2023. december 9. szombat
Elemzések, szöveges előrejelzések

OMSZ: 2023. szeptember 18. 14:54

Marad a késő nyári idő

A múlt csütörtökön átvonult hidegfront a szeptemberi kánikulának véget vetett, de csapadékot csak az északnyugati és a keleti, északkeleti országrészbe hozott, nagy területek maradtak teljesen szárazon, ahol a hónap első napjai óta egyáltalán nem esett. A száraz, meleg időjárás érésben lévő növényeinkre kedvezően hat, a frissen vetett repce optimális korai fejlődéséhez viszont több nedvességre lenne szükség a talajban. Ma este újabb frontrendszer éri el hazánkat, melyhez kötődően kedd estig többfelé várható zápor, zivatar, de ezúttal is a déli országrészben van ennek kisebb valószínűsége.

A múlt hét közepe óta kissé változékonyabbra fordult időjárásunk. Szerdán este egy hidegfront érkezett, melynek hatására péntek estig az északnyugati országrészben valamint hazánk északi, északkeleti harmadán többfelé, az Alföld más részein foltokban hullott 5-15 mm csapadék, de néhol egy-egy kiadósabb felhőszakadás is előfordult (1. ábra). A hétvégén az ország keleti felén elszórtan voltak záporok, egy-egy zivatar is kialakult, de a legtöbb helyen száraz, nagyrészt napos idő volt a jellemző. A Dunántúl jelentős részén és az Alföld déli és középső tájain szeptemberben még egyáltalán nem volt csapadék, és a 30 napos csapadékösszeg is sokfelé mutat jelentős, 20-70 mm hiányt a sokéves átlaghoz képest (2. ábra). A múlt hét közepi esők, záporok átnedvesítették a felső talajréteget az északnyugati és a keleti, északkeleti országrészben, a Dunántúl délkeleti tájain és többfelé az Alföldön, különösen a Jászság és a Hódság területén azonban nagyon száraz a talaj (3. ábra). Az Alföldön és a Dunántúlon az aszály által érintett terület nagysága valamint az aszály mértéke egyaránt növekedett az elmúlt egy hétben. A középső és mélyebb rétegek az őszi, téli feltöltődés előtti időszakban országszerte csak kevés nedvességet tartalmaznak (4. ábra).
A napi középhőmérséklet a múlt hét első felére jellemző 21-24 fokos értékekről a hét második felében 19-20 fokra esett vissza, de még ez is több fokkal magasabb az ilyenkor szokásosnál (5. ábra). Szerdáig 30 fok körüli vagy azt meghaladó maximum értékeket mérhettünk, majd a hét közepén érkezett hidegfront nyomán lehűlt az idő, de vasárnap már 27-29 fok közé melegedett a levegő (6. ábra). A reggeli minimumok nem estek számottevően vissza, továbbra is 12-17 fok köré hűl éjszakánként a levegő.

A kukorica és napraforgó érésének igen jót tett a szeptember első felét jellemző napos, száraz, meleg idő, csapadékra ezeknek a növényeknek ilyenkor már nincs szükségük. A kukorica egyre többfelé a teljes érés fázisában jár, sokfelé látni már nagyobb részt száraz állományokat. A napraforgó is a növényszáradás fázisában van, mindkét növényre jellemzőek a jól fejlett állományok.
Az őszi káposztarepce jellemzően már a csírázás, kelés fázisában van, a magágy előkészítéséhez, a vetéshez és a magok keléséhez a hónap első dekádjában az ország nagyobb részén kedvező volt a talaj fölső rétegének nedvességtartalma, azóta azonban a Dunántúl nagy részén és sokfelé az Alföldön is egyre jobban kiszáradt a talaj, ezeken a területeken kiadós csapadékra lenne szükség a növény optimális korai fejlődéséhez.   

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink szeptember első felére vonatkozó állapotot mutatják. Ebben az időszakban már jelentősen csökken az index értéke, a nyári növények elveszítik zöld tömegüket, és a természetes vegetáció sem olyan zöld már, mint a nyár derekán. Ezt a folyamatot ellensúlyozza kissé, hogy a tarlók sokfelé kizöldültek a nyár végére. Az anomália térképen az Alföld déli, délkeleti és középső területein már augusztusban megjelent nagy kiterjedésű vörös folt, ahol a csapadékhiány miatt a sokéves átlagnál alacsonyabb az index értéke, tovább nőtt az előző időszakhoz képest. Az ország nagyobb részén azonban még mindig magasabb a zöld tömeg mennyisége az ilyenkor szokásosnál (7. ábra). 

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1400 és 1610 foknap között alakul, az alacsonyabb értékek északon és nyugaton, a magasabbak délkeleten vannak (8. ábra), az országon belüli különbség továbbra is növekszik. Az összegzés kezdete óta folyamatos elmaradásban van a hőösszeg a tavalyi évhez képest, jelenleg mintegy 60-110 foknap a hiány. A sokéves átlaghoz képest a nyár végére zárkózott föl a hőösszeg, jelenleg már 10-60 foknap előny a jellemző. Mindez azt jelenti, hogy a növények „utolérték magukat”, az érés fázisa már a szokásos időpont körül történik.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (9. és 10. ábra). A tavalyi évhez hasonlóan az idén is késve kezdődött a kukorica vetése. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talaj hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. A talajnedvesség kedvezően alakult még a vetés kezdeti időszakában, április közepétől azonban főként az Alföldön többfelé kevesebb csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál, és május első dekádjában is kevesebb eső öntözte a friss vetést az optimálisnál. Így a felső talajréteg, ahonnan a kukorica ilyenkor a nedvességet gyűjti, elsősorban az Alföldön kiszáradt. A hónap közepén érkezett bőséges csapadék azonban pótolta nedvességet, a növények fejlődése optimálisan alakult, de északkeleten, ahol kevesebb esett, május végére ismét szárazzá vált a talaj. Június elején éppen időben érkezett az újabb csapadék, hogy megszüntesse a Tiszántúl északi felén kialakulóban lévő aszályt, majd a hónap utolsó dekádjában is országszerte záporok öntözték az állományokat. Július első két dekádjában is a záporos csapadékforma volt a jellemző, foltokban nagyobb mennyiség is leesett, míg az Alföld nagy része, valamint Budapest és Mosonmagyaróvár környéke egyre szárazabbá vált. Július végén több hullámban kiterjedt zivatarrendszerek okoztak nagy területen jelentős csapadékot, de az ország középső része ebből kimaradt, így arrafelé a hónap végére aszályos körülmények alakultak ki, míg a Dunántúl nyugati részén vízbőség volt. Augusztus első hetében országszerte bőséges csapadék hullott, ami különösen az alföldi állományoknak jött jókor. Augusztus második, harmadik és negyedik hete csak elszórt záporokat hozott, azonban a nedvesség a talajban a legtöbb helyen kitartott. A hónap végén, szeptember elején érkezett záporok már az érés fázisában érték a növényt, azóta viszont száraz, meleg időjárás az uralkodó, ami optimális az érés szempontjából. A tenyészidőszak eddig eltelt részében hazánk nagyobb részén kevéssel az optimális alatt alakul az összegzett csapadék, a hiány az elmúlt másfél hónapban indult növekedésnek. Az Alföld középső részén és a Tiszántúlon volt a nyár folyamán elmaradás, mely jelenleg 70-130 mm között alakul.
A hőmérséklet áprilisban, májusban, júniusban és augusztus első dekádjában is gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, így az összegzett hőösszeg jócskán elmarad az optimálistól azzal együtt is, hogy júliusban valamint augusztus második és szeptember első felében az átlagosnál melegebb volt az idő.

Az előttünk álló héten folytatódik az évszakhoz képest meleg, késő nyári idő. Kedden kora hajnalban nyugat felől egy frontrendszer éri el térségünket, így délutánig többfelé várható zápor, zivatar, de ezúttal is lesznek nagyobb területek, melyeket elkerül a csapadék. Szerdán, csütörtökön és pénteken száraz időre van kilátás, a hét közepén hajnalonként párásságra, foltokban ködre lehet számítani. A hétvégéig a legtöbb helyen a talajok további nedvességvesztése lesz a jellemző. Újabb hidegfront a hétvégén érkezik, szombaton többfelé valószínű eső, zápor, zivatar. Ezek a frontok azonban nem hűtik le jelentősen a levegőt, a felhősebb, csapadékosabb tájakon kedden és szombaton átmenetileg 25 fok alá esik vissza a hőmérséklet, de a hét közepén 25-30 fok közötti értékeket mérhetünk. Éjszakánként sem hűl le jelentősen a levegő, maradnak a 15 fok körüli minimumok.  

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2023. szeptember 18.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).


1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2023. szeptember 17-ig (mm)


2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2023. szeptember 17-ig (mm)


3. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2023. szeptember 17-én (%)


4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső egy méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2023. szeptember 17-én (%)


5. ábra
Az elmúlt 5 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2023. szeptember 17-ig (Celsius fok)


6. ábra
Maximum hőmérsékletek 2023. szeptember 17-én (Celsius fok)


7. ábra
NDVI anomália a 2023. augusztus 29. és szeptember 13. közötti időszakra


8. ábra
Az április 1-től kukoricára számolt hőösszegek 2023. szeptember 17-én (foknap)


9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2023. szeptember 17-ig (részletes magyarázat a szövegben)


10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2023. szeptember 17-ig
(részletes magyarázat a szövegben)