2026. június végén Afrika irányából egy intenzív hőhullám érte el Európát, melynek során számos hőmérsékleti rekord megdőlt [1]. Július végén meteorológiai szempontból kevésbé intenzív módon, de annál hosszabban tartó újabb rendkívüli forróság alakult ki, amely kimondottan a Kárpát-medencében tetőzött. Az extrém meleg jellemzésére egyre gyakrabban használják a “hőkupola” elnevezést. Ez a kifejezés, legjobb tudomásunk szerint, először az észak-amerikai sajtóban fordult elő még a 2010-es évek elején. [2]. A szakmai szóhasználatába, néha tudományos cikkekbe csak 2021 után került, mivel bulváros hangzása folytán még a meteorológus szakmán belül is fenntartással fogadták. Egy 2025-ös tanulmány már kifejezetten leírja, hogy nem minden hőhullám okoz hőkupolát és nem minden hőkupola okoz hőhullámot [3]. Jelen írás célja annak bemutatása, hogy több légköri folyamat eredményeként valóban felépülhet olyan légköri rétegzettség, amely saját magát is erősíve hozzájárul az extrém forró és száraz időjáráshoz. Ezt az állapotot – bizonyos sajátosságai folytán – lehet akár hőkupolának is nevezni.

A Kékszalag vitorlásverseny a Balaton talán legpompásabb ünnepe. A nagyközönség számára különleges látványt jelent, a hazai vitorlázó társadalom számára a legnagyobb kihívásnak számít, a rendezők és a versenyt biztosítók pedig felelősségteljes feladatként élik meg. A verseny egyik legfontosabb főszereplője azonban az időjárás. A HungaroMet Zrt. (korábban Országos Meteorológiai Szolgálat) Siófoki Viharjelző Obszervatóriumából sok éve történik a verseny meteorológiai biztosítása. Az internet adta lehetőségekkel élve évek óta külön oldal tájékoztatja a hajósokat a szél alakulásáról, illetve a verseny végén egy összefoglaló is készül az adott verseny időjárásáról. Alábbiakban a 2016 és 2025 közötti Kékszalag verseny időjárási összefoglalóit közöljük "vágatlanul". Az írások részletességükkel, vagy éppen rövidségükkel tükrözik az adott verseny "légkörét", a meteorológia oldaláról nézve.

A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) jelentése szerint 2026. júniusa a második legmelegebb volt globálisan, míg a mostani hőhullám által leginkább érintett Nyugat-Európát tekintve a legmelegebb lett a mérések kezdete óta. Több országban is megdőlt a júniusra vonatkozó és az abszolút maximum-hőmérséklet rekordja. A hőhullám sajátosságairól és makroszinoptikai hátteréről a korábban megjelent tanulmányban olvashatunk.

2026 júniusának második felében nagyon erős hőhullám érte el Európát. Az Ibériai-félsziget felől feláramló sivatagi eredetű légtömeg először Spanyolországban, majd Franciaországban okozott rendkívüli hőséget. Az egyre erősödő anticiklonnal mozgó légtömeg lassan haladt keleti irányba, és Németországtól Csehországon át Ausztriáig sorra megdöntötte az országos rekordokat. Magyarországon az öt napon át tartó hőségben már június 29-én az Aszódon mért 41,8 fok is mindössze egy tizeddel maradt el az abszolút országos rekordtól, június 30-án pedig Szécsényben meg is született az új rekord 42,0 fokos értékkel. A forró periódusban több különleges időjárási sajátosság is megfigyelhető volt: a sivatagi levegő Európa fölé áramlásától kezdve, a nálunk is megtapasztalt hőkupolán keresztül a hőzivatarokig.

Az idei tavasz mezőgazdasági szempontból elég kedvezőtlen időjárást hozott. A sokáig elhúzódó tavaszi fagyok mellett súlyos aszály is sújtotta az ágazatot.

A HungaroMet Nonprofit Zrt. mérései alapján a 2026-os tavasz középhőmérséklete országos átlagban 1,0 fokkal haladta meg az 1991–2020-as éghajlati normált, amivel a kilencedik legmelegebb lett 1901 óta. Tartósan átlag feletti hőmérséklet a márciust jellemezte, majd áprilisban és május elején komolyabb tavaszi fagyok is voltak. Mindhárom tavaszi hónap csapadéka elmaradt a szokásostól. Az átlagos tavaszi csapadékmennyiség kevesebb, mint 60%-a hullott csak az évszakban, ami országos átlagban a harmadik legszárazabb tavaszt eredményezte a XX. század kezdete óta.

2026 tavaszának végéhez közeledve megkezdődött a konvektív viharok időszaka a Balatonnál. Május 27-én egy zivatarlánc érte el a térséget, amely nagy területen okozott viharos széllökéseket, a Balaton déli partján többfelé erősen viharos, 90-100 km/h-t meghaladó szél is előfordult. A tanulmány célja annak bemutatása, hogy hogyan vonultak át a heves zivatarok a térségen, milyen meteorológiai folyamatok vezettek az erősen viharos szélrohamok kialakulásához, valamint milyen előjelei voltak ennek rövid- és ultrarövid távon.

1944. június elején minden készen állt a történelem addigi legösszetettebb tengeri-szárazföldi hadműveletére, a normandiai partraszállásra. Több mint 350.000 katona és egy hatalmas flotta várta a szövetségesek tábornokának, Dwight D. Eisenhowernek a parancsát az indulásra. Az árapály és a holdvilág viszonyai alapján június 5-re tűzték ki a partraszállás napját, a D-napot. A hadművelet során egyetlen bizonytalanság maradt: a térségben rendkívül gyorsan változó időjárás.

2026. április végén és május elsején Magyarország több pontján is jóval 0 °C alatt maradt a hőmérő higanyszála a hajnali órákban. Egyes térségekben – főként az északi, északkeleti régiókban és a Duna–Tisza közén – a hőmérséklet helyenként -5 °C alá is süllyedt, ami jelentős károkat okozott a növényekben. A HungaroMet Nonprofit Zrt. legutóbbi fejlesztéseinek eredményeként a megszokott módon előállított adatok mellett – esettanulmány jelleggel – készítettünk egy olyan becslést is a napi minimumhőmérséklet lehetséges értékeire, mely megadja azt a hőmérsékleti tartományt, amelybe a tényleges érték meghatározott valószínűséggel beleesett.

Az idei tél is illeszkedik az évek óta tartó, az átlagosnál enyhébb telek sorába azzal együtt is, hogy január nagy részében igazi téli, a mezőgazdaság számára kedvező időjárásban volt részünk jelentős hótakaróval, kemény fagyokkal.