2023. január 27. péntek
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2022. május 16. 14:34

Átmenetileg enyhülő aszály

A mögöttünk álló héten igen kevés helyen, főként északnyugaton hullott számottevő csapadék az országban. Ugyanakkor a nyáriasan meleg időben, a talajok felszín közeli rétege aggasztóan szárazzá vált, és a középső és mélyebb talajrétegekben is nőtt a nedvességhiány, sokfelé ismét az aszály jelei figyelhetők meg. Ezt a következő napokban csak kedden mérséklik egy hidegfront nyomán kialakuló záporok, zivatarok, utána ismét napos, száraz idő vár ránk.

A múlt héten hétfőn még folytatódott a megelőző hét záporos, zivataros időjárása, bár jelentősebb mennyiség csak foltszerűen, kevés helyen hullott, kedden pedig már csak a déli országrészben fordult elő elszórtan csapadék. A hét további részében csak egy csütörtökről péntekre átvonult hidegfronthoz kötődően fordultak elő záporok az északi országrészben, 5 mm-t meghaladó mennyiség csak északnyugaton esett. Ugyanakkor az ország jelentős részén: a Dunántúl déli felén nagy területen illetve a Tiszántúl nagy részén és a Tisza-tó térségében egyáltalán semmi vagy 1 mm-nél kevesebb csapadék hullott, ami a port sem verte el (1. ábra). Így az elmúlt tíz nap csapadékösszege az északnyugati országrész valamint egy-egy intenzívebb zápor által érintett folt kivételével ismét negatív eltérést mutat az országban (2. ábra). Így a talajok igen sokat száradtak az egy héttel ezelőtti állapothoz képest, főként a felszín közeli réteg van sokfelé kritikusan száraz állapotban (3. ábra), de az Alföld nagy részén a felső fél méteres réteg nedvességtartalma sem éri el a 40%-ot a növények számára hasznosítható vízkészlet arányában (4. ábra). Elsősorban a nyári növényekre vonatkozó aszály jelentős nagy területen, de az őszi vetések is egyre többfelé kénytelenek az aszály következményeit elszenvedni. A talajok nedvességvesztését fokozta a nyáriasan magas hőmérséklet is. A múlt hét első napjaiban még 25 fok körül alakult a legmelegebb órák hőmérséklete. Szerdától tovább fokozódott a meleg, ami csütörtökön érte el tetőfokát, amikor az ország nagy részén élénk délnyugati szél mellett 30 fok fölötti maximumokat mérhettünk (5. ábra). Pénteken egy hidegfront mögött a délkeleti tájak kivételével kissé felfrissült a levegő, és a hétvégén már csak 24-28 fokig emelkedett a hőmérséklet, ami még mindig melegebb az ilyenkor szokásosnál.  

Az áprilisi csapadék és a májusi meleg hatására az őszi vetések jellemzően szépen fejlődtek az elmúlt időszakban. Az őszi árpa és egyre többfelé a búza is már a kalászhányás fenológiai fázisában van, a repce pedig a meleg időben hamar elvirágzott, már a becők képződnek. Ezeknek a növényeknek is nagyon jól jönne a csapadék, mert az Alföldön egyre többfelé már a mélyebb talajrétegekből sem tudnak elégendő nedvességet felszívni. A nemrég kisorolt napraforgó és kukorica állományoknak viszont égető szüksége lenne áztató esőre az optimális fejlődéshez, mert a 2-4 illetve 1-3 leveles kis növények a poros talajban alig jutnak nedvességhez.
A gyümölcsfákon a terméskezdemények illetve termések fejlődnek (6. és 7. ábra), és az akác virágzása is elkezdődött már a múlt hét második felében.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken az április utolsó és május első hetére jellemző állapotot láthatjuk. Az index értéke 0,5 fölött alakul már, ami azt mutatja, hogy országszerte magas a zöld tömeg aránya. A legtöbb helyen további zöldülés figyelhető meg az előző időszakhoz képest, azonban ismét vannak az aszály hatását mutató vörös foltok a változást mutató térképen. Az Alföld középső-keleti tájain illetve a Bodrogközben és Győr térségében figyelhető meg leginkább a csökkenés. Az anomália térképen az ország nagy részén a sokéves átlaghoz képest nagyobb mennyiségű zöld tömeg látható, nagyobb vörös foltok, melyek a vegetáció szokásoshoz képesti elmaradását jelzik, az Északi-középhegység erdeiben valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gyümölcsöseiben mutatkoztak.   

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 180 és 220 foknap között alakulnak, intenzíven növekednek. Az idei értékek már 30-60 foknappal magasabbak, mint 2021-ben ilyenkor, de a sokéves átlagtól még mindig elmaradnak kissé. Bár a lemaradás csökken, de továbbra is azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál egy szűk héttel korábban, az ilyenkor szokásosnál viszont kicsit később következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr körüli területre vonatkozó agrogramon* (8. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Áprilisban többször is érkezett országos eső, melyből viszont a Kisalföld északi része jórészt kimaradt vagy csak nagyon keveset kapott. Május elején záporos csapadék hullott itt-ott az országban, kisebb körzetek megáztak, nagyobb területek azonban szárazon maradtak. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben az optimális értéknek megfelelő, de az ország nagyobb részén 80-140 mm-rel elmarad attól, sőt, néhol 170 mm körüli a hiány, azaz az ideális mennyiségnek csak a fele hullott le.
A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek fejlődésbe a vetések. Áprilisban is egymást érték a hideghullámok, gyakran volt a vetések számára hűvösebb idő az optimálisnál, de május elején melegedés kezdődött, és gyors növekedésnek indult a hőösszeg.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Kaposvár térségére vonatkozóan mutatunk be (9. ábra). Késve kezdődött a kukorica vetése az idén. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talajok hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket.  Csapadék áprilisban több hullámban is érkezett, de a rekord száraz évkezdet után erre óriási szükség is volt. Május első felében csak nagy területi változékonysággal kialakuló záporok öntözték a friss vetést, így az ország jelentős részén a növény számára az optimálisnál kevesebb csapadék hullott mostanáig, és vannak tájak, ahol már most kritikusan száraz a talaj felszín közeli rétege, ahonnan jelenleg a kukorica a nedvességet gyűjti. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, de májusban intenzív növekedésnek indult a hőösszeg.

A héten meglehetősen változatos időjárásban lesz részünk. A hétfői napos, nyárias nap után keddre egy frontrendszer érkezik fölénk, így több lesz a felhő, a szél is megélénkül, többfelé megerősödik, és a Dunántúlon már a hajnali óráktól, később máshol is többfelé számítani lehet záporokra, zivatarokra. Délnyugaton még szerdán is lehet egy-egy zápor. A csapadék területi eloszlása most sem lesz egyenletes, de 2-5 mm csapadék sokfelé valószínű. A legmelegebb órák hőmérséklete ekkor még jellemzően 25 fok fölött alakul. Szerdán bár sok lesz a napsütés, több fokkal visszaesik a hőmérséklet, a maximumok is csak 20 fok körül vagy kevéssel afölött alakulnak. Az északkeleti szél továbbra is élénk, a Tiszántúlon erős lesz. Csütörtökre eláll a szél, reggel jellemzően 10, északkeleten 5 fok alá hűl a levegő, de napközben már melegedés kezdődik, sok napsütésre, száraz időre lehet számítani. Pénteken is hasonló idő valószínű már nyáriasan meleg, 30 fok közeli hőmérsékletekkel. Elszórt záporok, zivatarok a hétvégén lehetnek ismét. Így a héten bár kedden többfelé öntözik majd záporok a talajokat, a hét végéig a nedvességveszés lesz a jellemző.    

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2022. május 16.


* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.


1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2022. május 13-ig (mm)


2. ábra
A 10 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2022. május 15-ig (mm)


3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2022. május 15-én (%)


4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2022. május 15-én (%)


5. ábra
Maximumhőmérséklet 2022. május 12-én (Celsius fok)


6. ábra
Kajszi terméskezdemények Miskolc térségében 2022. május 7-én (fotó: Kovács Attila)


7. ábra
Mandula terméskezdemények Miskolc térségében 2022. május 7-én (fotó: Kovács Attila)


8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2022. május 15-ig (részletes magyarázat a szövegben)


9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2022. május 15-ig (részletes magyarázat a szövegben)