2024. július 21. vasárnap
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2024. május 6. 14:40

Záporok enyhítik a csapadékhiányt

Bár a naptár szerint még május eleje van, a vegetáció az idén már május közepi-végi állapotban jár, így az aranyat érő májusi esőkre is egyre nagyobb szükség lenne. Az elmúlt napokban hazánk délnyugati harmadán hullott kielégítő mennyiség, ami számottevően megöntözte a földeket, az ország többi részén azonban nedvességhiány a jellemző. A héten főként kedden és szerdán van kilátás többfelé esőre, záporokra, zivatarokra, így várhatóan a most szárazabb területeken is többfelé enyhül majd a csapadékhiány.

A múlt hét második felében egy tőlünk délre örvénylő ciklon hatására a délnyugati országrészben hullott nagy területen számottevő, 10-20 mm csapadék, de lokálisan 20-40 mm is esett (1. ábra). Ezúttal a déli országrész középső tájai is megáztak, ahol a megelőző időszakban a legkevesebb eső esett. Az ország többi részén kisebb záporok voltak jellemzőek, de az északkeleti országrészt és az Alföld egyes tájait ezúttal elkerülték a csapadékot adó felhők. Bár április második felében volt egy kimondottan csapadékos bő egy hét, az azóta eltelt időben az északi és a keleti országrész jelentős részén alig vagy egyáltalán nem esett. A 30 napos csapadékösszeg is hiányt mutat az ország túlnyomó részén, csak a Dunántúl legészakabbi területein esett több az ilyenkor szokásosnál (2. ábra). A talaj felszín közeli rétege délnyugaton, nyugaton kellő mennyiségű nedvességet tartalmaz, míg az ország többi részén sokat száradt az elmúlt bő egy hét alatt (3. ábra). Az Alföldön a még sekélyen gyökerező nyári növények számára sokfelé aszályos körülmények vannak. A középső talajrétegben még több a nedvesség (4. ábra), fél méteres mélység alatt pedig továbbra is őrzik a talajok a tél első felében szerzett nedvességtartalmukat.
A hőmérséklet 1-3 fokkal alakult magasabban a sokéves átlagnál (5. ábra). Keleten, északkeleten volt ezúttal a melegebb, a felhősebb, csapadékosabb délnyugati, nyugati országrészben 25 fok alatt, pénteken 20 fok alatt alakultak a maximum értékek, míg keleten, északkeleten 25 fok fölé melegedett napközben a levegő. Éjszakánként 10 fok körüli, vagy kevéssel a fölötti értékek voltak jellemzők.

Az őszi vetések két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál. A kalászosok a kalászhányás illetve egyre inkább a virágzás fázisában járnak (6. ábra). Az őszi káposztarepce jellemzően elvirágzott, a becőképződés, magképződés fázisában van, többfelé meglehetősen ritkásak az állományok. A kalászosok és a repce a legtöbb helyen kielégítő mennyiségű nedvességet találnak a talajban ezekben a vízigényes fenológiai fázisokban. A napraforgó és a kukorica intenzíven fejlődik, bár az Alföldön sokfelé több csapadékot igényelne az eddigieknél.
Az akác virágzására az északi, északkeleti országrészben a napos, meleg idő igen kedvező. A méhcsaládok a korai tavaszban kellően meg tudtak erősödni, már január végén a mogyoróról hordták a virágport az enyhe napokon. Délen már elvirágzott az egyik legfontosabb mézelő növényünk. Békésben nagyon sok volt a virág a fákon, de éppen a hűvös időszakra esett a dandárvirágzás, Nógrádban pedig többfelé elfagyott a virág.

A múlt hét második felében a délnyugati országrészben volt gyakran nedves a növények levélfelülete, ott ez az időszak felét tette ki, míg máshol 10%-át, vagy annál is kevesebbet (7. ábra). Hasonlóan alakult a párás időszakok hossza is.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink az április második felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke meglehetősen magas a korán érkezett tavasz hatására, és az évszaknak megfelelő növekedés jellemzi. Az anomália térkép az ország egész területén továbbra is az átlagosnál sokkal fejlettebb vegetációt mutat, az elszórt kis vörös foltok a vetésforgó miatt alakulnak ki, és az idén nyári növényekkel bevetett táblákat jelölik, ahol ekkor még épphogy kikeltek a növények.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg ismét gyors növekedésnek indult, jelenleg többnyire 170 és 215 foknap között alakul (8. ábra). Ez az érték jóval magasabb tavalyi évinél és a sokéves átlagnál azzal együtt is, hogy április közepén másfél hétre megtorpant a hőösszeg növekedésének korábban igen gyors üteme.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (9. ábra). Augusztus legvégén az ország nagyobb részén jelentős csapadék hullott, az akkor elvetett őszi káposztarepce így szépen ki tudott kelni. Ez után száraz időszak következett, a később a földbe került magok csak nagyon lassan indultak fejlődésnek. Újabb jelentős csapadék csak szeptember 24-25-én érkezett, mely már szinte életmentő volt a repce számára. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző többnyire száraz idő és nem túl száraz talaj kedvező körülményeket teremtett. Október utolsó dekádjától kimondottan csapadékosra fordult az idő, és bár az Alföldön kevesebb esett, mint a Dunántúlon és az északi tájakon, az esős, ugyanakkor enyhe időjárás országszerte igen kedvező feltételeket teremtett a korai fejlődéshez. November közepétől egyre nőtt a belvizes területek kiterjedése, kezdetben az Alföldön, majd másfelé is. A csapadékos idő egész novemberben és december első felében is folytatódott, de a belvízfoltok ezután sem csökkentek, a tartós vízborítás pedig nem tett jót a kultúráknak. December második felében a Dunántúl északi felében esett nagy mennyiségű csapadék, másfelé a korábbiakhoz képest szárazabb idő következett. Januárban és februárban csapadékosabb és száraz időszakok váltakoztak, de összességében jóval kevesebb esett, mint az előző hónapokban, nagy területen az átlagnál is kevesebb, de a belvízfoltok kiterjedése csak lassan csökkent, és a vetések tavaszra ezekben jórészt ki is pusztultak. Hó alig érkezett a télen, így tartós hóréteg sem alakult ki. Márciusban és április első felében nagyobb csapadék csak a nyugati, délnyugati országrészben fordult elő, az Alföld alig kapott esőt, így a talaj fölső rétege egyre többfelé teljesen kiszáradt. Április közepén fordult csapadékosabbra az idő, és a hónap harmadik dekádjában az Alföldön is többször megáztak a földek. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg a Dunántúlon és az északi országrészben 100-120 mm-rel meghaladja az optimális értéket, míg az Alföldön nagyjából megegyezik azzal. A többlet azonban még az őszi és téli nagy esők miatt alakult ki, a csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen, a tavasz első felében jelentős hiány alakult ki.
A hőösszeg a tenyészidőszak kezdete óta jóval az optimális értékek fölött alakul a rekordmeleg ősz és szintén enyhe tél hatására. Január második hetében érkezett csak igazi hideg levegő hazánkba, de az is csak -10 Celsius fok körüli éjszakai fagyokat okozott, február elején pedig beköszöntött a tavasz, gyakran áprilist idéző hőmérsékletek voltak jellemzőek a hónap során. Március is melegebbet hozott az ideálisnál, a hónap legvégén pár napig és április első felében is többször már nyárias hőmérsékletek fordultak elő. Az április közepén érkezett hűvösebb időjárás hatására átmenetileg lelassult a növények fejlődése. A hőösszeg jelenleg csaknem kétszerese az ideálisnak, a növények fejlődési állapota hetekkel megelőzi a szokásosat, a repce virágzása már április legelején elkezdődött, és a hónap végére be is fejeződött.

Kukoricára vonatkozó agrogramot Győr térségére vonatkozóan mutatunk be (10. ábra). Az idén a meleg tél-végi, kora tavaszi időjárás miatt a szokásosnál hamarabb érte el a talajnedvesség a 10 fokos küszöbértéket, ezért a kukorica vetése is korán elkezdődhetett. A talaj felszínközeli része azonban főként az Alföldön és a Dunántúl keleti felén rendkívül száraz volt egészen április közepéig, így a magágy előkészítése és a vetés sokfelé poros, igen száraz talajba történt. Április közepén fordult csapadékosra, az időjárás, de az Alföldön csak a hónap harmadig dekádjában esett számottevő mennyiség, így a korai fejlődéshez már biztosított volt a kellő mennyiségű nedvesség. Az első hónapban lehullott csapadék mennyisége azonban az északnyugati országrész kivételével csak fele-harmada az optimálisnak.
Az április eleji meleg után a hónap közepén tartósan lehűlt az idő, majd a hónap végén visszatért a meleg. A hőösszeg jelenleg országszerte kissé meghaladja az optimális értéket.

Kedden egy hullámzó frontrendszer éri el térségünket észak felől, így a folytatásban eleinte csapadékos időre van kilátás, és a hőmérséklet is visszaesik pár fokkal. Kedden a nap első felében főként az ország északi felén, majd máshol is záporok, zivatarok kialakulására lehet számítani, majd szerdán is folytatódik a csapadékos idő többfelé esővel, záporokkal, zivatarokkal. Összességében területi átlagban 5 és 10 mm közötti csapadék várható, de lokálisan ennél jóval több, és kevesebb is eshet. Csütörtöktől szárazabb időben lesz részünk, csak elszórtan fordulhat elő egy-egy zápor, pénteken főként délkeleten, vasárnap pedig északon van erre esély.  A hét közepéig sokfelé számíthatunk a felszín közeli talajréteg átnedvesedésére, majd a hét második felében inkább a talajok száradása lesz a jellemző. A hőmérséklet napközben 20 és 24 fok közé melegszik, ennél hűvösebb, 15-20 fok szerdán valószínű. Éjszakánként a hét első felében 10 és15 fok közötti értékeket mérhetünk, majd csütörtöktől kevesebb lesz a felhő, és többnyire 5 és 10 fok közé hűl a levegő.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. május 6.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.


1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2024. május 5-ig (mm)


2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. május 5-ig (mm)


3. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható
vízmennyiség arányában 2024. május 5-én (%)


4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható
vízmennyiség arányában 2024. május 5-én (%)


5. ábra
Az 5 napos átlaghőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól 2024. május 5-ig (Celsius fok)


6. ábra
Búza tábla Miskolc térségében 2023. május 5-én (fotó: Molnár Zsófia)


7. ábra
Számított (becsült érték) levélnedvesség-tartam (az az időtartam, amíg csapadékhullás következtében vizes a vegetáció levele) a 2024. május 5. 8 órát megelőző 72 órában lágyszárú növényekre (óra)


8. ábra
Az április 1-től kukoricára számított hőösszeg 2024. május 5-én (foknap)


9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2024. május 5-ig (részletes magyarázat a szövegben)


10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2024. május 5-ig (részletes magyarázat a szövegben)