2026. júliusi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép termésbecslésekkel

A műholdas méréseken alapuló globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet sokfelé és nagy területen nincs jó állapotban (vörös területek) bolygónkon: Franciaországban, Brazíliában, az USA nyugati felén, Afrika déli és keleti részén, Madagaszkáron és Ausztráliában. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területeket az ASI nevű műholdas index Ausztráliában és a Száhel övezetben mutat (2. ábra). A becsült júniusi csapadékösszegben hatalmas különbségek vannak, a legtöbb eső természetesen a trópusi területeken hullott, de sok esett például Kínában, a Kaukázus térségében, Törökországban, valamint az USA délkeleti államaiban és Brazília déli részén is (3. ábra). A csapadékanomália globális térképe szerint nagy területen van csapadékhiány és -többlet is az átlaghoz képest: kevesebb eső esett a szokásosnál többek között Délnyugat-Ázsiában, Brazíliában és Argentínában, Afrika középső és Észak-Amerika nyugati területein. Ugyanakkor több esett Ausztrália és Dél-Afrika egyes részein valamint Kínában is nagy területen (4. ábra). 

Európa
Júniusban és július első felében Európa-szerte hőhullámok voltak jellemzőek: a napi középhőmérsékletek Közép-Európában akár 4 °C-kal, nyugaton és délnyugaton pedig akár 6 °C-kal is meghaladták a szokásos értékeket. A napi maximumhőmérséklet a kontinens nagy részén – az északi és északkeleti területek kivételével – meghaladta a 35 °C-ot, és számos térségben elérte vagy meghaladta a 40 °C-ot is (5. ábra). Közép- és Dél-Franciaországban, Északkelet-Spanyolországban és Közép-Olaszország egyes részein ez legalább 15-tel több, 35 °C feletti maximummal jellemzett forró napot eredményezett a szokásosnál. A tartós hőség Nyugat- és Közép-Európában, valamint Északnyugat-Afrika egyes tengerparti térségeiben jelentős hőösszeg-többletet okozott. Az Észak-Spanyolországtól Franciaország nagy részén és az Alpok tágabb térségén át Dél-Angliáig húzódó sávban a hőösszeg 20–30%-kal, helyenként akár 40%-kal is meghaladta a szokásos értéket. A tartós magasnyomású légköri helyzet a csapadékképződést is gátolta, ezért Portugáliában, Spanyolország nagy részén és Franciaország egyes területein jelentős csapadékhiány alakult ki, 30 mm alatti, elhanyagolható csapadékösszegekkel (6. ábra). Másutt, különösen Közép- és Északkelet-Franciaországban, Északnyugat-Olaszországban, Délnyugat-Németországban, Magyarország és Ukrajna egyes részein, valamint Északnyugat-Törökországban 70 mm-t meghaladó csapadék hullott, ez azonban még így is csak a szokásos mennyiség mintegy fele, egyes térségekben mindössze 30%-a volt (7. ábra). A magasnyomású helyzet gyengülésével Dél-Finnországban, a balti államokban, Lengyelország északkeleti részén, Délnyugat-Törökországban, valamint Tunézia és Algéria egyes területein csapadéktöbblet alakult ki, miközben Törökország közép-keleti részén hőösszeg-hiány jelentkezett.

Nyugat- és Közép-Európában az ismétlődő hőhullámok és a tartós csapadékhiány együttesen jelentős hő- és vízstresszt okoztak, amely egyre inkább a nyári kultúrákat veszélyezteti (8. ábra). Az őszi vetések fejlődését is kedvezőtlenül befolyásolta a hőség, különösen Spanyolországban, Észak- és Közép-Olaszországban, Franciaországban, valamint Közép-Európa több országában, ahol lerövidült a szemtelítődési időszak, korai érés következett be, ami együttesen terméscsökkenéshez vezetett. Magyarországon és Nyugat-Romániában az intenzív hőség tovább súlyosbította az alacsony talajnedvesség miatt kialakult aszályt, ami az őszi vetéseket és a nyári kultúrákat egyaránt érintette. Délkelet-Lengyelországban és Nyugat-Ukrajnában folytatódott a talajnedvesség csökkenése. Ezzel szemben Északkelet-Lengyelországban és a balti térség egyes részein a túlzott csapadék késleltette a betakarítást, rontva ezzel a termésminőséget és növelve a betegségek kockázatát. Észak-Olaszországban, Szlovéniában, Horvátországban és Németországban lokális viharok okoztak szél- és jégkárokat valamint növénydőlést. Összességében Dél-Európában és a Fekete-tenger térségében a téli kultúrák szezonja többnyire kedvezően zárult, míg Nyugat-, Közép- és Kelet-Európában a szárazság egyre nagyobb veszélyt jelent a nyári kultúrákra, és a gyepterületek állapota is romlott a hőség és csapadékhiány következtében (9-14. ábrák). Franciaország kukorica termését az 1990/91-es piaci év óta a legalacsonyabbra, 10 millió tonnára becsülik.

Kelet-Európa
A június második felében Nyugat- és Közép-Európában tomboló hőhullám július elején kelet felé húzódott, így Fehéroroszországban, Ukrajnában és Moldovában több helyen 35 °C feletti hőmérsékletek alakultak ki, ami fokozta a kukorica, a napraforgó és a szója hőstresszének kockázatát. A hónap első felében egy hidegfront és több, csapadékot is adó ciklon hatására jelentősen lehűlt az idő, és Ukrajna, Fehéroroszország és Nyugat-Oroszország nagy részén jelentős csapadék hullott, kedvező talajnedvességet biztosítva a tavaszi gabonák és a nyári kultúrák számára. A hónap közepén az átlagosnál 1–3 °C-kal hűvösebb időjárás uralkodott, ami a reproduktív fejlődési szakaszban lévő kukorica, napraforgó és szója számára többnyire kedvezőnek bizonyult. Ugyanakkor a csapadék térben rendkívül egyenetlenül oszlott el, és egyes térségekben, például Dél- és Közép-Ukrajnában valamint Oroszország déli körzeteiben szárazság alakult ki, bár a nem túl magas hőmérséklet mérsékelte a terméskárosodás kockázatát. Július végén a hűvös, változékony idő továbbra is kedvező feltételeket biztosított a legtöbb nyári növény számára, miközben a keleti termőterületeken visszatért a forró, száraz idő, amely felgyorsította a tavaszi gabonák szemtelítődését. A műholdas vegetációs indexek is kedvező agrometeorológiai feltételeket tükröztek Kelet-Európa nagy részén, és csak Dél-  és Közép-Ukrajnában, valamint Oroszország középső és déli körzetében mutatkozott gyengébb növényállapot.
Oroszország összes búza termését az USDA 88,5 millió tonnára becsüli, aminek mintegy háromnegyed része őszi, egynegyed része tavaszi búza. Ez a mennyiség kissé elmarad az előző évi terméstől. A hozam várható értéke 3,53 tonna hektáronként. A napraforgótermést rekord magasra becsülik, 20,7 millió tonnára, ami 18%-os emelkedés a tavalyi terméshez képest, a várható hozam 1,73 tonna hektáronként.  

Törökország és Közel-Kelet:
Júliusban többnyire száraz, napos és az évszaknak megfelelően meleg időjárás uralkodott, ami kedvezett a betakarításnak és a nyári kultúrák fejlődésének. Törökországban a tavaszi és kora nyári bőséges csapadéknak, valamint a szélsőséges hőség hiányának köszönhetően az őszi búza kiváló állapotban érte el az érés és a betakarítás szakaszát, miközben az öntözött nyári kultúrák, köztük a kukorica és a napraforgó, többnyire kedvező körülmények között fejlődtek. A hónap utolsó dekádjában egyes térségekben jelentős csapadék hullott, ami javította a talajnedvességet, és a műholdas vegetációs indexek alapján az ország fő nyári növény termesztő körzeteiben továbbra is jó vagy kiváló növényállapot volt jellemző. A Közel-Kelet többi részén a forró és száraz idő kedvezett az őszi gabonák betakarításának és az öntözött nyári növények fejlődésének, ugyanakkor a csapadékhiány növelte az öntözési igényt.

Amerikai Egyesült Államok
Júliusban az USA időjárását nagy területi és időbeli változékonyság jellemezte: a nyugati és középső államokban több hullámban meleg, helyenként szélsőségesen forró és száraz idő alakult ki, ami fokozta a nyári növények vízstresszét és csökkentette a talaj nedvességtartalmát. A Közép-Nyugaton és a kukoricaöv nagy részén ugyanakkor többnyire kedvezőek maradtak a termesztési feltételek, elszórt csapadékkal és gyakran átlagos vagy átlag alatti hőmérséklettel, így a kukorica és a szója állapota összességében jól alakult. A hónap során több térségben is jelentős, lokálisan özönvízszerű csapadék hullott, különösen Texas déli részén, az Ohio–Mississippi térségében és az Atlanti-óceán partvidékén, ami árvizeket okozott, ugyanakkor javította a talajnedvességet és a legelők állapotát. A Nagy-síkság északi részén, valamint a nyugati és északnyugati területeken a hőség és a szárazság egyre nagyobb stresszt jelentett a nyári kultúrák, a legelők és a takarmánynövények számára. A száraz, forró idő ugyanakkor kedvezett a kalászosok érésének és betakarításának. A nyugati államokban a tartós szárazság, az alacsony páratartalom és a száraz zivatarokhoz kapcsolódó villámtevékenység miatt rendkívül magas maradt az erdő- és vegetációtüzek kockázata, július harmadik hetének végéig az év eleje óta tomboló erdőtüzek közel 1,7 millió hektárnyi növényzetet perzseltek fel, ami a tízéves átlag mintegy 125%-a.  
Az országos statisztikák szerint július 26-án a kukorica és szója állományoknak egyaránt 63%-a volt jó vagy kiváló állapotban. A kukorica esetén ez mintegy 10 százalékponttal elmarad a tavaly ilyenkor tapasztalt aránytól, ugyanakkor a legnagyobb kukoricatermelő államban, Iowában 80% ez az arány.  

Kanada
A prérividékeken a hónap elején két egymást követő héten jelentős, 25–100 mm-es csapadék hullott, ami sok helyen túlzott talajnedvességet, helyenként belvíz- és elöntési problémákat okozott. A július közepi melegebb, többnyire száraz idő javította a talajok vízháztartását és felgyorsította a tavaszi vetésű gabonák és olajnövények fejlődését, majd a hónap végén a nagyon meleg, száraz idő kedvezett a betakarításnak és a nyári növények érésének. A déli prériken a hőmérséklet többnyire 30 °C fölé emelkedett, helyenként 35 °C-ot is elérve, de a növényállományok összességében kedvező állapotban maradtak. Délkelet-Kanadában a hónap első felében a meleg, többnyire száraz időjárás kedvezett az őszi búza érésének és betakarításának, valamint a nyári növények fejlődésének, miközben a megfelelő talajnedvesség mérsékelte a hőstresszt. A hónap második felében Ontario és Québec térségében hűvösebb, csapadékosabb idő alakult ki, ami lassította a betakarítási munkákat, ugyanakkor kedvező vízellátást biztosított a nyári kultúrák számára.
A 2026/27-es piaci évben Kanada búzatermését 3,4 tonnás hektáronkénti hozam mellett 34 millió tonnára becsüli az USDA. Ez az érték 15%-kal elmarad a tavalyi rekord magas terméstől, viszont kissé meghaladja az elmúlt 5 év átlagtermését. Kanadában augusztus végén-szeptember folyamán van a tavaszi búza aratása. Az ország repce termése a várakozások szerint a tavalyi rekordhoz hasonlóan az idén is 22 millió tonna lesz. A hozam némiképp csökkent, a termőterület viszont növekedett az előző évhez képest.

Közép-Ázsia
A tavaszi gabonatermesztő övezetben általában kedvezőcsapadékviszonyok uralkodtak, ami fenntartotta a búza és az árpa jó terméskilátásait, miközben a növények fejlődése a tartós meleg miatt több mint egy héttel megelőzte az átlagost. Kelet-Kazahsztánban és Nyugat-Szibériában a csapadékhiány időszakos szárazságot okozott, amit a hónap végén lehulló jelentős csapadék részben megszüntetett, és a napraforgó számára javította a talajnedvességet. A déli, gyapottermesztő térségekben július második felében rendkívüli hőség alakult ki, a hőmérséklet helyenként 40–45 °C fölé emelkedett, ami jelentősen növelte az öntözési igényt és hőstresszt okozott a virágzó gyapotállományokban. Összességében a tavaszi gabonák és a keleti gyapottermesztő térségek többnyire kedvező csapadékellátottságban részesültek, míg a nyugati gyapotövezetben a forró és száraz időjárás kedvezett a gyapot fejlődésének, de fokozta a vízigényt.

Kelet-Ázsia
Júliusban a monszuntevékenység és a tájfunok miatt a térség jelentős részén bőséges csapadék hullott, ami kedvező vízellátást biztosított a rizs, a kukorica és a szója fejlődéséhez, ugyanakkor több térségben elöntéseket és belvízkárokat is okozott. Dél-Kínában és a Koreai-félszigeten a rendkívül nagy, helyenként 300–600 mm-t meghaladó csapadék elsősorban a rizstermesztés számára biztosított megfelelő nedvességet, de az alacsonyan fekvő rizsföldeken túlzott vízborítást is előidézhetett. Észak-Kínában és Mongóliában a csapadék térben változékonyabb és több helyen kevés volt, ezért a kukorica és a szója vízellátása, valamint fejlődése helyenként korlátozottá vált. A hőmérséklet többnyire az átlagosnál magasabban alakult, gyakran 30 °C feletti maximumokkal, ami megfelelő vízellátás mellett gyorsította a növények fejlődését, de a szárazabb területeken fokozta a hő- és vízstresszt.

Ausztrália
Július elején több hidegfront hozott nagy területre, jelentős csapadékot, amely Nyugat- és Dél-Ausztráliában, valamint Victoria és Új-Dél-Wales államok egyes részein javította a talajnedvességet és az őszi vetésű gabonák, illetve a repce fejlődési feltételeit. A hónap közepén Nyugat-Ausztráliában újabb kiadós esők támogatták a búza, az árpa és a repce vegetatív fejlődését, miközben Dél-Ausztráliában és Victoria nyugati részén is többnyire kedvező maradt a vízellátottság. Ezzel szemben Új-Dél-Wales középső részein és Queensland déli térségeiben július második felében tartósan száraz idő uralkodott, ami ugyan kedvezett a betakarítási és szántóföldi munkáknak, de ismét felvetette az aszály erősödésének kockázatát különösen az esetleges erős El Niño kialakulásával összefüggésben.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

    * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
    * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
    * repce: Kanada, Kína, India, EU
    * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
    * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2026. július 29.

1. ábra
VHI Index 2026. július második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)

2. ábra
ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2026. július második dekádjában (forrás: www.fao.org)
ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket).
A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.

3. ábra
A 2026. június havi becsült csapadékösszeg (mm) (forrás: www.fao.org)

4. ábra
2026. június becsült csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%) (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt, a szürke színű területek sivatagok, illetve adathiány volt.)

5. ábra
A 2026. június 1. és július 18. között mért középhőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

6. ábra
A 2026. június 1. és július 18. között lehullott csapadék (mm)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

7. ábra
A 2026. június 1. és július 18. között lehullott csapadékmennyiség eltérése a sokéves átlagtól (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

8. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2026. június 1. és július 18. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(kék csíkozás: csapadéktöbblet, barna csíkozás: csapadékhiány, piros pöttyök: hőhullám(ok), világoskék terület: hőhiány, sárga terület: hőtöbblet)

9. ábra
Búza termésátlag előrejelzés a 2021-2025-ös átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2025-ös termésátlag (t/ha), MARS 2026-os termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2025-ös év százalékában)

10. ábra
Árpa termésátlag előrejelzés a 2021-2025-ös átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2025-ös termésátlag (t/ha), MARS 2026-os termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2025-ös év százalékában)

11. ábra
Repce termésátlag előrejelzés a 2021-2025-ös átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2025-ös termésátlag (t/ha), MARS 2026-os termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2025-ös év százalékában)

12. ábra
Kukorica termésátlag előrejelzés a 2021-2025-ös átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2025-ös termésátlag (t/ha), MARS 2026-os termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2025-ös év százalékában)

13. ábra
Napraforgó termésátlag előrejelzés a 2021-2025-ös átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2025-ös termésátlag (t/ha), MARS 2026-os termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2025-ös év százalékában)

14. ábra
Szója termésátlag előrejelzés a 2021-2025-ös átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars) (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2025-ös termésátlag (t/ha), MARS 2026-os termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2025-ös év százalékában)