Kiadós csapadék érkezik

Visszatekintés

A múlt hét közepén végre délnyugatira fordult az áramlás fölöttünk, így öt héten át tartó száraz időszak után csapadékosra fordult időjárásunk. Nagy területet érintő, számottevő esők a múlt csütörtökön, majd hétfőn és kedden fordultak elő, de a többi napon is esett valahol az országban. Így az elmúlt 10 nap csapadékmennyisége hazánk nagy részén 10 és 25 mm között alakult, de a délnyugati országrészben és foltokban keleten is 25-45 mm hullott, a Dunántúl északi tájain azonban nagy területen 5 mm sem esett (1. ábra). Az eddig lehullott mennyiség azonban az ország nagy részén csak tűzoltásra volt elegendő, a 30 és 90 napos csapadékösszegek továbbra is jelentős, előbbi 20-40, utóbbi 35-75 mm-es hiányt mutatnak (2., 3. ábra).  

A talaj felső 10 cm-es rétege hazánk déli és keleti felén többfelé feltöltődött, de a Kecskmét – Szombathely vonaltól északra ez a felszínközeli réteg is száraz maradt (4. ábra). Ezen a területen egyelőre nem csökkent, míg az ország többi részén megszűnt vagy mérséklődött az aszály. A 20 cm-nél mélyebb rétegekbe azonban csak kevés nedvesség jutott, a középső talajréteg hazánk jelentős részén, míg a 60 cm-nél mélyebb réteg főként az Alföldön kritikusan száraz (5., 6. ábra).

A fagyosszentek az idén is tették a dolgukat, és jelentős lehűlést hoztak. A múlt hét második felében, de a legtöbb helyen még hétfőn is kora nyáriasan meleg időben volt részünk sokfelé 25 fok körüli maximum hőmérsékletekkel. Kedden több hullámban hideg levegő árasztotta el a Kárpát-medencét, napközben is alig melegedett a levegő, és szerdán hajnalban főként a derült Dunántúlon, majd csütörtökön a Dunától keletre fordult elő többfelé talajmenti fagy, de a fagyzugos helyeken 2 méteres magasságban is 0 fok alá hűlt a levegő (7. ábra).  

Főbb növényi kultúrák

Az őszi búza vetésekben az áprilisi tartós csapadékhiány jelei megmutatkoznak, zöld tömegük növekedése idő előtt megállt, illetve csökkenni kezdett (8., 9. ábra). Az őszi árpa kalászol. A repce egyre többfelé elvirágzott vagy a virágzás végén jár, de kevés az oldalhajtás, így kevés a becő és a meglévők is kicsik. A virágzás kritikus fázisában alig kaptak csapadékot az állományok. A májusi csapadék mindenképpen sokat jelent az állományoknak, a további veszteségeket jelentősen csökkenti. Jelenleg hazánk nagyobb részén megszűnt az őszi vetésekre vonatkozó mezőgazdasági aszály, enyhe vagy közepes aszály jelei a Dunántúl északkeleti felén és a Duna-Tisza közén figyelhetők meg.

A nyári kapás növények vetésekor a magok igen száraz talajba kerültek, és az áprilisi csapadékmennyiség a tűzoltáshoz is csak kevés helyen volt elég. Az állományok öntözés nélkül egyenetlenül, gyengén vagy sehogy sem keltek ki. Ezeknek a növényeknek életmentő volt az elmúlt egy hétben lehullott, és az előttünk álló napokban várható csapadék, az aszály már eddig is sokfelé mérséklődött vagy megszűnt (10. ábra), és a közeljövőben a még nagyfokú vagy közepes aszállyal súlytott területeken is meg fog szűnni.

A gyümölcsök többször és sokfelé szenvedtek komoly fagykárokat áprilisban és május első hajnalán is, nagy területre kiterjedően hatalmas károk keletkeztek szinte minden kultúrában.
Az egyik legfontosabb mézelő növényünk, az akác is sokfelé lefagyott, ahol megmaradt, ott viszont már virágzik.

Levélnedvesség tartam

Az elmúlt egy hétben főként múlt csütörtökön valamint hétfőtől szerda délelőttig volt nagy területen tartósan vizes a növények levélének felülete (11. ábra), ami a gombás megbetegedések kialakulásának és terjedésének kedvezett. Ebben az időszakban hosszabb párás időszakok is kialakultak. A folytatásban is többször várható majd csapadék, a növényvédelemre az eddigieknél jobban kell majd figyelni.

Műholdas vegetációs index

Az NDVI vegetációs index térképeink az április végére és május elejére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke többnyire elég magas, de az intenzív növekedés már sehol sem jellemző, a legtöbb helyen stagnálás vagy kismértékű csökkenés figyelhető meg. Az anomália térkép továbbra is zömében a szokásosnál fejlettebb vegetációt mutat, azonban a pozitív eltérés mértéke tovább csökkent, azaz a szokásosnál időben előrébb járó növényzetet az erre az időszakra jellemző csapadékhiány egyre inkább visszavetette.

Hőösszeg

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 190 és 220 foknap között alakul. Ez a tavalyi értéknél 5-15 foknappal kevesebb, a sokéves átlagnak viszont nagyjából megfelel. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció fejlődéséhez a hőmérsékleti feltételek a tavalyitól kissé elmaradnak, de a sokéves átlagnak megfelelőek.

Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr körüli területre vonatkozó agrogramon* (12. ábra).

Szeptember első felében országszerte megszűnt vagy jelentősen mérséklődött a nyár nagy részére jellemző aszály. A csapadék igen jól jött a frissen elvetett repce csírázásához és keléséhez, amit ezt követően száraz, nyáriasan meleg idő segített. Szeptember utolsó hetében hűlt le jelentősen az idő, és bár többször, többfelé voltak kisebb esők, záporok, összességében szeptemberben és október első két dekádjában is jóval kevesebb csapadék hullott a szokásosnál. A repce szeptemberben jellemzően kellően megerősödött (bár a déli országrészben hiányosan kelt táblák is előfordultak), az őszi kalászosokat főként az Alföldön száraz, poros talajba vetették.

Október utolsó dekádjában érkezett országos csapadék, ami sokat segített az állományok korai fejlődésében, de a délkeleti országrészben nem esett elegendő, arrafelé csak november második hétvégéjén nedvesedett át a talaj fölső rétege.

November második felében országszerte jelentős csapadék hullott részben hó formájában, és bár ekkor is a délkeleti országrészben esett a kisebb mennyiség, de az őszi vetések gyökérzónája ott is átnedvesedett.

Szinte az egész decembert őszies, borongós, szinte fagymentes és többnyire száraz idő jellemezte, sem hó, sem pedig hideg nem érkezett, így az Alföld talajainak 20-30 cm alatti rétegei szárazon fordultak 2026-ra.

Az új év hideggel és havazással indult, január 8-ra országos, összefüggő, 5-20 cm-es hóréteg alakult ki, mely bő két hétig meg is maradt. A havas felszín miatt kemény hideg is volt, többfelé -15 fok alá hűlt a levegő. Az őszi vetéseket a fagykártól a hóréteg védte. Január utolsó dekádjától jelentősen megenyhült és csapadékosra fordult az idő, így tovább nőtt a talajok nedvességtartalma.

Februárban több hullámban is tavaszias hőmérsékletek zavarták az állományok nyugalmi állapotát. Február végén, március elején napos, száraz, enyhe idővel érkezett meg a tavasz.

A száraz idő március utolsó hetéig kitartott, így a felszín közeli talajréteg egyre jobban kiszáradt, enyhe aszály kezdődött. Négy héten át tartó száraz időjárás után március 25-én kezdődött egy egy hetes esős időszak, az ország nagyobb részén 10-50 mm csapadék hullott. Az őszi vetések a szokásosnál korábban indultak fejlődésnek, közel ideálissá váltak a körülmények a hónap legvégére.

Az április időnként enyhe, majd több hullámban hűvös időt hozott sokfelé éjszakai fagyokkal, de ezek számottevő kárt nem okoztak a vetésekben. Eső alig esett, a csapadékhiány folyamatosan növekedett, egyre nagyobb terültre terjedt ki az egyre súlyosabb aszály. A repce a teljes virágzás, az árpa pedig a kalászhányás idején kritikus helyzetbe került, ez pedig gyenge termésátlagokat vetített előre.

A május is száraz idővel indult, az aszály tovább fokozódott, a táblákon nyár végére jellemző repedések jelentek meg a talajban. 7-e körül csapadékosabb időszak kezdődött, de az aszály csak lassan mérséklődött.

A szeptember elejétől összegzett csapadékmennyiség hazánk jelentős részén 100-150 mm-rel elmarad az optimálistól, ugyanakkor északon az őszi többlet miatt helyenként még annak nagyjából megfelelő. A hőösszeg országszerte az optimális érték fölött alakul.

Kukoricára vonatkozó agrogramot** Nyíregyháza térségére vonatkozóan mutatunk be (13. ábra).

Az idén az átlagosnál melegebb kora tavaszi időjárás miatt már március végén elérte a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket. A talajok alaposan átnedvesedtek a március végi esőzések során, ezért a vetést kezdetben a sár hátráltatta. Április első napjaitól azonban hamar szikkadni, száradni kezdett a felszín, így időben el lehetett kezdeni a vetést.

Áprilisban azonban nagyon kevés csapadék érkezett, így a felső talajréteg is egyre szárazabbá, porosabbá vált. Már a vegetációs időszak kezdetén nagyfokú vagy súlyos aszály sújtotta az állományokat, ami április közepén csak átmenetileg és nem is mindenhol mérséklődött. A vetés helyenként még a hónap végére sem kelt ki, míg máshol egyenetlenül, gyengén kelt állományok voltak megfigyelhetők. A szárazság és az éjszakai fagyok is megviselték a gyenge növényeket.

A május is száraz idővel kezdődött, az aszály fokozódott. Május második hetében kezdődött csapadékosabb időszak, eleinte csak kevés, majd egyre többfelé jelentős esővel, ami életmentőnek bizonyult. Az aszály nagy területen mérséklődött, majd meg is szűnt.

A hőmérséklet kedvezően alakult az állományok kezdeti fejlődéséhez, a hőösszeg összességében az optimális érték körül van.

Előrejelzés

Délnyugati áramlással a következő napokban is nedves légtömegek áramlanak fölénk, így sok lesz fölöttünk a felhő, és országszerte több hullámban várhatók esők, záporok, zivatarok. Csütörtökön a nap második felében a Dunántúlon kezd el esni, majd pénteken, szombaton és vasárnap sokfelé számíthatunk csapadékra, főként a hétvégén nagy területen kiadós mennyiség valószínű. Hétfőn egyre inkább északkelet felé tolódik a csapadék súlypontja, majd keddtől elszórtan előforduló záporokra, néhol zivatarokra lehet számítani. Összességében az előttünk álló egy hétben nagy területen valószínű 30-60 mm közötti mennyiség, így a most még szárazabb területeken is megszűnik az aszály, és a talaj középső, helyenként mélyebb rétegei is töltődni tudnak. A szél gyakran lesz élénk, a hétvégén, főként a Dunántúlon erős, néhol viharos. Talajmenti fagyok már pénteken sem lesznek, éjszakánként jellemzően 5-10 fok közé hűl le a levegő. Pénteken napközben még 20-23 fok köré emelkedik a hőmérséklet, majd szombaton hidegfront érkezik, így a Dunántúlon a hétvégén 15 fok alatt, míg a Tiszántúlon kevéssel 20 fok fölött alakulnak a maximumok. Hétfőtől délnyugat felől kezdődik melegedés, és keddtől egyre nagyobb területen számíthatunk ismét 20 fok fölötti csúcsértékekre.  

Általános információk

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2026. május 14.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. November 20-ig a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegének nedvességtartalmát ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

** A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2026. május 13-ig (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2026. május 13-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2026. május 13-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2026. május 13-án (%)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 50 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2026. május 13-án (%)

6. ábra
Vízhiány a telítettséghez képest a talaj felső egy méteres rétegében 2026. május 13-án (mm)

7. ábra
Minimum hőmérsékletek 2026. május 14-én (Celsius fok)

8. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Dunántúl délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Duna-Tisza közének északi részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

10. ábra
A nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint szezonális áttekintése 2026. május 13-ig

11. ábra
Lágyszárú növényekre vonatkozó vizes levél időtartam (az az időtartam, amíg a növények levélzete hulló csapadék miatt vizes volt) a 2026. május 12. reggel 8 órát megelőző 48 órában (óra)

12. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Győr térségére 2026. május 13-ig (részletes magyarázat a szövegben)

13. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2026. május 13-ig (részletes magyarázat a szövegben)