Van esély némi csapadékra

Visszatekintés

A múlt egy hét során nagyrészt napos, száraz időben volt részünk. Csak tegnap este kezdődött változás, a délnyugatira forduló áramlás hozott egy kisebb csapadékhullámot a Dunántúlra (1. ábra). Az elmúlt 30 napban hazánk túlnyomó részén mindössze 0-5 mm eső esett, csak a nyugati országrészben fordult elő 10 mm-t meghaladó csapadék (2. és 3. ábra). A 90 napos csapadékösszeg is jóval elmarad a sokéves átlagtól, a Tiszántúlon már a 80 mm-t is meghaladja a hiány (4. ábra).

A talaj állapota az aszályos augusztusokat idézi. A felső 30 cm-es réteg rendkívül száraz (5. ábra), a talajfelszín poros, de a 30-60 cm közötti réteg is kritikusan száraz állapotban van az Alföldön és a Mezőföldön, ahol a mélyebb rétegek eleve fel sem töltődtek a tél folyamán, de a Dunántúlon és északon is sokat veszítettek nedvességtartalmukból az elmúlt két hét során. A felső egy méteres rétegből előbbi területeken 80-120 mm, míg máshol 50-70 mm nedvesség hiányzik a telítettséghez képest (6. ábra).

A hőmérséklet meglehetősen szélsőségesen alakult az elmúlt napokban. Múlt héten szerdán észak felől sarkvidéki eredetű hidegbetörés érkezett, csütörtökre virradó éjszaka csak a magasabban fekvő és a szélvédett területeken fagyott, péntek hajnalban azonban nagy területen hűlt fagypont alá, 0 és -5 fok közé a levegő (7. ábra). Péntektől melegedés kezdődött, a hétvégétől megszűntek az éjszakai fagyok, kedden pedig már nyári meleg alakult ki 30 fok körüli maximumokkal (8. ábra).

Főbb növényi kultúrák

Az őszi búza vetések a tavasz kezdetén még szépen növekedtek, a szokásosnál előrébb jártak a fejlődésben. A tartós csapadékhiány azonban egyre jobban megmutatkozik (9. ábra), zöld tömegük már nem növekszik, hanem stagnál, illetve csökkenni kezdett (10. ábra). Az őszi árpa kalászol. A repce a virágzás végén jár (11. ábra), de kevés az oldalhajtás, nem kötődnek a virágok, kevés és kis becők fejlődnek csak. A virágzás kritikus fázisában alig kaptak csapadékot az állományok, gyökérzónájukban egyre kevesebb nedvesség található. Jelenleg hazánk nagyobb részén közepes az őszi vetésekre vonatkozó mezőgazdasági aszály (12. ábra), ez pedig jelentős termésveszteséget fog okozni.

A nyári kapás növények vetésekor a magok igen száraz talajba kerültek, és az áprilisi csapadékmennyiség a tűzoltáshoz is csak kevés helyen volt elég. Az állományok öntözés nélkül egyenetlenül, gyengén vagy sehogy sem keltek ki. Miskolc térségében a napraforgó és a kukorica, ha nehezen is, de kikelt, a kis növényeket a szárazság és a fagyok is megviselték (13. ábra). Ezekre a növényekre vonatkozóan országszerte nagyfokú vagy súlyos az aszály (14. ábra).

A gyümölcsök többször és sokfelé szenvedtek komoly fagykárokat áprilisban és május első hajnalán is, melyek gondos védekezés mellett sem voltak mindenhol elkerülhetők (15. ábra). Hatalmas károk keletkeztek, a Duna-Tisza közén nagy területen teljesen lefagyott a szőlő, de sokfelé oda lett a kajszi, az őszibarack, a szilva, a cseresznye, a meggy, a dió.
Az akác is sokfelé lefagyott, Miskolc térségében nagyok a különbségek: a városban a déli fekvésű oldalakban már megkezdődött a virágzás, míg a hidegnek jobban kitett területeken vagy lefagyott a növény vagy még nagyon fejletlen.

Levélnedvesség tartam

Az elmúlt napokban folyamatosan száraz volt a növények levélének felülete, ami a gombás megbetegedések kialakulásának és terjedésének nem kedvez. Hosszabb párás időszakok még éjszakánként sem voltak jellemzőek.

Műholdas vegetációs index

Az NDVI vegetációs index térképeink az április második felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke többnyire elég magas, de az intenzív növekedés már csak a magasabban fekvő területekre jellemző, máshol stagnálás, illetve főként az Alföldön csökkenés figyelhető meg. Az anomália térkép továbbra is zömében a szokásosnál fejlettebb vegetációt mutat, azonban a pozitív eltérés mértéke egyre csökken, azaz a szokásosnál időben előrébb járó növényzetet a csapadékhiány egyre inkább visszaveti (16. ábra).

Hőösszeg

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 150 és 170 foknap között alakul. Ez a tavalyi értéknél 25-45 foknappal kevesebb, a sokéves átlagnak viszont nagyjából megfelel. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció áprilisi fejlődéséhez a hőmérsékleti feltételek a tavalyitól elmaradnak, de a sokéves átlagnak megfelelőek.

Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramon* (17. ábra).

Szeptember első felében országszerte megszűnt vagy jelentősen mérséklődött a nyár nagy részére jellemző aszály. A csapadék igen jól jött a frissen elvetett repce csírázásához és keléséhez, amit ezt követően száraz, nyáriasan meleg idő segített. Szeptember utolsó hetében hűlt le jelentősen az idő, és bár többször, többfelé voltak kisebb esők, záporok, összességében szeptemberben és október első két dekádjában is jóval kevesebb csapadék hullott a szokásosnál. A repce szeptemberben jellemzően kellően megerősödött (bár a déli országrészben hiányosan kelt táblák is előfordultak), az őszi kalászosokat főként az Alföldön száraz, poros talajba vetették.

Október utolsó dekádjában érkezett országos csapadék, ami sokat segített az állományok korai fejlődésében, de a délkeleti országrészben nem esett elegendő, arrafelé csak november második hétvégéjén nedvesedett át a talaj fölső rétege.

November második felében országszerte jelentős csapadék hullott részben hó formájában, és bár ekkor is a délkeleti országrészben esett a kisebb mennyiség, de az őszi vetések gyökérzónája ott is átnedvesedett.

Szinte az egész decembert őszies, borongós, szinte fagymentes és többnyire száraz idő jellemezte, sem hó, sem pedig hideg nem érkezett, így az Alföld talajainak 20-30 cm alatti rétegei szárazon fordultak 2026-ra.

Az új év hideggel és havazással indult, január 8-ra országos, összefüggő, 5-20 cm-es hóréteg alakult ki, mely bő két hétig meg is maradt. A havas felszín miatt kemény hideg is volt, többfelé -15 fok alá hűlt a levegő. Az őszi vetéseket a fagykártól a hóréteg védte. Január utolsó dekádjától jelentősen megenyhült és csapadékosra fordult az idő, így tovább nőtt a talajok nedvességtartalma.

Februárban több hullámban is tavaszias hőmérsékletek zavarták az állományok nyugalmi állapotát. Február végén, március elején napos, száraz, enyhe idővel érkezett meg a tavasz.

A száraz idő március utolsó hetéig kitartott, így a felszín közeli talajréteg egyre jobban kiszáradt, enyhe aszály kezdődött. Négy héten át tartó száraz időjárás után március 25-én kezdődött egy egy hetes esős időszak, az ország nagyobb részén 10-50 mm csapadék hullott. Az őszi vetések a szokásosnál korábban indultak fejlődésnek, közel ideálissá váltak a körülmények a hónap legvégére.

Az április időnként enyhe, majd több hullámban hűvös időt hozott sokfelé éjszakai fagyokkal, de ezek számottevő kárt nem okoztak a vetésekben. Eső alig esett, a csapadékhiány folyamatosan növekedett, egyre nagyobb terültre terjedt ki az egyre súlyosabb aszály. A repce a teljes virágzás, az árpa pedig a kalászhányás idején kritikus helyzetbe került, ez pedig gyenge termésátlagokat vetített előre.

A május is száraz idővel indult, az aszály tovább fokozódott, a táblákon nyár végére jellemző repedések jelentek meg a talajban.

A szeptember elejétől összegzett csapadékmennyiség hazánk jelentős részén 100-160 mm-rel elmarad az optimálistól, ugyanakkor északon helyenként annak nagyjából megfelelő. A hőösszeg országszerte az optimális érték fölött alakul.

Kukoricára vonatkozó agrogramot** Miskolc térségére vonatkozóan mutatunk be (18. ábra).

Az idén az átlagosnál melegebb kora tavaszi időjárás miatt már március végén elérte a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket. A talajok alaposan átnedvesedtek a március végi esőzések során, ezért a vetést kezdetben a sár hátráltatta. Április első napjaitól azonban hamar szikkadni, száradni kezdett a felszín, így időben el lehetett kezdeni a vetést.

Áprilisban azonban nagyon kevés csapadék érkezett, így a felső talajréteg is egyre szárazabbá, porosabbá vált. Már a vegetációs időszak kezdetén nagyfokú vagy súlyos aszály sújtotta az állományokat, ami április közepén csak átmenetileg és nem is mindenhol mérséklődött. A vetés helyenként még a hónap végére sem kelt ki, míg máshol egyenetlenül, gyengén kelt állományok voltak. A szárazság és az éjszakai fagyok is megviselték a gyenge állományokat.

A május is száraz idővel kezdődött, az aszály fokozódott.

A hőmérséklet kedvezően alakult az állományok kezdeti fejlődéséhez, a hőösszeg összességében az optimális érték körül van.

Előrejelzés

Átalakult időjárásunk, a nyugatiasra fordult áramlással több hullámban is nedves és meleg légtömegek érkeznek fölénk. Így a következő napokban többször is várható aranyat érő csapadék. Ma sokfelé, de főleg keleten várható eső, zápor, zivatar, majd pénteken északkeleten, szombaton néhol az országban alakulhat ki zápor. Hétfőn aztán újra sokfelé érkezik csapadék, bár ennek mennyisége most még meglehetősen bizonytalan. Összességében a jövő hét közepéig nagy területen várható 10 mm-t meghaladó csapadék, de a záporos jelleg miatt nagy területi különbségek lehetnek. A talaj sokfelé juthat számottevő nedvességpótláshoz, így az aszály akár jelentősen is mérséklődhet. A hőmérséklet kezdetben még magasan alakul, a pénteki 21-26 fokos csúcsértékekről hétfőre 24-29 fokig emelkedik. A jövő keddi hidegfront jelentős lehűlést hoz, szerdán már csak 13-18 fok valószínű.

Általános információk

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2026. május 7.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. November 20-ig a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegének nedvességtartalmát ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

** A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2026. május 6-ig (mm)

2. ábra
30 napos csapadékösszeg 2026. május 6-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2026. május 6-ig (mm)

4. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2026. május 6-ig (mm)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 50 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2026. május 6-án (%)

6. ábra
Vízhiány a telítettséghez képest a talaj felső egy méteres rétegében 2026. május 6-án (mm)

7. ábra
Minimum hőmérsékletek 2026. május 1-én (Celsius fok)

8. ábra
Maximum hőmérsékletek 2026. május 5-én (Celsius fok)

9. ábra
Őszi búza Miskolc térségében 2026. május 4-én (fotó: Kovács Attila)

10. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

11. ábra
A virágzás végén járó őszi káposztarepce Miskolc térségében 2026. május 4-én (fotó: Kovács Attila)

12. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2026. május 6-án

13. ábra
Sárguló levelű kukorica Miskolc térségében 2026. május 4-én (fotó: Kovács Attila)

14. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2026. május 6-án

15. ábra
Szépen mutatkozó mandula Miskolc térségében 2026. május 6-án (fotó: Kovács Attila)

16. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index sokéves átlagtól vett eltérése a 2026. április 15. és 30. közötti időszakban

17. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2026. május 6-ig (részletes magyarázat a szövegben)

18. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2026. május 6-ig (részletes magyarázat a szövegben)