Egyre intenzívebb mezőgazdasági aszály

Visszatekintés

Az elmúlt héten hétfőtől szerdáig elszórtan, főleg délnyugaton fordultak elő záporok, zivatarok, majd két száraz nap után a hét végén lassú mozgású zivatarrendszerek alakultak ki elsősorban a Dunától keletre. A záporos csapadék csak kisebb körzetekben okozott jelentősebb esőt (1. ábra). Az elmúlt 30 nap csapadékösszege délnyugaton és északkeleten haladja meg az 50 mm-t, míg a középső országrészben többfelé a 20 mm-t sem éri el (2. ábra). A 30 nap alatt így országszerte 30-50 mm-es a hiány a sokéves átlaghoz képest (3. ábra). A 90 napos csapadékösszeg pedig 40-100 mm-rel kevesebb a szokásosnál (4. ábra).

A talaj felső 30 cm-es rétege délnyugaton és foltokban keleten  kellően nedves, a középső országrészben azonban nagyon száraz (5. ábra). A 30-60 cm-es talajréteg hazánk nagy részén továbbra is kritikusan száraz, nedvességtartalma nem éri el a 30%-ot sem a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában. A felső egy méteres rétegből pedig továbbra is 100-130 mm nedvesség hiányzik a telítettséghez képest az Alföld és a Mezőföld nagy részén (6. ábra).

A hőmérséklet csúcsértéke hétfőn még 25 fok körül, majd keddtől már 30, szombattól pedig 35 fok körül alakult.

Főbb növényi kultúrák

Az őszi árpa többnyire beérett, az aratása is megkezdődött, az őszi búza és a repce is közel jár a teljes éréshez. A tavaszi csapadékhiány látványosan megmutatkozik a zöld tömegüket jellemző műholdas index (NDVI) éves menetében, a maximális mennyiség jócskán elmarad egy átlagos szinttől, és a növények száradása is hamar elkezdődött (7. ábra), így alacsony termésátlagokra van kilátás. Ezeken a kultúrákon a csapadék már nem segítene, csak a termés minőségét rontaná, a héten várható meleg és száraz idő az érést segíti.

A nyári kapás növények is sokat szenvedtek eddig a tenyészidőszakban az aszály miatt, minden kis eső rengeteget számít. A napraforgó egyre többfelé csillagbimbós állapotban van, és a kukorica is intenzíven növekszik, ahol elegendő nedvesség áll rendelkezésére. Zöld tömegük növekedése a Dunántúlon jócskán elmarad egy átlagos évtől (8-11. ábra). Jelenleg főleg a középső országrészben van nagy területen közepes, és helyenként nagyfokú aszály (12-14. ábra). Jelentős csapadékra lenne szükség a növények optimális fejlődéséhez. 

Levélnedvesség tartam

Az elmúlt héten szerdán és vasárnap volt nagyobb területen tartósan vizes nedves a növények levélének felülete, de ezek az egy-egy napos időszakok a gombás megbetegedések kialakulásához és terjedéséhez még nem voltak kedvezőek. Tartósan párás időszak délnyugaton hétfőről keddre fordult elő.

Műholdas vegetációs indexek

Az NDVI vegetációs index térképeink a május végére, június elejére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az évnek ebben az időszakában magas, de az Alföld nagy részén és a Mezőföldön már jelentős csökkenés figyelhető meg. Ez az őszi vetések érésének és a csapadékhiánynak egyaránt a jele. Az anomália térképen főleg délnyugaton az ilyenkor szokásosnál nagyobb mennyiségű zöld tömeg figyelhető meg, de az Alföldön, főként a Hortobágy térségében nőtt a negatív anomália területi kiterjedése és mértéke.

A növényzet felszín fölötti szárazanyag mennyiségét mutató DMP nevű műholdas index június második dekádjában szinte az egész országban jelentősen elmarad az előző öt év átlagától (15. ábra). A szezon során összegzett érték a Duna-Tisza közén és a Hortobágy térségében egyre növekvő mértékben marad el a szokásos értéktől, a szántókon a vetésforgó miatt vannak pozitív és negatív anomáliák is, az erdőkben viszont inkább kis pozitív anomália a jellemző (16. ábra).

Hőösszeg

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 530 és 620 foknap között alakul, a magasabb számok a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészekben jellemzőek. Ez a tavalyi értékeknél és a sokéves átlagnál is mintegy 10-30 foknappal több. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció fejlődéséhez a hőmérsékleti feltétel az átlagoshoz közel van, a vegetáció fejlődése a szokásos ütemben, azt egy hajszállal megelőzve zajlik.

Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár körüli területre vonatkozó agrogramon* (17. ábra).

Szeptember első felében országszerte megszűnt vagy jelentősen mérséklődött a nyár nagy részére jellemző aszály. A csapadék igen jól jött a frissen elvetett repce csírázásához és keléséhez, amit ezt követően száraz, nyáriasan meleg idő segített. Szeptember utolsó hetében hűlt le jelentősen az idő, és bár többször, többfelé voltak kisebb esők, záporok, összességében szeptemberben és október első két dekádjában is jóval kevesebb csapadék hullott a szokásosnál. A repce szeptemberben jellemzően kellően megerősödött (bár a déli országrészben hiányosan kelt táblák is előfordultak), az őszi kalászosokat főként az Alföldön száraz, poros talajba vetették.

Október utolsó dekádjában érkezett országos csapadék, ami sokat segített az állományok korai fejlődésében, de a délkeleti országrészben nem esett elegendő, arrafelé csak november második hétvégéjén nedvesedett át a talaj fölső rétege.

November második felében országszerte jelentős csapadék hullott részben hó formájában, és bár ekkor is a délkeleti országrészben esett a kisebb mennyiség, de az őszi vetések gyökérzónája ott is átnedvesedett.

Szinte az egész decembert őszies, borongós, szinte fagymentes és többnyire száraz idő jellemezte, sem hó, sem pedig hideg nem érkezett, így az Alföld talajainak 20-30 cm alatti rétegei szárazon fordultak 2026-ra.

Az új év hideggel és havazással indult, január 8-ra országos, összefüggő, 5-20 cm-es hóréteg alakult ki, mely bő két hétig meg is maradt. A havas felszín miatt kemény hideg is volt, többfelé -15 fok alá hűlt a levegő. Az őszi vetéseket a fagykártól a hóréteg védte. Január utolsó dekádjától jelentősen megenyhült és csapadékosra fordult az idő, így tovább nőtt a talajok nedvességtartalma.

Februárban több hullámban is tavaszias hőmérsékletek zavarták az állományok nyugalmi állapotát. Február végén, március elején napos, száraz, enyhe idővel érkezett meg a tavasz.

A száraz idő március utolsó hetéig kitartott, így a felszín közeli talajréteg egyre jobban kiszáradt, enyhe aszály kezdődött. Négy héten át tartó száraz időjárás után március 25-én kezdődött egy egy hetes esős időszak, az ország nagyobb részén 10-50 mm csapadék hullott. Az őszi vetések a szokásosnál korábban indultak fejlődésnek, közel ideálissá váltak a körülmények a hónap legvégére.

Az április időnként enyhe, majd több hullámban hűvös időt hozott sokfelé éjszakai fagyokkal, de ezek számottevő kárt nem okoztak a vetésekben. Eső alig esett, a csapadékhiány folyamatosan növekedett, egyre nagyobb terültre terjedt ki az egyre súlyosabb aszály. A repce a teljes virágzás, az árpa pedig a kalászhányás idején kritikus helyzetbe került, ez pedig gyenge termésátlagokat vetített előre.

A május is száraz idővel indult, az aszály tovább fokozódott, a táblák talajában nyár végére jellemző repedések jelentek meg. 7-e körül egy másfél hetes csapadékosabb időszak kezdődött, összességében 20-90 mm esővel, így csaknem mindenütt megszűnt az aszály, május utolsó két hete azonban ismét nagyrészt száraz időt hozott, pedig a kritikus szemképződés időszakában az optimális növényfejlődéshez további csapadékra lett volna szükség.

Június első felében változékony időjárás volt a jellemző, többfelé esett jelentős csapadék, azonban nagy területeken alig hullott valami, így jelentős különbségek kezdtek kialakulni az országban. Amíg délnyugaton kedvezőek voltak a talajnedvességi viszonyok, az Alföldön és a Mezőföldön nagy területen teljesen száraz volt a talaj, ismét egyre kiterjedtebbé vált az aszály. A június közepi elszórt záporok, zivatarok csak kisebb körzetekben hoztak érdemi csapadékot, de helyenként károkozó jégesők is kialakultak. A kalászosok és a repce hamar érésnek indultak, a 20. után érkezett hőhullám az érést fölgyorsította.

A szeptember elejétől összegzett csapadékmennyiség hazánk jelentős részén 150-200 mm-rel elmarad az optimálistól, ugyanakkor északon és délnyugaton az őszi többlet miatt ennél kisebb a hiány. A hőösszeg országszerte az optimális érték fölött alakul.

Kukoricára vonatkozó agrogramot** Szolnok térségére vonatkozóan mutatunk be (18. ábra).

Az idén az átlagosnál melegebb kora tavaszi időjárás miatt már március végén elérte a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket. A talajok alaposan átnedvesedtek a március végi esőzések során, ezért a vetést kezdetben a sár hátráltatta. Április első napjaitól azonban hamar szikkadni, száradni kezdett a felszín, így időben el lehetett kezdeni a vetést.

Áprilisban azonban nagyon kevés csapadék érkezett, így a felső talajréteg is egyre szárazabbá, porosabbá vált. Már a vegetációs időszak kezdetén nagyfokú vagy súlyos aszály sújtotta az állományokat, ami április közepén csak átmenetileg és nem is mindenhol mérséklődött. A vetés helyenként még a hónap végére sem kelt ki, míg máshol egyenetlenül, gyengén kelt állományok voltak megfigyelhetők. A szárazság és az éjszakai fagyok is megviselték a gyenge növényeket.

A május is száraz idővel kezdődött, az aszály fokozódott. Május második hetében kezdődött csapadékosabb időszak, eleinte csak kevés, majd egyre többfelé jelentős esővel. Az országban lehullott 20-90 (délen volt a nagyobb, északkeleten a kisebb mennyiség) csapadék életmentőnek bizonyult. Az aszály nagy területen mérséklődött, majd meg is szűnt, de ez a helyzet az ország északi felén többfelé csak átmenetinek bizonyult, május második felében jóval kevesebb esett az optimálisnál.

Június első felét területileg és időben is erősen változékony időjárás jellemezte, egyes országrészek jelentős csapadékot kaptak, míg nagy területek kimaradtak az esőből. Hazánk középső tájain fokozódott az aszály, közepes, helyenként már nagyfokú szintet elérve. Jellemzően délnyugaton alakult ki kedvezőbb helyzet, míg az Alföldön és északon egyre növekedett a csapadékhiány, melyet a ritkán érkező kisebb esők csak átmenetileg enyhítettek. A június közepi zivatarok az ország déli területein helyenként károkozó jégesőt is hoztak, de érdemi csapadék csak kisebb körzetekben hullott.

A szezon összegzett csapadéka továbbra is csak fele, harmada az ideálisnak. A hőmérséklettel eddig nem volt nagyobb probléma, a hőösszeg összességében az optimális érték körül van.

Előrejelzés

Az előttünk álló hét forró időt hoz. Ma és holnap még várhatók záporok, zivatarok, helyenként jégesővel, felhőszakadással, majd szerdától már száraz lesz az idő. Összességében a heti csapadékösszeg csak kisebb körzetekben, itt-ott haladhatja meg a 10 mm-t, hazánk nagyobb részén 5 mm alatt marad. Ezért a talaj tovább fog száradni és nő az aszály területi kiterjedése és fokozódik annak mértéke. Alapvetően mérsékelt marad a szél, de zivatarok környezetében várhatók erős, vagy viharos széllökések. A kánikula fokozódik, a hőmérséklet csúcsértéke a hét eleji 30-35 Celsius fokról a hét végére 33-38 fokig emelkedik. Napközben légköri aszály várható, amikor a magas hőmérsékletek mellett a relatív nedvesség napközben 40%, szerdától már nagy területen 30% alá csökken. A hőség mérséklődésére és csapadékra a jövő hét közepén van esély.

Általános információk

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2026. június 22.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. November 20-ig a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegének nedvességtartalmát ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

** A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2026. június 21-ig (mm)

2. ábra
30 napos csapadékösszeg 2026. június 21-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2026. június 21-ig (mm)

4. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2026. június 21-ig (mm)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2026. június 21-én (%)

6. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2026. június 21-én (%)

7. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Dunántúl délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

8. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Kisalföldön a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Duna-Tisza közének északi részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

10. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Dunántúl délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

11. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Duna-Tisza közének északi részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

12. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2026. június 21-én

13. ábra
A nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint szezonális áttekintése 2026. június 21-én

14. ábra
A aszályos napok éves összegzett száma vármegyénként 2026. június 21-én (aszályos nap az, amelyen a terület legalább 30%-án legalább közepes intenzitású az aszály)

15. ábra
A műholdas mérésekre alapozott növényi szárazanyag produktivitás (DMP) eltérése az elmúlt öt év átlagától 2026. június második dekádjában (kg/ha/nap)

16. ábra
A műholdas mérésekre alapozott növényi szárazanyag produktivitás (DMP) szezonbeli összegének eltérése az elmúlt öt év átlagától (t/ha)

17. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2026. június 21-ig (részletes magyarázat a szövegben)

18. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Szolnok térségére 2026. június 21-ig (részletes magyarázat a szövegben)