2024. október 7. hétfő
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2024. szeptember 16. 14:22

Őszi betakarító idő

A kiadós, országos csapadék hatására véget ért a hosszú aszály, a talaj alaposan megázott. Az őszi káposztarepce kezdeti fejlődéséhez így optimálissá váltak a körülmények. Holnap már csak elszórtan várható csapadék, szerdától pedig szárazra fordul az idő.

Az előző héten hétfőn gyökeresen átalakult időjárásunk, a száraz, nyári meleg után egy markáns frontrendszer érkezett, térségünkben lelassult, így nagy területen hullott jelentős csapadék szerda reggelig. Csütörtökön pedig már egy újabb légörvény érte el a nyugati tájakat, mely még azóta is fölöttünk kavarog. A ciklon sokfelé okozott jelentős károkat a viharossá fokozódó szél miatt (1. ábra), illetve a nyugati folyókon és a Dunán komoly árhullámok is kialakultak. Jellemzően 40-70 mm eső hullott a két légköri rendszer hatására, de a nyugati országrészben 90-130 mm esett (2. ábra). Ez már meghaladja a harminc napos sokéves átlagot (3. ábra), és a kilencven napos átlaghoz képest is jelentősen csökkent az elmaradás (4. ábra). Az aszály országszerte megszűnt. A talaj fölső rétege országszerte sáros, helyenként belvíz is van, jellemzően a fölső 30-70 cm-es réteg nedvesedett át (5. ábra). Mélyebben még mindig nagy területen van egy csontszáraz a talajréteg.
A hőmérséklet a múlt héten hétfőn érkezett front hatására drasztikusan visszaesett, előbb északnyugaton, majd keddre keleten is, a hét második felében érkezett légörvény pedig újabb lehűlést hozott. Péntektől a nyugati területeken már csak 10 fok körül alakult a maximumhőmérséklet (6. ábra).

A vegetáció körülbelül három héttel előrébb jár a fejlődésben a szokásosnál, amihez a szántóföldi kultúráknál még az aszály is hozzátett a kényszerérés miatt. A napraforgó és a kukorica állományok teljesen beértek, elszáradtak, betakarításukat a csapadékos idő jelenleg akadályozza.
Az őszi káposztarepce keléséhez a talaj nedvességviszonyai hazánk nagyobb részén kedvezővé váltak a körülmények, a talaj országszerte kellően átnedvesedett ehhez. A kelés azonban már ezzel együtt is meglehetősen későn történik meg, bár egy hosszú ősz során még megerősödhetnek a tél előtt az állományok.

Az elmúlt héten gyakran és tartósan volt vizes a még zöld állományok levélzete, országszerte magas volt a levélnedvesség időtartama (7. ábra) és a párás időszakok hossza is.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink az augusztus legvégére, szeptember első felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke ebben az időszakban tovább csökkent, a vegetáció országszerte veszített zöld tömegéből, az aszály miatt az erdőkre is jellemző ez a folyamat. A súlyos aszály miatt az anomália térkép az egész országban, a legnagyobb mértékben az Alföldön és a Dunántúl keleti tájain mutat az átlagosnál sokkal kevesebb zöld tömeget (8. ábra).

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1650 és 1840 foknap között alakul. Bár a hőösszeg növekedése a múlt hét óta lelassult, de értéke már messze meghaladja a legtöbb kukoricafajta beéréséhez szükséges mértéket. A tavalyinál és a sokéves átlagnál egyaránt igen jelentősen, 200-300 foknappal magasabb. Mindez azt jelenti, hogy a vegetáció a szokásosnál mintegy három héttel előrébb jár a fejlődésben.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (9. és 10. ábra). Az idén a meleg tél-végi, kora tavaszi időjárás miatt a szokásosnál hamarabb érte el a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket, ezért a kukorica vetése is korán elkezdődhetett. A talaj felszínközeli része azonban főként az Alföldön és a Dunántúl keleti felén rendkívül száraz volt egészen április közepéig, így a magágy előkészítése és a vetés sokfelé poros, igen száraz talajba történt. Április közepén fordult csapadékosra, az időjárás, de az Alföldön csak a hónap harmadig dekádjában esett számottevő mennyiség, ami a korai fejlődéshez biztosított kellő mennyiségű nedvességet. Április végén és május első felében azonban az Alföldön és a Kisalföldön többfelé ismét szárazra fordult az idő, a talaj fölső rétege nagyon kiszáradt. Számottevő csapadék május második felétől érkezett, eső, majd kiadós záporok növelték a talaj nedvességtartalmát, segítették az állományok növekedését. A zivataros idő június első két hetében is folytatódott, a felhőszakadásokkal érintett területeken átmeneti belvíz is előfordult. Június második felében a több napos száraz időszakokat heves zivatarok zárták le, helyenként újabb felhőszakadásokkal, jégesővel. Júliusban csak elszórtan alakultak ki kisebb foltokban záporok, az egész hónapra a száraz idő volt a jellemző, főleg az ország középső részén fogyott el a talajban rendelkezésre álló nedvesség. A virágzás és a szemképződés fázisában az aszályos területek kiterjedése és annak mértéke egyre növekedett, az állományok eleinte főleg a középső országrészben, majd országszerte elkezdtek szenvedni a szárazsággal párosuló nagy hőség miatt. Augusztus első felében sem enyhült az aszály, megkezdődött a kényszerérés, a növények elszáradása. A hónap közepén ugyan többfelé öntözték záporok az állományokat, a terméskilátásokon ez már nem sokat segített, a hónap végére gyakorlatilag országszerte teljesen elszáradtak az állományok. A szeptember második hetében érkezett bőséges csapadék már nem használt, hanem ártott az állományoknak. A tenyészidőszak során a csapadék mennyisége végig elmaradt az optimális értéktől, annak végére 150-200 mm-es hiány halmozódott föl, vagyis az ideális értéknek mindössze felét, kétharmadát kapták meg az állományok.
Az április eleji meleg után a hónap közepén tartósan lehűlt az idő, mely nem kedvezett az állományok fejlődésének. A hónap végén ismét emelkedett a hőmérséklet, majd májusban a tartósan meleg, de nem forró idő kedvezően hatott az állományok növekedésére. Június elején is folytatódott a meleg, de nem forró, tehát ideális nevelő idő. Az első két, viszonylag rövid ideig tartó nyári hőhullám június második felében érkezett, melyet a talajban rendelkezésre álló nedvesség miatt még többnyire jól viseltek az állományok. Július első felében a harmadik hőhullám már tartósabbnak és forróbbnak is bizonyult, helyenként a 40 Celsius fokot is meghaladta a napi maximumhőmérséklet. A virágzást jócskán lerövidítette a forróság, és az azt követő időszakban is csak átmeneti enyhébb időszakok fordultak elő. Augusztus második dekádjában ismét visszatért a kánikula, 20-a után sem hűlt le a levegő, a forróság szeptember első hetében is folytatódott. A hőösszeg a tenyészidőszak során országszerte meghaladta az optimális értéket.

A folytatásban megnyugszik időjárásunk és csendes, őszies idő vár ránk. Ma még sokfelé, holnap már csak elszórtan kell esőre, záporra számítani, szerdától azonban szárazra fordul az idő. A reggeli ködfoltok feloszlását követően napos idő lesz a jellemző. A talaj a hét második felében sokat szikkad majd. A legmagasabb nappali hőmérséklet kedden a nyugati részeken még csak 15 fok, keleten már 20 körül alakul, majd szerdától jellemzően 21 és 26 fok között alakulnak a maximumok. Hajnalonként pedig 5 és 13 fok közötti értékek várhatók.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. szeptember 16.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).


1. ábra
Maximális szélsebességek 2024. szeptember 15-én (km/h)


2. ábra
10 napos csapadékösszeg 2024. szeptember 15-ig (mm)


3. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2024. szeptember 15-ig (mm)


4. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2024. szeptember 15-ig (mm)


5. ábra
Talajnedvesség a talaj fölső 50 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2024. szeptember 15-én (%)


6. ábra
Maximum hőmérsékletek 2024. szeptember 14-én (Celsius fok)


7. ábra
Számított (becsült érték) levélnedvesség-tartam (az az időtartam, amíg csapadékhullás következtében vizes a vegetáció levele) a 2024. szeptember 16. reggel 8 órát megelőző 72 órában fásszárú növényekre (óra)


8. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól a 2024. augusztus 28. és szeptember 12. közötti időszakban


9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2024. szeptember 15-ig (részletes magyarázat a szövegben)


10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2024. szeptember 15-ig (részletes magyarázat a szövegben)