2023. január 27. péntek
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2022. július 14. 16:40

Egyre nagyobb területre terjed ki az aszály

A múlt hét végén és a hét elején a keleti országrészt öntözték záporok, ezek azonban csak kis területen adtak számottevő csapadékot. Az aszály csak kis mértékben enyhült a Tiszántúlon, viszont már a középső országrészben és a Dunántúl keleti felén is egyre nagyobb területen súlyos a szárazság. A következő bő egy hétben is csak pénteken és szombaton számíthatunk elszórt záporokra, zivatarokra, pedig nyári növényeinknek ezekben a hetekben lenne legnagyobb szüksége kiadós esőkre.

A mögöttünk álló egy hétben az ilyenkor szokásosnál hűvösebb, de csak elszórtan csapadékos időben volt részünk. A hétvégén és a hét első napjaiban a keleti, északkeleti országrészben fordultak elő záporok, a Tiszántúlon és északkeleten szinte mindenütt hullott valamennyi csapadék. Ez azonban a legtöbb helyen a port sem verte el, és csak kevés helyen, főként északkeleten haladta meg a 10 mm-t. A Dunántúlon és a Duna-Tisza-közének nagy részén semmi nem esett. (1. ábra) Az elmúlt tíz nap csapadékösszege is csak a múlt hét első felében még csapadékos Nyugat-Dunántúlon haladja meg a sokéves átlagot, keleten jellemzően a mostani záporokkal együtt is kevesebb hullott ennél (2. ábra), ahogy az elmúlt 30 napban is csak a Balatontól nyugatra elterülő tájakon esett valamivel több az ilyenkor szokásosnál (3. ábra). A talajok felszín közeli része az Északi-középhegység egyes részein illetve a Felső Tisza-vidékén átnedvesedett kissé (4. ábra), de a mélyebb rétegekbe már nem jutott a nedvességből (5. ábra). A legnagyobb gond az, hogy a tél folyamán illetve tavasszal sem töltődtek fel a talajok, így most a fél méternél mélyebb talajrétegek is szárazabbak, mint az elmúlt évek nyarain. Az 50-100 centiméter közötti talajréteg nedvességtartalma a Dunától keletre és a Dunántúl északi felén is sokfelé az 50%-ot sem éri el a növények számára hasznosítható víztartalom arányába (6. ábra), és a mélyebb talajrétegekben ilyen alacsony nedvességtartalomra nem volt példa az elmúlt években június végén illetve július elején (7. ábra). Az aszállyal sújtott területek kiterjedése folyamatosan növekszik, már a Dunántúl keleti, és északi részén valamint a középső országrészben is egyre többfelé tapasztalható nagyfokú vagy súlyos aszály.   
A hőmérséklet azonban az ilyenkor szokásosnál alacsonyabban alakult az elmúlt napokban (8. ábra). Hajnalonként a hét első napjaiban kimondottan hűvös volt, többfelé 10 fok alá hűlt a levegő, és a maximumok is csak 25 fok körül alakultak a múlt hét második fele óta. Szerdán napközben kezdődött intenzív melegedés, ekkor már sokfelé melegedett kevéssel 30 fok fölé a levegő.

Az őszi vetések érése jelentősen felgyorsult június második felében a meleg, száraz időben, így a betakarítási munkákat is hamarabb kezdték a szokásosnál. Az őszi árpa és a legtöbb helyen a repce aratása befejeződött, és a búza aratása is a végéhez közelít az Alföldön, bár a Dunántúlon még javában folynak a betakarítási munkák. A keleti országrészben erősen megviselte az őszi vetésű növények állományait a virágzás és szemfejlődés időszakában bekövetkezett aszály. Ez a termés minőségében és mennyiségében is megmutatkozik. A Dunántúlon ebben a két kritikus fenológiai fázisban kaptak esőt az állományok, arrafelé kedvezőbb a kép.
A kukorica a címerhányás fázisában jár, a napraforgó pedig virágzik, az állapot nagyon vegyes képet mutat: nyugaton, délnyugaton szépen, a talajban még van elegendő nedvesség. Keleten azonban csak szenvednek, alig fejlődnek az állományok az aszály miatt. Kisebb körzetekben átmenetileg keleten is enyhült a szárazság a záporokkal érintett területeken, de jellemzőek a fejlődésben elmaradt, alacsony táblák furulyázó levelekkel, és a már visszafordíthatatlanul károsodott állományok.
A kapás növények mellett a kaszálók hozama is jelentősen csökkent a szárazság következtében.  

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken a június második felére vonatkozó állapotot láthatjuk. Az index értéke ebben az időszakban állandó kultúráinkban, erdeinkben már túl van a maximumán, miközben a nyári növények NDVI értéke még javában növekszik, az őszi vetések, kalászosok „zöldessége” pedig az állományok érésével gyorsan csökken. A változást jelző térképen országszerte jelentős csökkenés figyelhető meg a nagy területen termesztett kalászosok és repce fenológiájának és a keleti aszálynak megfelelően. Az anomália térképen a keleti országrészben és a Dunántúl keleti északkeleti tájain fokozódó aszályt mutató piros foltok, melyek a zöld tömegnek a szokásosnál alacsonyabb értékét jelzik, tovább nőttek. Ugyanakkor a Dunántúl nyugati, délnyugati részén a sokéves átlaghoz képest nagyobb mennyiségű a zöld tömeg.   

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 780 és 890 foknap között alakulnak. A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek jellemzőem 25-55 foknappal haladják meg a  sokéves átlagot, a tavalyinál pedig 50-110 foknappal magasabbak, (a 2021. év a hűvös májusáról is emlékezetes). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál egy-másfél héttel korábban, és az ilyenkor szokásosnál is néhány nappal hamarabb következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét körüli területre vonatkozó agrogramon* (9. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Áprilisban többször is érkezett országos eső, melyből viszont a Kisalföld északi része jórészt kimaradt vagy csak nagyon keveset kapott. Május nagy részében csak záporos csapadék hullott itt-ott az országban, kisebb körzetek megáztak, nagyobb területek azonban szárazon maradtak, elmaradtak az országos áztató esők. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben öntözték számottevő esők az állományokat, a keleti országrészben azonban nagy területen tovább száradtak a talajok. Június első dekádjában az ország nyugati felén esett jelentős mennyiség, arrafelé a kritikus virágzás-szemfejlődés fenológiai fázisokban jobbára kedvező nedvességi viszonyok álltak a növények rendelkezésére, míg keleten aszályos körülmények és kényszerérés volt a jellemző. Az aratásra a júliusban folytatódó száraz idő már kedvező volt, csapadék miatt minőségromlás az ország döntő részén nem alakult ki. A szezon során összegzett csapadék mennyisége a délnyugati országrészben kevéssel az optimális érték fölött alakul, de az ország nagyobb részén 150-200 mm-es a hiány, sőt keleten többfelé a 250 mm-t közelíti, azaz az ideális mennyiségnek a fele sem hullott le. A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán, de a sarkvidéki eredetű hideg légtömegekkel járó, többfelé hótakaró nélküli erősebb éjszakai fagyokat a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek fejlődésbe a vetések. Áprilisban is egymást érték a hideghullámok, gyakran volt a vetések számára hűvösebb idő az optimálisnál, majd május elején melegedés kezdődött, gyors növekedésnek indult a hőösszeg. Nagyobb hőség csak június második felében érkezett, az érés utolsó szakaszát ez felgyorsította, de terméskiesést nem okozott.

Kukoricára vonatkozó agrogramot Nyíregyháza térségére vonatkozóan mutatunk be (10. ábra). Késve kezdődött a kukorica vetése az idén. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talajok hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. Csapadék áprilisban több hullámban is érkezett, de a rekord száraz évkezdet után erre óriási szükség is volt. Május nagy részében csak nagy területi változékonysággal kialakuló záporok öntözték a friss vetést, így az ország jelentős részén a növény számára az optimálisnál jóval kevesebb csapadék hullott, és nagy területen kritikusan szárazzá vált a talaj felszín közeli rétege, ahonnan a kukorica ekkor a nedvességet gyűjtötte. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben, június első dekádjában nyugaton, északnyugaton esett nagyobb mennyiség, miközben keleten tovább száradtak a talajok. A június további része csak délnyugatra hozott komolyabb esőket, az ország nagyobb része szárazon maradt. Júliusban is folytatódott a csapadék egyenetlen eloszlása, szinte csak záporos csapadék hullott, a Dunántúl nyugati részén még épp elég, keleten viszont alig. Az április óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg délnyugaton éri el a kukorica számára optimális értéket, míg keleten jóval az alatt alakul, a Tiszántúlon nagy területen a harmada sem hullott az ideálisnak, a növények május közepe óta szenvednek a fokozódó aszálytól. A kritikus címerhányás időszakában csak az ország nyugati, mintegy ötödrészén áll rendelkezésre elegendő nedvesség a növény számára. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, de az átlagosnál kissé melegebb májusban intenzív növekedésnek indult a hőösszeg. Júniusban gyakran volt nyári meleg (amit a kukorica egyébként szeret, ha van nedvesség a talajban), így a hőösszeg jelenleg az optimális érték körül jár.

A hét további részében több hidegfront is érinti térségünket, de számottevő csapadékot ezek sem okoznak. Pénteken főként az északi, északkeleti országrészben lehetnek elszórt záporok, zivatarok, szombaton pedig elsősorban délen, délnyugaton lehet egy-egy zápor, zivatar. Vasárnaptól a jövő hétvégéig sehol sem valószínű csapadék, vagyis az ország nagy részén a következő egy hétben egyáltalán nem fog esni, jellemzően napos, száraz időre lehet számítani. A hőmérséklet pénteken és szombaton főként a nyugati és az északi országrészben esik vissza több fokkal a csütörtöki értékekhez képest, majd vasárnap és hétfőn az Alföldön is 30 fok alatti maximumok lesznek jellemzőek. Újabb melegedés kedden kezdődik, ekkortól ismét nagy területen várható kánikula. Az előttünk álló bő egy hétben tovább száradnak a talajok, fokozódik az aszály, illetve a Dunántúlon is egyre nagyobb területet érint a szárazság. Alevegő is száraz lesz, napközben jellemzően 30% alá csökken a páratartalom, a mezőgazdasági aszály mellett légköri aszállyal is számolni kell.   

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2022. július 14.


* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.


1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2022. július 13-ig (mm)


2. ábra
Az elmúlt 10 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2022. július 13-ig (mm)


3. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2022. július 13-ig (mm)


4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2022. július 13-án (%)


5. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső egy méteres rétegében 2022. július 13-án (%)


6. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj 50-100 cm-es rétegében 2022. július 13-án (%)


7. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj 50-100 cm-es rétegében 2018., 2019., 2020. és 2021. június 30-án (%)


8. ábra
Az elmúlt 5 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2022. július 13-án (Celsius fok)


9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2022. július 13-ig (részletes magyarázat a szövegben)


10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2022. július 13-ig (részletes magyarázat a szövegben)