Az idei tél is illeszkedik az évek óta tartó, az átlagosnál enyhébb telek sorába azzal együtt is, hogy január nagy részében igazi téli, a mezőgazdaság számára kedvező időjárásban volt részünk jelentős hótakaróval, kemény fagyokkal.

A nagyon enyhe december és február mellett januárban ugyan volt egy több hetes hidegebb, havasabb időszak, ezzel együtt összességében a 2025/2026-os tél is enyhe volt. A HungaroMet mérései alapján a tél középhőmérséklete országos átlagban 1,3 fokkal meghaladta az 1991–2020-as éghajlati normált. Az évszak csapadékösszege országosan kevéssel elmaradt a szokásostól. A nagyon száraz decembert egy csapadékosabb és az utóbbi évekhez képest havasabb január követett, majd az évszak egy átlagosan csapadékos februárral zárult.

A Balaton befagyásáról az utóbbi években egyre ritkábban lehet hallani. Az utolsó komolyabb jeges időszak 2016-2017 tele volt, amikor összefüggő, sok helyen 20 cm-t is meghaladó jégpáncél borította a magyar tengert [1]. Bár jegesedések azóta is néhány télen előfordultak [2], azonban ezek rendszerint rövidebb ideig tartottak és nem hoztak jó állagú, sima jégfelszínt magukkal [3]. Kilenc év elteltével idén januárban jelent meg ismét vastagabb összefüggő jég a Balatonnál, amely sokfelé alkalmassá vált sportolásra, kirándulásra [4].

A 2025-ös év középhőmérséklete országos átlagban 1,0 fokkal meghaladta az 1991–2020-as éghajlati normált, amivel a hetedik legmelegebb a XX. század kezdetétől. Az év legnagyobb részében a szokásosnál sokkal magasabban alakult a hőmérséklet. A 2024-es aszályos évet követően 2025-ben még kevesebb csapadék hullott, és országos átlagban a 2025-ös év a negyedik legszárazabb volt 1901 óta.

A tél első két hónapjában tavasziasan enyhe és a késő őszre jellemző borongós, párás, nyirkos időszakok váltakoztak hazánkban. Az igazi téli hideg csak februárban köszöntött be, de ekkor sem voltak olyan mértékű fagyok, amik hótakaró nélkül ártottak volna az őszi vetéseknek. Ezt követően a mezőgazdaság számára kedvező, meleg, csapadékos hónappal kezdődött a tavasz, majd a szeszélyes április kemény szállított fagyot és nyárias meleget egyaránt hozott. A tavasz utolsó hónapjában pedig hűvös, a szokásosnál szárazabb, de napfényben szegényebb időjárás állította kihívások elé a gazdákat. A júniust egyre fokozódó aszály jellemezte, majd júliusban károkozó viharokkal érkező hidegfrontok vetettek véget a forró, száraz időszakoknak, és bár gyakran öntöztek záporok, ezek területi eloszlása rendkívül egyenetlen volt, és a legszárazabb területekre az augusztus sem hozott számottevő csapadékot, ami javította volna a terméskilátásokat. Szeptemberben nyárias, novemberben pedig télies időjárás is színesítette az idei őszt, ami többször is szélsőségeket hozott. Csapadék gyakran nem akkor és nem ott hullott, amikor és ahol igazán szükség lett volna rá és korán jöttek az első fagyok is.

A HungaroMet Nonprofit Zrt. mérései alapján a 2025-ös ősz középhőmérséklete országos átlagban 0,8 fokkal meghaladta az 1991–2020-as éghajlati normált. A meleg szeptembert követően az átlag körül alakult a hőmérséklet. Csapadék tekintetében az év utolsó évszaka is száraz volt, csak novemberben hullott a szokásosnál több csapadék.

Az idei tavaszi, nyári félévet száraz, zivatarokban szegény időjárás jellemezte. Az aszályos nyár után a megszokott bőséges, őszi csapadék sajnos hetekig váratott magára. November második felében kezdődött a változás, csapadékosabbra fordult az idő. Az ősz első, hosszan tartó hideg légpárnás időjárási helyzetének november 17-én egy markáns hidegfront vetett véget, amelynek előterében – novemberben nem megszokott módon – intenzív zivatarok fejlődtek. A zivatarok láncba szerveződve szelték át az Alföldet károkozó szélrohamok kíséretében. A tanulmány célja rávilágítani arra, hogy bár novemberben hazánkban viszonylag ritkán fordulnak elő zivatarok (különösen károkozó intenzitásúak), a légköri feltételek együttes fennállása még az őszi, konvektív szempontból kevésbé aktívnak tartott periódusban is kedvezhet heves időjárási események kialakulásának [1].

Trópusi viharok hatása 2025 őszének szélsőséges európai időjárására.

2025 szeptemberében és októberében két, ebben az időszakban szokatlanul heves vihar csapott le Európára. Először az Ibériai-félszigethez érkező légörvény, a korábban trópusi viharként is bejegyzett Gabrielle ciklon maradványa okozott rendkívüli csapadékot és szélvihart. Néhány nappal később Nyugat-Európán söpört végig egy ugyancsak volt hurrikánra, a Humberto-ra visszavezethető viharciklon, amelyet Amy névre kereszteltek. A két pusztító jelenségben az a közös, hogy mindegyik hátterében a trópusokról jövő hatások, korábbi hurrikánok álltak [1].

A HungaroMet Nonprofit Zrt. mérései alapján a 2025-ös nyár középhőmérséklete országos átlagban 1,2 fokkal meghaladta az 1991–2020-as éghajlati normált, amivel a hetedik legmelegebb 1901 óta. Több hőhullám is kialakult a nyáron, júliusban a mért legmagasabb hőmérséklet meghaladta a 40 fokot is. Csapadék tekintetében az évszak nagyon száraz volt, a legszárazabb júniust követően a júliusi és augusztusi csapadékmennyiség is elmaradt a szokásostól, ami összességében a tizedik legszárazabb nyarat eredményezte a XX. század kezdetétől.

Egy rendkívül hosszú száraz, a végén pedig forró periódust követően 2025. július 7-én, majd július 8-án heves zivatarok pusztították végig az országot. A Katasztrófavédelem tájékoztatása szerint elsősorban Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben és a fővárosban voltak a legnagyobbak a viharkárok. A heves zivatarok miatt még a Liszt Ferenc repülőteret is le kellett zárni egy időre [1]. A vihar első napján a Nyíregyháza melletti Napkoron, Tiszavasvári közelében és Balatonfüreden 130 km/h-t, a kimagasló budapesti János-hegyen 137 km/h mértek a HungaroMet Zrt. hitelesített műszerei. Az országban összesen 11 helyen regisztráltak 110 km/h feletti széllökéseket, minden esetben zivatarokhoz köthetően. A második napon a heves zivatarok elsősorban az ország délkeleti-keleti területeit érintették, Debrecen térségében ugyancsak 130 km/h-s széllökést okozott egy szupercellás zivatar. A viharkárok mellett főként a második napon többfelé jelentős (30-40 mm), néhol 50 mm-t is meghaladó csapadék hullott, enyhítve a súlyos aszályt.