A tél első két hónapjában tavasziasan enyhe és a késő őszre jellemző borongós, párás, nyirkos időszakok váltakoztak hazánkban. Az igazi téli hideg csak februárban köszöntött be, de ekkor sem voltak olyan mértékű fagyok, amik hótakaró nélkül ártottak volna az őszi vetéseknek. Ezt követően a mezőgazdaság számára kedvező, meleg, csapadékos hónappal kezdődött a tavasz, majd a szeszélyes április kemény szállított fagyot és nyárias meleget egyaránt hozott. A tavasz utolsó hónapjában pedig hűvös, a szokásosnál szárazabb, de napfényben szegényebb időjárás állította kihívások elé a gazdákat. A júniust egyre fokozódó aszály jellemezte, majd júliusban károkozó viharokkal érkező hidegfrontok vetettek véget a forró, száraz időszakoknak, és bár gyakran öntöztek záporok, ezek területi eloszlása rendkívül egyenetlen volt, és a legszárazabb területekre az augusztus sem hozott számottevő csapadékot, ami javította volna a terméskilátásokat. Szeptemberben nyárias, novemberben pedig télies időjárás is színesítette az idei őszt, ami többször is szélsőségeket hozott. Csapadék gyakran nem akkor és nem ott hullott, amikor és ahol igazán szükség lett volna rá és korán jöttek az első fagyok is.

A HungaroMet Nonprofit Zrt. mérései alapján a 2025-ös ősz középhőmérséklete országos átlagban 0,8 fokkal meghaladta az 1991–2020-as éghajlati normált. A meleg szeptembert követően az átlag körül alakult a hőmérséklet. Csapadék tekintetében az év utolsó évszaka is száraz volt, csak novemberben hullott a szokásosnál több csapadék.

Az idei tavaszi, nyári félévet száraz, zivatarokban szegény időjárás jellemezte. Az aszályos nyár után a megszokott bőséges, őszi csapadék sajnos hetekig váratott magára. November második felében kezdődött a változás, csapadékosabbra fordult az idő. Az ősz első, hosszan tartó hideg légpárnás időjárási helyzetének november 17-én egy markáns hidegfront vetett véget, amelynek előterében – novemberben nem megszokott módon – intenzív zivatarok fejlődtek. A zivatarok láncba szerveződve szelték át az Alföldet károkozó szélrohamok kíséretében. A tanulmány célja rávilágítani arra, hogy bár novemberben hazánkban viszonylag ritkán fordulnak elő zivatarok (különösen károkozó intenzitásúak), a légköri feltételek együttes fennállása még az őszi, konvektív szempontból kevésbé aktívnak tartott periódusban is kedvezhet heves időjárási események kialakulásának [1].

Trópusi viharok hatása 2025 őszének szélsőséges európai időjárására.

2025 szeptemberében és októberében két, ebben az időszakban szokatlanul heves vihar csapott le Európára. Először az Ibériai-félszigethez érkező légörvény, a korábban trópusi viharként is bejegyzett Gabrielle ciklon maradványa okozott rendkívüli csapadékot és szélvihart. Néhány nappal később Nyugat-Európán söpört végig egy ugyancsak volt hurrikánra, a Humberto-ra visszavezethető viharciklon, amelyet Amy névre kereszteltek. A két pusztító jelenségben az a közös, hogy mindegyik hátterében a trópusokról jövő hatások, korábbi hurrikánok álltak [1].

A HungaroMet Nonprofit Zrt. mérései alapján a 2025-ös nyár középhőmérséklete országos átlagban 1,2 fokkal meghaladta az 1991–2020-as éghajlati normált, amivel a hetedik legmelegebb 1901 óta. Több hőhullám is kialakult a nyáron, júliusban a mért legmagasabb hőmérséklet meghaladta a 40 fokot is. Csapadék tekintetében az évszak nagyon száraz volt, a legszárazabb júniust követően a júliusi és augusztusi csapadékmennyiség is elmaradt a szokásostól, ami összességében a nyolcadik legszárazabb nyarat eredményezte a XX. század kezdetétől.

Egy rendkívül hosszú száraz, a végén pedig forró periódust követően 2025. július 7-én, majd július 8-án heves zivatarok pusztították végig az országot. A Katasztrófavédelem tájékoztatása szerint elsősorban Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben és a fővárosban voltak a legnagyobbak a viharkárok. A heves zivatarok miatt még a Liszt Ferenc repülőteret is le kellett zárni egy időre [1]. A vihar első napján a Nyíregyháza melletti Napkoron, Tiszavasvári közelében és Balatonfüreden 130 km/h-t, a kimagasló budapesti János-hegyen 137 km/h mértek a HungaroMet Zrt. hitelesített műszerei. Az országban összesen 11 helyen regisztráltak 110 km/h feletti széllökéseket, minden esetben zivatarokhoz köthetően. A második napon a heves zivatarok elsősorban az ország délkeleti-keleti területeit érintették, Debrecen térségében ugyancsak 130 km/h-s széllökést okozott egy szupercellás zivatar. A viharkárok mellett főként a második napon többfelé jelentős (30-40 mm), néhol 50 mm-t is meghaladó csapadék hullott, enyhítve a súlyos aszályt.

A Kékszalag vitorlásverseny a Balaton talán legpompásabb ünnepe. A nagyközönség számára különleges látványt jelent, a hazai vitorlázó társadalom számára a legnagyobb kihívásnak számít, a rendezők és a versenyt biztosítók pedig felelősségteljes feladatként élik meg. A verseny egyik legfontosabb főszereplője azonban az időjárás. A HungaroMet Zrt. (korábban Országos Meteorológiai Szolgálat) Siófoki Viharjelző Obszervatóriumából sok éve történik a verseny meteorológiai biztosítása. Az internet adta lehetőségekkel élve évek óta külön oldal tájékoztatja a hajósokat a szél alakulásáról, illetve a verseny végén egy összefoglaló is készül az adott verseny időjárásáról. Alábbiakban a 2016 és 2024 közötti Kékszalag verseny időjárási összefoglalóit közöljük "vágatlanul". Az írások részletességükkel, vagy éppen rövidségükkel tükrözik az adott verseny "légkörét", a meteorológia oldaláról nézve.

"Zivatarok a Balatonnál" – ismeretterjesztő tanulmánysorozat 5. rész

Manapság egyre gyakrabban olvashatunk arról, hogy Európa tengerei felett a zivatarfelhőkből a vízfelszínig lenyúló igen látványos, örvénylő vízoszlop, úgynevezett víztölcsér jön létre. A jelenség különösen gyakori a Földközi- és a Fekete-tengeren, de az Atlanti-óceán partvidékén, illetve az Északi- és a Balti-tengeren is többször előfordul. A víztölcsérek nyáron és ősszel a leggyakoribbak, kialakulásuk ugyanis a meleg tengervíz feletti zivatarokhoz kötődik. A tengerek hőmérsékletének emelkedésével egyre gyakoribbá váltak az elmúlt évtizedekben, különösen a Mediterrán térségben. Víztölcsérek azonban nem csak tengerek felett jönnek létre, Közép-Európa második és harmadik legnagyobb állóvizén, a Genfi-tavon és a Bodeni-tavon is visszatérő jelenségek. Ez alapján jogosan merül fel a kérdés, vajon mi a helyzet Közép-Európa legnagyobb tavánál, a Balatonnál?

"Zivatarok a Balatonnál" – ismeretterjesztő tanulmánysorozat 4. rész

A balatoni zivatarok távolról szemlélve nagyon látványosak lehetnek, közelebbről nézve azonban inkább a veszélyes oldalukat mutatják meg. Egy zivatarhoz a villámlás mellett jégeső, intenzív csapadékhullás és viharos szél is társulhat. A nyári félévben a nagy balatoni viharok egy jelentős részéért a zivatarfelhők a felelősek, továbbá szinte minden zivatar esetén megvan a lehetőség viharos szél kialakulására. Így zivatar idején rendre a legmagasabb, másodfokú viharjelzés van érvényben a Balatonon. A vízen tartózkodók számára a legnagyobb veszélyt a zivatarokból fújó szél és a villámcsapás jelenti, így ez a tanulmány elsősorban ezekkel a jelenségekkel foglalkozik. Áttekintjük, hogy milyen tényezők határozzák meg a zivatarfelhőből fújó szél erősségét, illetve ez a szél milyen nehézségeket okoz a vízen. Bemutatjuk azt is, hogy miért alakulnak ki a villámok, milyen típusaik vannak és miért fordulhat elő villámcsapás a záporesőtől távolabbi területeken is.

2025. június 3-án a kora délutáni órákban egy zivatarvonal érte el Magyarország nyugati határait. A Szentgotthárdnál belépő összeáramlási vonalban jól elkülönült két zivatarcella, amelyek méretüknél, mozgásuknál és formájuknál fogva is szupercellás jegyeket mutattak. Ez a két cella vonult végig a Dunántúl középső részén, a Balaton térsége felett, sokfelé okozva viharos szelet, jégesőt és rövid ideig tartó, de nagyon intenzív csapadékot.