2024. október 11. péntek
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2024. augusztus 29. 12:01

Nem enyhül sem az aszály, sem a forróság

A június vége óta tartó, és gyakorlatilag az egész országot érintő csapadékhiány júliustól egyre súlyosbodó aszállyá fokozódott, mely azóta csak kisebb területeken és átmenetileg enyhült. Kapásnövényeink jóval idő előtt beértek, elszáradtak, a gyenge terméskilátásokon már egy kiadós eső sem segítene. Viszont a repce vetéséhez óriási szükség lenne a csapadékra, melyre a következő 6-8 nap során sem mutatkozik számottevő esély. Ráadásul a forróság sem enyhül, hiába itt a szeptember, továbbra is 35 fok közeli csúcsértékekre számíthatunk.

Az előző hét második felében országszerte száraz idő volt hazánkban, majd ezen a héten elszórtan már előfordultak záporok, zivatarok. Az ezekből lehullott csapadék csak kisebb foltokban haladta meg a 10 mm-t, bár néhol felhőszakadás is kialakult (1. ábra). Az elmúlt harminc napban záporos és száraz időszakok váltakoztak, az Alföld déli és középső részén nagy területen még 10 mm sem esett, 30 mm-t meghaladó csapadékösszegeket pedig főként az ország északnyugati felén mérhettünk (2. ábra). A 30 napos csapadékösszeg 10 és 50 (3. ábra), a 90 napos pedig gyakorlatilag országszerte 30-130 mm-es hiányt mutat az átlagoshoz képest (4. ábra). Az elmúlt hetekben jelentősebb csapadékot kapott kisebb területeken a talaj felszínközeli és középső rétege még kellően nedves (5. ábra), de hazánk nagyobb részén csaknem országszerte kritikusan száraz a teljes felső egy méteres réteg (6. ábra). Az aszály az elmúlt napok záporai által érintett kisebb foltokban átmenetileg mérséklődött, hazánk nagyobb részén azonban tovább fokozódott (7. ábra).
A hőmérséklet a múlt hét közepén átmenetileg visszaesett: csütörtökön többnyire 30 fok alatt maradtak a maximum értékek, péntek hajnalban pedig északkeleten helyenként 10 fok alá hűlt a levegő. Péntektől azonban visszatért a hőség 35 fok körüli csúcsértékekkel, csak a Dunántúlon volt kevésbé nagy a forróság hétfőn és kedden.

A vegetáció körülbelül három héttel előrébb jár a fejlődésben a szokásosnál, amihez a szántóföldi kultúráknál még az aszály is hozzátesz a kényszerérés miatt. A napraforgó és a kukorica állományok a növényszáradás fenológiai fázisában járnak, a legtöbb helyen már teljesen elszáradtak az állományok. Miskolc térségében a kukoricán közepes méretűek a csövek (8-10. ábra). A legfrissebb műholdas mérések alapján az NDVI index növényspecifikus éves menetében a 2022-es rendkívüli aszálynál sokkal jobb a helyzet, de az ideálistól nagyon messze vannak az állományok (11-14. ábra). Az évi maximális zöld tömegben is elmarad az idei év az optimálistól, és főleg a kukoricánál látványosan hamarabb kezdődött a növényszáradás. A virágzás és a szemképződés fázisában sajnos még az átlagos csapadékmennyiség sem hullott le, a tartós aszály és hőség miatt az öntözés nélküli állományokban igen gyenge termésátlagok várhatók.
Az őszi káposztarepce vetéséhez a talaj nedvességviszonyai csak kisebb foltokban kielégítőek, hazánk döntő részén azonban igen száraz, poros a vetés által érintett talajréteg.

Az elmúlt egy hét során csak ennek a hétnek az első felében voltak átmenetileg vizes növényállományok, a jellemzően száraz időjárásban a levélnedvesség időtartama és a párás időszakok hossza is elenyészően alacsony volt, ami a gombás megbetegedések kialakulásának nem kedvezett.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink az augusztus első felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke egyre csökkenő tendenciát mutat. A természetes vegetáció gyors ütemben veszít zöld tömegéből, az aszály miatt már az erdőkre is jellemző ez a folyamat, szántóföldi növényeink pedig már júliusban száradásnak indultak. A természetes száradást a csapadékhiányos időjárás tovább gyorsította. Az anomália térkép egyre nagyobb területen (főként az Alföldön és a Dunántúl keleti tájain) és egy nagyobb mértékben mutat az átlagosnál jóval kevesebb zöld tömeget, ami az aszály következménye (15. ábra).

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1450 és 1630 foknap között alakul (16. ábra), tovább nőtt a különbség a hűvösebb nyugati és északi tájak valamint a melegebb délkeleti területek között. A jelenlegi hőösszeg értéke már bőven elegendő a legtöbb kukoricafajta beéréséhez. A tavalyinál is igen jelentősen, északkeleten 170-210, míg máshol 210-290 foknappal, a sokéves átlagnál pedig 160-300 foknappal magasabb. Mindez azt jelenti, hogy a vegetáció a szokásosnál mintegy három héttel előrébb jár a fejlődésben.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét és Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon* (17. és 18. ábra). Az idén a meleg tél-végi, kora tavaszi időjárás miatt a szokásosnál hamarabb érte el a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket, ezért a kukorica vetése is korán elkezdődhetett. A talaj felszínközeli része azonban főként az Alföldön és a Dunántúl keleti felén rendkívül száraz volt egészen április közepéig, így a magágy előkészítése és a vetés sokfelé poros, igen száraz talajba történt. Április közepén fordult csapadékosra, az időjárás, de az Alföldön csak a hónap harmadig dekádjában esett számottevő mennyiség, ami a korai fejlődéshez biztosított kellő mennyiségű nedvességet. Április végén és május első felében azonban az Alföldön és a Kisalföldön többfelé ismét szárazra fordult az idő, a talaj fölső rétege nagyon kiszáradt. Számottevő csapadék május második felétől érkezett, eső, majd kiadós záporok növelték a talaj nedvességtartalmát, segítették az állományok növekedését. A zivataros idő június első két hetében is folytatódott, a felhőszakadásokkal érintett területeken átmeneti belvíz is előfordult. Június második felében a több napos száraz időszakokat heves zivatarok zárták le, helyenként újabb felhőszakadásokkal, jégesővel. Júliusban csak elszórtan alakultak ki kisebb foltokban záporok, az egész hónapra a száraz idő volt a jellemző, főleg az ország középső részén fogyott el a talajban rendelkezésre álló nedvesség. A virágzás és a szemképződés fázisában az aszályos területek kiterjedése és annak mértéke egyre növekedett, az állományok főleg a középső országrészben kezdtek szenvedni a szárazsággal párosuló nagy hőség miatt. Augusztus első felében sem enyhült az aszály, megkezdődött a kényszerérés, a növények elszáradása. A hónap közepén ugyan többfelé öntözték záporok az állományokat, a terméskilátásokon ez már nem sokat segített, a hónap végére gyakorlatilag országszerte teljesen elszáradtak az állományok. A tenyészidőszak során eddig lehullott csapadék mennyisége 100-200 mm-el marad el az optimális értéktől, annak mindössze felét, kétharmadát kapták meg az állományok.
Az április eleji meleg után a hónap közepén tartósan lehűlt az idő, mely nem kedvezett az állományok fejlődésének. A hónap végén ismét emelkedett a hőmérséklet, majd májusban a tartósan meleg, de nem forró idő kedvezően hatott az állományok növekedésére. Június elején is folytatódott a meleg, de nem forró, tehát ideális nevelő idő. Az első két, viszonylag rövid ideig tartó nyári hőhullám június második felében érkezett, melyet a talajban rendelkezésre álló nedvesség miatt még többnyire jól viseltek az állományok. Július első felében a harmadik hőhullám már tartósabbnak és forróbbnak is bizonyult, helyenként a 40 Celsius fokot is meghaladta a napi maximumhőmérséklet. A napraforgó virágzását is lerövidítette a forróság, és az azt követő időszakban is csak átmeneti enyhébb időszakok fordultak elő. Augusztus második dekádjában ismét visszatért a kánikula, 20-a után sem hűlt le a levegő, jelenleg az ötödik hőhullám tart. A hőösszeg a tenyészidőszak során országszerte kissé meghaladta az optimális értéket.

A következő 6-8 nap során is folytatódik a forró, nagyrészt száraz idő. Elszórt záporok, zivatarok ma és holnap fordulhatnak elő, ezt követően a jövő hét végéig igen kicsi a csapadék esélye. Összességében hazánk túlnyomó részén tovább szárad a talaj, és az aszály fokozódása várható. A hőmérséklet csúcsértéke végig 35 Celsius fok közelében alakul majd, csak az egyre hosszabbodó éjszakák hoznak némi felfrissülést.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. augusztus 29.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).


1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2024. augusztus 28-ig (mm)


2. ábra
30 napos csapadékösszeg 2024. augusztus 28-ig (mm)


3. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2024. augusztus 28-ig (mm)


4. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2024. augusztus 28-ig (mm)


5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2024. augusztus 27-én (%)


6. ábra
Talajnedvesség a talaj felső egy méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2024. augusztus 27-én (%)


7. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2024. augusztus 28-án


8. ábra
Kukorica Miskolc térségében 2024. augusztus 27-én (fotó: Kovács Attila)


9. ábra
Kukorica Miskolc térségében 2024. augusztus 27-én (fotó: Kovács Attila)


10. ábra
Napraforgó Miskolc térségében 2024. augusztus 27-én (fotó: Kovács Attila)


11. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Kisalföldön a Sentinel-2 műholdak mérései alapján
egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva


12. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján
egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva


13. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Dunántúl délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján
egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva


14. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Duna-Tisza közének északi részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján
egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva


15. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól a 2024. augusztus 4-19. közötti időszakban


16. ábra
Az április 1-től kukoricára számolt hőösszeg 2024. augusztus 27-én (foknap)


17. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2024. augusztus 28-ig (részletes magyarázat a szövegben)


18. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2024. augusztus 28-ig (részletes magyarázat a szövegben)