ábra). A hőmérsékleti többlet főként Finnországban, Svédország nagy részén, a balti államokban, Északkelet-Lengyelországban, Északnyugat-Franciaországban, valamint Észak- és Közép-Olaszországban jelentkezett, ahol a napi átlaghőmérséklet akár 6 °C-kal vagy még többel is meghaladta a sokéves átlagot. Európa többi részén – Írország, Dél-Spanyolország és Portugália, a Balkán, valamint Törökország nyugati és középső részeinek kivételével – a hőmérséklet mérsékelten, legfeljebb 3 °C-kal volt az átlag felett. A napi minimumhőmérsékletek általában -5 °C felett maradtak (a hegyvidékeket leszámítva), és a szokásosnál kevesebb hideg nap fordult elő. Észak-Afrika nyugati és északkeleti partvidékén, valamint Algéria északnyugati és Tunézia egyes északi részein hőhullámok jelentkeztek, miközben Észak-Marokkóban és Törökország legkeletibb részein az átlagosnál akár 3 °C-kal alacsonyabb hőmérsékleteket mértek. Március első felében hidegbetörések is előfordultak, amelyek Marokkó egyes részein -10 °C alatti, Törökországban pedig -25 °C alatti minimumokat okoztak (8. ábra). Csapadéktöbblet főként Észak-Afrika nyugati részén, valamint Törökország déli területein (kelettől nyugatig), illetve március közepétől Dél- és Közép-Olaszországban jelentkezett. Ezeken a területeken a csapadékösszeg sok helyen elérte vagy meghaladta a sokéves átlag 100–150%-át.

A növények állapota összességében kedvező, amit az enyhe hőmérséklet és sok térségben a megfelelő talajnedvesség támogat. Az őszi vetésű állományok általában jó körülmények között fejlődnek, miközben a tavaszi vetésekkel is haladnak, ugyanakkor Közép-, Észak- és Kelet-Európában a tartós csapadékhiány egyre inkább aggodalomra ad okot a növekvő vízhiány miatt. Bár a talajnedvesség a középső és mélyebb talajrétegekben egyelőre elegendő, a száraz idő folytatódása vízhiányhoz és a fejlődés lassulásához vezethet, különösen olyan térségekben, mint Kelet-Németország, Lengyelország vagy Magyarország. Olaszország északi és középső részein kisebb mértékű vízhiány jellemző, míg a déli területeken és Délkelet-Törökországban a bőséges csapadék vízborítást és megdőlést okozott a durum búzában, illetve késleltette a fejlődést. Helyenként rövid hidegbetörések is előfordultak – például északkelet-Magyarországon, Romániában és Törökországban –, amelyek fagykárokat okozhattak elsősorban a gyümölcsösökben. Ukrajna nyugati és északi részein csapadékhiánnyal indult a vegetációs időszak, ami további eső nélkül gyorsan stresszhelyzethez vezethet. Írországban a tartósan nedves talajok hátráltatták a tavaszi vetést, különösen az árpa esetében.
Összességében a terméskilátások még közel állnak a sokéves átlaghoz, de a regionális időjárási szélsőségek növekvő kockázatot jelentenek (9-11. ábra).

Az őszi vetések fagyállóságának csökkenése tovább folytatódott Dél-, Nyugat- és Közép-Európában, míg az északi területeken még részben vagy nagymértékben megmaradt a fagytűrés. Az április 10. körüli fagyok Közép-Európában helyenként károkat okozhattak, elsősorban az érzékenyebb őszi árpa- és repceállományokban. Európa-szerte egyenetlen növényfejlődés figyelhető meg: Nyugat-Európában, valamint Közép- és Délkelet-Európa egyes részein előrehaladott fejlődés és az átlagot meghaladó biomassza jellemző, míg Kelet-Németországtól Nyugat-Oroszországig késések tapasztalhatók. Dél-Európában a fejlődés többnyire az átlag körül alakul, kisebb helyi eltérésekkel, míg Észak-Afrikában kifejezetten kedvezőek a feltételek. A kora tavaszi gyepállapotok Európa nagy részén kedvezőek, amit különösen a nyugati és északi régiók megfelelő talajnedvessége támogat. Ugyanakkor Közép- és Északkelet-Európában helyenként kialakuló vízhiány és a fenológiai fejlődés késése már megfigyelhető.

Vetési állapotok:
Kukorica (szemes kukorica): A vetés Dél- és Nyugat-Európában jól halad, míg Közép- és Délkelet-Európában a hűvös, száraz idő és a talajnedvesség-hiány késéseket és egyenetlen kelési feltételeket okoz.
Burgonya: A vetés Európa-szerte összességében kedvező körülmények között zajlik, bár a haladás üteme térségenként eltérő, és egyes helyeken a hűvös talaj vagy a csapadékhiány befolyásolja a kezdeti fejlődést.
Szója: A vetési kampány az EU nagy részén még nem indult el, Közép-Európában csak kezdeti szakaszban van, ahol a száraz felső talajréteg korlátozhatja a kelést és a kezdeti fejlődést.
Tavaszi árpa: A vetés általában jól halad Európa-szerte, de több régióban a kialakuló talajnedvesség-hiány már veszélyeztetheti a kelést és az állomány fejlődését.
Cukorrépa: A vetés jó ütemben zajlik kedvező körülmények között, ugyanakkor a vetésterület csökkenése várható, és egyes térségekben a talajnedvesség hiánya problémát jelenthet a kelés során.
Napraforgó: A vetés előrehaladása térben egyenetlen, Közép- és Délkelet-Európában késések tapasztalhatók az alacsony talajhőmérséklet és a szárazság miatt, míg délnyugaton kedvezőbbek a feltételek.

Kelet-Európa:
Kelet-Európában április elején az átlagosnál jóval melegebb idő uralkodott, miközben a déli területeken lehulló csapadék javította a talajnedvességet, különösen Ukrajna déli és Moldova térségeiben, míg északnyugaton a szárazság fokozódott. A hónap első felében lehűlés és kiterjedt esőzések következtek, amelyek mérsékelték a szárazságot és kedveztek az őszi vetések fejlődésének, ugyanakkor lassították a növekedést. Később a nyugati termőterületeken szárazabb, naposabb idő segítette a tavaszi vetést és az állományok fejlődését, míg keleten továbbra is gyakori esők tartották fenn a kedvező talajnedvességet, de helyenként hátráltatták a munkákat. A hónap közepén Fehéroroszország és Nyugat-Ukrajna térségében javultak a feltételek, míg Oroszország nyugati részein a csapadék késleltette a mezőgazdasági tevékenységeket. Április végén egy markáns lehűlés érkezett, amely fagyokat okozott főként az északi területeken, de az őszi vetések korai fejlődési állapota miatt valószínűleg nem keletkeztek komolyabb károk. Ugyanakkor a tartós szárazság Fehéroroszországban és Nyugat-Ukrajnában csökkentette a felső talajréteg nedvességtartalmát, ami egyaránt  kedvezőtlenül érintheti az őszi és a frissen vetett növényeket.

Amerikai Egyesült Államok
Az áprilisi időjárást a csapadék egyenlőtlen eloszlása és a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok határozták meg, ami jelentős regionális különbségeket eredményezett a terméskilátásokban és a mezőgazdasági munkák előrehaladásában. A Magas Préri középső és déli részein tartós szárazság uralkodott, ami súlyosan érintette a legelőket, az őszi búzát és a tavaszi vetések kelését; a vízhiányos állományokat helyenként késői fagyok is tovább károsították. Ezzel szemben a középső és keleti országrészekben – különösen a Nagy-tavak vidékén és a Mississippi-völgyben – ismétlődő csapadékos időszakok alakultak ki, amelyek helyenként áradásokhoz, belvízhez és a tavaszi munkák késéséhez vezettek, ugyanakkor javították a talajnedvességet. A déli államokban vegyes kép rajzolódott ki: míg egyes területeken a csapadék enyhítette az aszályt, másutt továbbra is nedvességhiány nehezítette a növények fejlődését. A nyugati államokban időszakos esők és hegyvidéki havazások javították a felső talajrétegek nedvességtartalmát és csökkentették az öntözési igényt, de a vízkészletek hosszabb távú kilátásai összességében továbbra is kedvezőtlenek maradtak. A hőmérséklet országszerte erősen ingadozott: a középső és déli területeken gyakran az átlagosnál jóval melegebb idő gyorsította a növények fejlődését, míg északon és északkeleten hűvösebb periódusok is előfordultak.
Az országos U.S. Drought Monitor megfigyelései szerint április 21-én az őszi búza állományok 70%-t, a gyapot 98%-, a cirok 89%-t sújtotta aszály, ugyanakkor a kukorica termőterületeinek mindössze 30, a napraforgónak 15%-án figyeltek meg valamilyen mértékű aszályt. Április 26-án az őszi búza állományoknak országosan mindössze 30%-a volt jó vagy kiváló állapotban, ami jelentősen elmarad a tavaly ilyenkor tapasztalt aránytól.

Kelet-Ázsia:
Dél- és Kelet-Kínában áprilisban ismétlődő, 10–100 mm közötti csapadék növelte a talajnedvességet és a növények fejlődését. Ez a nedvesség különösen a repce, az őszi búza és a korai vetésű rizs számára volt előnyös, főként a Jangce-völgyben és az Észak-kínai-Alföldön. Japánban és Dél-Koreában szintén bőséges csapadék hullott, ami kedvezett a tavaszi vetések fejlődésének és a víztározók feltöltődésének. Ezzel szemben Észak-Kína és egyes északi, illetve középső területek szárazabbak maradtak. A hőmérséklet a régió nagy részén az átlag felett alakult, ami felgyorsította a növények fejlődését és segítette a tavaszi mezőgazdasági munkákat. Ugyanakkor Kína déli részén időnként már hőség is előfordult, míg a csapadékosabb területeken átmeneti lehűlés jelentkezett.

Ausztrália
Áprilisban Ausztrália nagy részén túlnyomóan száraz időjárás uralkodott, ami kedvezett a mezőgazdasági munkáknak, különösen a nyári növények betakarításának és a téli vetések előkészítésének. Kelet-Ausztráliában, főként Queensland déli és Új-Dél-Wales északi részén, a napos idő és az átlag körüli vagy azt meghaladó hőmérséklet gyorsította a gyapot és a cirok érését és betakarítását. Ugyanakkor a tartós csapadékhiány miatt a víztározók szintje alacsony maradt. A hónap közepén hűvösebb, de továbbra is száraz idő segítette a betakarítást és a téli gabonák vetésének megkezdését, miközben jelentősebb csapadék csak Észak-Ausztrália egyes részein hullott. A legtöbb régióban a száraz körülmények kedveztek a szántóföldi munkáknak, és elősegítették a vetési kampány előrehaladását. Ugyanakkor Dél-Ausztráliában a melegebb idő fokozta a párolgást és a talajnedvesség csökkenését. A hónap végére a tartós szárazság egyes keleti területeken már az aszály kialakulásának kockázatát vetette fel, ami a jövőbeli terméskilátásokat is befolyásolhatja. Összességében az időjárás rövid távon kedvezett a betakarításnak és a vetésnek, de a csapadékhiány több térségben aggodalomra adott okot.

Dél-Afrika
Dél-Afrikában a kukoricaövezetben többnyire meleg és száraz időjárás uralkodott áprilisban, ami kedvezett a nyári növények érésének és a betakarítás megkezdésének. Az időszak elején az egyenetlen csapadék és az időszakos hőség helyenként vízhiányos stresszt okozott, de az állományok összességében jó állapotban maradtak. A hónap során csak szórványos, többnyire gyenge csapadék hullott, bár az északi területeken időnként több eső javította a talajnedvességet. A hónap közepén a tartósan száraz és az átlag feletti hőmérséklet tovább segítette az érési folyamatokat és a betakarítást. A hónap végén érkező záporok (10–50 mm, helyenként több) már kedvezően hatottak a talaj nedvességtartalmára, miközben az átlag körüli hőmérséklet biztosította a szemek megfelelő száradását. Összességében az időjárás kedvezett a betakarításnak, és nem okozott jelentős károkat, sőt a későbbi nedvességi viszonyokat is javította.
Dél Afrika kukoricatermését a 2025/26-os piaci évre 17,3 millió tonnára becsülik, ami a tavalyi és az elmúlt öt év átlagtermését egyaránt meghaladja. Az előrejelzett hozam 5,63 tonna hektáronként.

Argentína
Április elején Argentína középső és keleti mezőgazdasági területein ismétlődő esők (10–100 mm, helyenként 100–200 mm) javították a késői nyári kultúrák állapotát. Az átlagosnál 3–7 °C-kal melegebb idő, valamint a bőséges csapadék kedvezően hatott a kukorica és a szója fejlődésére, javítva a szezon végi terméskilátásokat. Eközben a napraforgó betakarítása már előrehaladott volt, míg a gyapot és a kukorica aratása még korábbi fázisban járt.

Brazília
Brazília területén áprilisban erősen változó csapadékviszonyok alakultak ki: míg a déli és keleti területek gyakran szárazak maradtak, addig északon és nyugaton több helyen 10–100 mm közötti eső hullott. Az egyenetlen csapadékeloszlás helyenként lassította a betakarítást, ugyanakkor támogatta a későn fejlődő kukorica és szója állományokat, javítva a szezon végi kilátásokat. A déli régiókban a szárazabb idő kedvezett az aratásnak, de a korábbi időjárási ingadozások miatt a hozamok változékonyak maradtak, különösen a szójánál. A hónap közepén a nyugati területeken hulló csapadék javította a talajnedvességet és segítette a másodvetésű kukorica fejlődését, bár helyenként a túl nedves talaj hátráltatta a munkálatokat és rontotta a termény minőségét. Eközben több keleti és középső térségben a tartós szárazság kedvezőtlenül hatott a másodvetésű kukoricára, rontva a terméskilátásokat. A hónap végén a meleg, napos idő gyorsította a növények fejlődését és a betakarítást, miközben a csapadék továbbra is egyenetlenül oszlott el.
Az ország kukoricatermését a 2025/26-os piaci évre 5,79 tonnás hektáronkénti hozam mellett 132 millió tonnára várják, ami kissé elmarad az előző évi terméstől, viszont az elmúlt öt év átlagát így is jelentősen meghaladja. Az előrejelzett szójatermés 172,5 millió tonna.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

    * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
    * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
    * repce: Kanada, Kína, India, EU
    * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
    * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2026. április 29.

1. ábra
VHI Index 2026. április második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)

2. ábra
ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2026. április második dekádjában (forrás: www.fao.org)
ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket).
A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.

3. ábra
A 2026. március havi becsült csapadékösszeg (mm) (forrás: www.fao.org)

4. ábra
2026. március becsült csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%) (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt, a szürke színű területek sivatagok, illetve adathiány volt.)

5. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2026. március 1. és április 18. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(kék csíkozás: csapadéktöbblet, piros csíkozás: csapadékhiány, kék pöttyök: hidegbetörés, piros pöttyök: hőhullám, világoskék terület: hőösszeg hiány, sárga terület: hőösszeg többlet)

6. ábra
A 2026. március 1. és április 18. között lehullott csapadék (mm)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

7. ábra
A 2026. március 1. és április 18. között lehullott csapadékmennyiség eltérése a sokéves átlagtól (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

8. ábra
A 2026. március 1. és április 18. között mért középhőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

9. ábra
Búza termésátlag előrejelzés a 2021-2025-ös átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2025-ös termésátlag (t/ha), MARS 2026-os termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2025-ös év százalékában)

10. ábra
Árpa termésátlag előrejelzés a 2021-2025-ös átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2025-ös termésátlag (t/ha), MARS 2026-os termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2025-ös év százalékában)

11. ábra
Repce termésátlag előrejelzés a 2021-2025-ös átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2025-ös termésátlag (t/ha), MARS 2026-os termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2025-ös év százalékában)