Kritikus helyzet

Visszatekintés

A múlt egy hét során száraz, az ilyenkor szokásosnál összességében 2-3 fokkal hűvösebb időben volt részünk (1. ábra). Csapadék csak a délnyugati határszélen fordult elő, de ott is csak 1-2 mm. Márciusban csak a hónap utolsó napjaiban érkezett eső, az egész hónap száraz volt. Az idei április ezt még túlszárnyalja, csak 20-a körül esett többfelé 5-15 mm, egyébként szinte semmi. Van olyan terület az országban, ahol március vége óta gyakorlatilag nem esett eső (2. ábra). Az elmúlt 30 és 90 napos csapadékösszeg jelentős, 25-45, illetve 20-70 mm-es hiányt mutat az átlaghoz képest (3. és 4. ábra).  

A felszínközeli 20-30 cm-es talajréteg országszerte kritikusan száraz (5. ábra), a felszín porzik. A 30-60 cm-es réteg is egyre szárazabb, az Alföldön és a Mezőföldön már 50% alatt alakul a talaj nedvességtartalma a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában. Ugyanezeken a területeken a mélyebb rétegek nem tudtak feltöltődni télen, így ott sincs tartalék, mintegy 80-120 mm nedvesség hiányzik a felső egy méteres rétegből a telítettséghez képest (6. ábra).

Az elmúlt napokat is nagy napi hőingások jellemezték, ami a száraz levegő és a száraz talaj hatása. A legevő relatív nedvessége a déli órákban 20% közelébe csökkent, ami nagyon alacsony érték. A hőmérséklet csúcsértéke 20 fok közelében, főleg szombaton a fölött alakult, majd a vasárnap átvonult hidegfront mögött több fokkal visszaesett. Éjszakánként több nap is volt fagy az országban, a legnagyobb területen hétfő reggelre, amikor -3, -5 fok is előfordult (7. ábra). Szerdán újabb sarkvidéki eredetű léghullám érkezett fölénk, ma reggelre újra többfelé hűlt fagypont alá a levegő (8. ábra).

Főbb növényi kultúrák

Az őszi búza vetések a tavasz kezdetén még szépen növekedtek, a szokásosnál előrébb jártak a fejlődésben. Mára azonban a csapadékhiány egyre jobban kezd megmutatkozni, zöld tömegük stagnál (9. ábra). A repce kritikus időszakban, teljes virágzásban van, ilyenkor igényelné a legtöbb vizet, kevés az oldalhajtás, nem kötődnek a virágok. Gyökérzónájukban egyre kisebb mennyiségű nedvesség található. Az őszi vetésekre vonatkozó közepes aszály egyre nagyobb területre terjed ki az országban (10. ábra), ez pedig már termésveszteséget fog okozni.

A nyári kapás növények vetése véget ért. A csírázáshoz és a keléshez azonban áztató esőre lenne szükség, mert a magok igen száraz talajba kerültek. Az áprilisi csapadékmennyiség a tűzoltáshoz is csak kevés helyen volt elég, a nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszály csak átmenetileg mérséklődött, de az ország túlnyomó részén továbbra is nagyfokú, és egyre nagyobb területen már súlyos aszály tapasztalható (11. ábra).

A gyümölcsök sokfelé komoly fagykárokat szenvedtek április második hetében, melyek gondos védekezés mellett sem voltak mindenhol elkerülhetők. Fagyok azóta is többször előfordultak a hazánkba zúduló újabb és újabb sarkvidéki eredetű légtömegek hatására. Pénteken még többfelé hűlhet ismét fagypont alá a levegő, majd a hét végétől megszűnik a fagyveszély.

Levélnedvesség tartam

Az elmúlt napokban szinte folyamatosan száraz volt a növények levélének felülete, ami a gombás megbetegedések kialakulásának és terjedésének nem kedvez. Hosszabb párás időszakok még éjszakánként sem voltak jellemzőek.

Műholdas vegetációs index

Az NDVI vegetációs index térképeink az április közepére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke többnyire elég magas, de az intenzív növekedés már csak a magasabban fekvő területekre jellemző, máshol stagnálás vagy kismértékű növekedés figyelhető meg. Az anomália térkép továbbra is zömében a szokásosnál fejlettebb vegetációt mutat, azonban a pozitív eltérés mértéke egyre csökken, azaz a szokásosnál időben előrébb járó növényzetet a csapadékhiány egyre inkább visszaveti.  

Hőösszeg

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 100 és 120 foknap között alakul. Ez a tavalyi értéknél 15-25 foknappal kevesebb, a sokéves átlagnak viszont nagyjából megfelelő vagy kicsit meghaladja azt. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció áprilisi fejlődéséhez a hőmérsékleti feltételek a tavalyitól elmaradnak, de a sokéves átlagnak megfelelőek.

Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Szolnok körüli területre vonatkozó agrogramon* (12. ábra).

Szeptember első felében országszerte megszűnt vagy jelentősen mérséklődött a nyár nagy részére jellemző aszály. A csapadék igen jól jött a frissen elvetett repce csírázásához és keléséhez, amit ezt követően száraz, nyáriasan meleg idő segített. Szeptember utolsó hetében hűlt le jelentősen az idő, és bár többször, többfelé voltak kisebb esők, záporok, összességében szeptemberben és október első két dekádjában is jóval kevesebb csapadék hullott a szokásosnál. A repce szeptemberben jellemzően kellően megerősödött (bár a déli országrészben hiányosan kelt táblák is előfordultak), az őszi kalászosokat főként az Alföldön száraz, poros talajba vetették.

Október utolsó dekádjában érkezett országos csapadék, ami sokat segített az állományok korai fejlődésében, de a délkeleti országrészben nem esett elegendő, arrafelé csak november második hétvégéjén nedvesedett át a talaj fölső rétege.

November második felében országszerte jelentős csapadék hullott részben hó formájában, és bár ekkor is a délkeleti országrészben esett a kisebb mennyiség, de az őszi vetések gyökérzónája ott is átnedvesedett.

Szinte az egész decembert őszies, borongós, szinte fagymentes és többnyire száraz idő jellemezte, sem hó, sem pedig hideg nem érkezett, így az Alföld talajainak 20-30 cm alatti rétegei szárazon fordultak 2026-ra.

Az új év hideggel és havazással indult, január 8-ra országos, összefüggő, 5-20 cm-es hóréteg alakult ki, mely bő két hétig meg is maradt. A havas felszín miatt kemény hideg is volt, többfelé -15 fok alá hűlt a levegő. Az őszi vetéseket a fagykártól a hóréteg védte. Január utolsó dekádjától jelentősen megenyhült és csapadékosra fordult az idő, így tovább nőtt a talajok nedvességtartalma.

Februárban több hullámban is tavaszias hőmérsékletek zavarták az állományok nyugalmi állapotát. Február végén, március elején napos, száraz, enyhe idővel érkezett meg a tavasz.

A száraz idő március utolsó hetéig kitartott, így a felszín közeli talajréteg egyre jobban kiszáradt, enyhe aszály kezdődött. Négy héten át tartó száraz időjárás után március 25-én kezdődött egy egy hetes esős időszak, az ország nagyobb részén 10-50 mm csapadék hullott. Az őszi vetések a szokásosnál korábban indultak fejlődésnek, közel ideálissá váltak a körülmények a hónap legvégére.

Az április időnként enyhe, majd több hullámban hűvös időt hozott sokfelé éjszakai fagyokkal, de ezek számottevő kárt nem okoztak a vetésekben. Eső alig esett, a csapadékhiány folyamatosan növekedett, egyre nagyobb terültre terjedt ki az egyre súlyosabb aszály. A repce a teljes virágzás, a búza és az árpa pedig a kalászhányás kezdetén kritikus helyzetbe került, ez pedig gyenge termésátlagokat vetít előre.

A szeptember elejétől összegzett csapadékmennyiség hazánk jelentős részén 90-140 mm-rel elmarad az optimálistól, ugyanakkor északon még kissé meghaladja azt. A hőösszeg országszerte az optimális érték fölött alakul.

Kukoricára vonatkozó agrogramot** Kaposvár térségére vonatkozóan mutatunk be (13. ábra).

Az idén az átlagosnál melegebb kora tavaszi időjárás miatt már március végén elérte a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket. A talajok alaposan átnedvesedtek a március végi esőzések során, ezért a vetést kezdetben a sár hátráltatta. Április első napjaitól azonban hamar szikkadni, száradni kezdett a felszín, így időben el lehetett kezdeni a vetést.

Áprilisban azonban nagyon kevés csapadék érkezett, így a felső talajréteg is egyre szárazabbá, porosabbá vált. Már a vegetációs időszak kezdetén nagyfokú aszály sújtotta az állományokat, ami április közepén csak átmenetileg és nem is mindenhol mérséklődött. A vetés sokfelé még a hónap végére sem kelt ki.

A hőmérséklet kedvezően alakult az állományok kezdeti fejlődéséhez, a hőösszeg összességében az optimális érték körül van.

Előrejelzés

Változás előtt áll időjárásunk, a régóta várt délnyugatias áramlás a jövő héten várhatóan megérkezik. Addig azonban még marad a csontszáraz idő, csapadékra keddtől van esély. Keddig a talaj további száradása várható, a nyári növényekre vonatkozóan egyre nagyobb területen válik súlyossá, az őszi vetésekre vonatkozóan pedig közepes mértékűvé, majd nagyfokúvá az aszály. A hőmérséklet a jellemzően napos időben egyre emelkedik, szombattól nagy területen melegszik 20 fok fölé a levegő, sőt a jövő hét elején már inkább 25 fok körüli csúcsértékekre számíthatunk. Pénteken még többfelé hűlhet fagypont alá a levegő, szombattól azonban már megszűnik a fagyveszély.

Általános információk

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2026. április 30.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. November 20-ig a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegének nedvességtartalmát ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

** A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
Az 5 napos középhőmérséklet eltérése a sokéves átlagtól 2026. április 29-ig (mm)

2. ábra
30 napos csapadékösszeg 2026. április 29-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2026. április 29-ig (mm)

4. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2026. április 29-ig (mm)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2026. április 29-én (%)

6. ábra
Vízhiány a telítettséghez képest a talaj felső egy méteres rétegében 2026. április 29-én (mm)

7. ábra
Minimum hőmérsékletek 2026. április 27-én (Celsius fok)

8. ábra
Minimum hőmérsékletek 2026. április 30-án (Celsius fok)

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Dunántúl délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

10. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2026. április 29-én

11. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2026. április 29-én

12. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Szolnok térségére 2026. április 29-ig (részletes magyarázat a szövegben)

13. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2026. április 29-ig (részletes magyarázat a szövegben)