Aszály, aszály, aszály

Az elmúlt héten csak hétfőn délnyugaton, szerdán pedig északkeleten fordult elő kisebb zápor hazánkban, de a csapadék mennyisége sehol sem haladta meg a 2 mm-t. Az elmúlt 30 nap során nagy területen még 20 mm eső sem esett az országban (1. ábra), ez 20-60 mm-rel marad el a sokéves átlagtól (2. ábra). A 90 napos hiány pedig már 20-90 mm között jár hazánkban (3. ábra). A talaj felső 50 cm-es rétege gyakorlatilag az egész országban kritikusan száraz (4. ábra), a fölső egy méteres talajrétegből 80-120 mm csapadék hiányzik (5. ábra). Az aszály tovább fokozódott, jelenleg hazánk túlnyomó részén közepes vagy nagyfokú mezőgazdasági aszály tapasztalható (6. ábra).
A hőmérséklet jelentősen visszaesett múlt hétfőre, országszerte csak 20-24 fokot mérhettünk a legmelegebb órákban. A hét végéig lassan erősödött a nappali felmelegedés, vasárnap már 30 fok körüli értékek voltak a jellemzőek.   

Az őszi vetések is megsínylették a májusi, június eleji csapadékhiányt, a szokásosnál hamarabb, már az érési fázisba léptek (7. ábra), a csapadék már nem segítene az állományokon. A repce a magképződés  (8. ábra), a búza a tejes- illetve a viaszérés fenológiai fázisában jár (9. ábra).
A kukorica és a napraforgó szereti a nyári meleget, de a csapadékhiány ezeket a kultúrákat is nagyon megviseli. Ilyen időben a kukorica mélyebbre hatoló gyökérzetet fejleszt, de a mélyebb talajrétegekben is egyre kevesebb nedvességet talál. Miskolc térségében még bírják a növények  (10. és 11. ábra), de már nem sokáig, égető szükség lenne a csapadékra.

Az elmúlt héten csak nagyon kis területen és igen rövid időre volt vizes a növények levélének felülete az országban, a gombás megbetegedések kialakulásához ez nem volt kedvező. Párás időszak sem volt jellemző.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a május végére, június elejére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke hazánk nagyobb részén csökken a csapadékhiány miatt. Az egész tavaszt jellemző jelentős pozitív anomália, azaz az átlagosnál fejlettebb vegetáció, immár csak a Dunántúlra jellemző, a keleti országrészben már elmaradás van (12. ábra), ami az aszály hatása.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 430 és 510 foknap között alakul, a magasabb értékek a délkeleti országrészben jellemzőek. Az aktuális értékek a tavalyiaktól mintegy 40-100 foknappal vannak elmaradva, a sokéves átlagnak viszont nagyjából megfelelnek. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció jelenlegi fejlettsége a tavalyitól jelentősen elmarad, de átlagosnak mondható.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr körüli területre vonatkozó agrogramokon* (13. ábra). Szeptember első hetében még a júliusra és augusztusra is jellemző száraz időjárás volt az uralkodó. Ezt követően csapadékosra fordult az idő és október közepéig országszerte 80-180 mm eső esett, feltöltődött a talaj felső 40-80 cm-es rétege. A még száraz körülmények között vetett őszi káposztarepce így eleinte nehezen kelt, utána azonban szépen tudott fejlődni, erősödni. Az őszi kalászosok vetését eleinte hátráltatta a sok csapadék és a sáros talaj, az október második dekádjától jellemző száraz idő és a nedvességben bővelkedő talaj azonban kedvező körülményeket teremtett a vetéshez és a korai fejlődéshez. A hónap végére azonban a felső talajréteg egyre jobban kiszáradt, és a később vetett kalászosok nehezen keltek, egyenetlenül fejlődtek. A november második felében érkezett csapadék és a december első két dekádját jellemző enyhe idő sokat segített, azonban többfelé maradtak igen gyenge állományok. December második felét és a januárt tavasziasan enyhe és mérsékelten hideg időszakok váltakozása jellemezte, komolyabb és tartós fagy, vastagabb hóréteg nem alakult ki. Februárban köszöntött be az igazán fagyos, téli idő, számottevő csapadék azonban csak a hónap legvégén érkezett. Ezzel együtt is a három téli hónapban mintegy 50-90 mm csapadékhiány halmozódott föl az átlaghoz képest, így a talaj mélyebb rétegei nem töltődtek föl nedvességgel a tél végére. A március eleji meleg hatására megindult az őszi vetések fejlődése, március második hetétől a hónap végéig több hullámban országos esők érkeztek. Az esős március végére sokfelé minimálisra csökkent a talaj vízhiánya a fölső egy méteres rétegben, és bár április első felét nagyrészt száraz időjárás jellemezte, a talajoknak az őszi vetések gyökérzete által érintett rétege továbbra is bőven tartalmazott nedvességet. Április közepétől többfelé érkeztek záporok, de országos áztató eső nem volt, a csapadék területi eloszlása nagyon egyenetlenné vált. Május nagyobb részét hűvös idő jellemezte, de a csapadék elmaradt az átlagtól és a szükségestől, különösen az Alföld középső részén, így arrafelé egyre jobban kiszáradt a talaj. A repce virágzásának végén és a búza virágzásakor, amikor a legtöbb nedvességre lenne szükség, egyre nagyobb terültre kezdett kiterjedni és fokozódni az aszály a keleti tájakon. Május utolsó dekádjában azonban erre a területre is jelentősebb csapadék érkezett, ami a szemképződés fázisában igen jól jött ezen kultúrák számára. A hűvös május után a meteorológiai nyár beköszöntével rögtön az első hőhullám is megérkezett, de csapadék alig hullott június első felében, az aszály szinte az egész országra kiterjedt és egyre fokozódott. A búza június közepén gyors érésnek indult. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg hazánk nagyobb részén az optimálistól 50-80 mm-rel marad el, de az országon belül nagyok a különbségek: délnyugaton 50 mm-rel több, a délkeleti országrészben viszont 140 mm-rel kevesebb esett.
A halmozott hőösszeg jócskán meghaladja az optimális értéket.

Kukoricára vonatkozó agrogramot Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (14. ábra). Idén a talajok alaposan átnedvesedtek a márciusi esőzések során. Április első fele viszont országszerte száraz idővel telt, sokat száradt a felszínközeli talajréteg. A hőmérséklet is visszaesett, a talaj hőmérséklete csak a hónap közepére érte el tartósan a vetéshez optimális 10 Celsius fokos küszöbértéket. A hónap közepétől fordult csapadékosabbra az időjárás, a több hullámban érkező záporok, zivatarok azonban területileg nagyon egyenetlenül öntöztek. A délnyugati, középső és északi országrészek bőven kaptak csapadékot, míg az Alföldön nagyobb, a Kisalföldön kisebb területek csaknem teljesen szárazon maradtak, így arrafelé igen nehézkes volt a kelés, a szezon rögtön aszályos idővel indult. Május második hetétől hűvösre fordult az idő, de csapadék nem esett elég és az is egyenetlenül. Az Alföld jelentős része kimaradt a csapadékból, arrafelé nem enyhült az aszály, kritikussá vált a helyzet. A magok ott is kikeltek, de szenvedtek az aszálytól. Május utolsó dekádjában érkezett jelentősebb eső a keleti tájakra is, mely átmenetileg sokat javított a körülményeken, de a hónap vége és június eleje ismét száraz időt hozott. Medárd sem hozta meg a várt csapadékot, a hónap közepére az aszály az egész országra kiterjedt és egyre fokozódott. Az április eleje óta összegzett csapadékmennyiség jelenleg csak töredéke (fele-negyede) az optimális mennyiségnek.
A hőmérséklet kezdetben kedvezően alakult az állományok fejlődéséhez, a májust jellemző tartósan hűvös idő azonban nem tett jót, amikor lett volna csapadék, akkor is nehezen fejlődtek a növények a hideg idő miatt. A nyári meleg a júniussal érkezett meg elég hirtelen és tartósan. A halmozott hőösszeg a májusi lemaradást mostanra behozta, így nagyjából megfelel az optimális értéknek.

A következő 8-10 napban folytatódik az aszályos időjárás. A mai hidegfront csak kis területre hoz, hozott számottevő csapadékot és a csütörtökre várható sem fog. A talajok tehát tovább száradnak, az aszály egyre inkább fokozódik. Kedden, illetve csütörtökön és pénteken az északias szél napközben nagy területen lesz élénk, helyenként erős. Keddre pár fokot keleten is visszaesik a hőmérséklet, majd egy újabb kisebb lehűlés érkezik péntekre, a hullámvölgyek között azonban melegedő, alapvetően nyári meleg valószínű.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2025. június 16.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
30 napos csapadékösszeg 2025. június 15-ig (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. június 15-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. június 15-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 50 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. június 15-én (%)

5. ábra
Vízhiány a talaj fölső egy méteres rétegében a telítettséghez képest 2025. június 15-én (csapadék mm)

6. ábra
Mezőgazdasági aszályszint nyári kultúrákra 2025. június 15-én

7. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

8. ábra
Őszi káposztarepce Miskolc térségében 2025. június 16-án (fotó: Kovács Attila)

9. ábra
Őszi búza talajában lévő hatalmas repedések Miskolc térségében 2025. június 16-án (fotó: Kovács Attila)

10. ábra
Napraforgó Miskolc térségében 2025. június 16-án (fotó: Kovács Attila)

11. ábra
Kukorica Miskolc térségében 2025. június 16-án (fotó: Kovács Attila)

12. ábra
NDVI anomália a 2025. május 25. és június 9. közötti időszakra (részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)

13. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Győr térségére 2025. június 15-ig
(részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)

14. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2025. június 15-ig
(részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)