HungaroMet: 2026. augusztus 19. 12:00
Egyelőre nem enyhül a csapadékhiány
A hét elején hullámzó frontrendszer érte el hazánkat, melyhez kötődően sokfelé hullott csapadék, de jellemzően csak igen kis mennyiség. Ez az eső a nyári kapás növények állapotán sajnos már nem segített, és a legtöbb helyen a természetes vegetáció is jóval többet igényelne. A hét további részében is előfordulnak záporok, de az ezekből hulló csapadék is messze kevés ahhoz, hogy az aszályhelyzeten érdemben javítson.
Visszatekintés
A múlt hét második felében napos, száraz, igen meleg idő volt jellemző. Vasárnap este érte el hazánkat egy hullámzó frontrendszer, melyből hétfőn főként a Dunántúlon és az északi országrészben, majd kedd hajnalban az Alföldön is többfelé hullott csapadék. Ennek mennyisége azonban csak kevés helyen, a délnyugati és az északkeleti országrészekben haladta meg az 5 mm-t, utóbbi térségben 10-30 mm esett (1. ábra).
Az elmúlt 30 nap csapadékösszege csak továbbra is kevés helyen haladja meg a 20 mm-t, nagy területen 10 mm sem, többfelé még 5 mm sem esett (2. ábra). A középső és helyenként az északi országrészekben a május közepe óta eltelt időszak csapadéka sem éri el az 50 mm-t, és csak a nyugati, délnyugati valamint az északkeleti határszélen esett több 100 mm-nél (3. ábra). Az elmúlt három hónap csapadékhiánya a sokéves átlaghoz képest 80 és 160 mm között van (4. ábra).
A hét első napjaiban hullott csapadék a délnyugati és az északkeleti országrészekben is csak a felső talajréteget nedvesítette át, az ország túlnyomó részén azonban továbbra is rendkívül száraz a talaj, nedvességtartalma 10-20% között van a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában (5. ábra). A telítettséghez képesti vízhiány sem csökkent, továbbra is 140-190 mm között van.
A hőmérséklet hétfőn még csak az északi országrészben, majd kedden országszerte visszaesett (6. ábra). Felfrissült a levegő, és a csúcshőmérsékletek 30 fok alatt alakultak. A minimum értékekben nem történt számottevő változás, csak hétfőn, a felhős északi országrészben nem hűlt 20 fok alá a levegő, de aznap arrafelé a napi hőingás is alacsony maradt.
Főbb növényi kultúrák
A nyári kapás növények a növényszáradás, kényszerérés fázisában vannak, a betakarításuk is hamarabb elkezdődik a szokásosnál. A napraforgó kissé jobban bírta az aszályt, de zöld tömegének nagy részét már így is elvesztette. Az állományok a 2022-es évhez hasonló vagy annál is rosszabb állapotban vannak (7. ábra). Hasonló a helyzet a kukoricánál is, az öntözetlen táblák már csaknem teljesen elszáradtak. A szezon elejétől folyamatosan tartó aszály immár visszafordíthatatlan, nagy károkat okozott amit a rendszeres hőstressz tovább fokozott. Az NDVI index értéke jellemzően a 2022-es érték alatt van (8. ábra), nagy területen ismét katasztrofális termés várható.
Aszály
Az északkeleti és a délnyugati országrészekben enyhült némiképp az aszály, de az ország túlnyomó részén továbbra is nagyfokú vagy a legmagasabb fokozatú, súlyos mezőgazdasági aszály van, utóbbi az ország területének felén jellemző. (9., 10. ábra). Az április 1-től tartó időszak (összesen 140 nap) több mint 80%-ában volt az ország területének legalább 30%-án legalább közepes aszály (11. ábra), a legtöbb aszályos nap eddig Pest (124) és Hajdú-Bihar (122) vármegyékben fordult elő, a legkevesebb pedig Zalában (52) (12. ábra). A nyári növények legfőbb termőkörzeteinek számító vármegyék többségében is jelentős a súlyos aszállyal érintett területek aránya. Mivel számottevő, nagyobb területre kiterjedő csapadékra a hét végéig sincs kilátás, ami esik az csak kis mértékben enyhíti az aszályt elsősorban az északi északnyugati országrészekben, az Alföld jelentős részén tovább súlyosbodik a helyzet.
Levélnedvesség tartam
Az utóbbi tíz napban csak hétfőn és kedden volt rövid időszakokra vizes többfelé a növények levélének felülete, ez a gombás megbetegedések kialakulásához és terjedéséhez messze nem elegendő. Párás időszak is csak a hétfőről keddre virradó éjszakán volt jellemző.
Műholdas vegetációs indexek
A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a július legvégére és augusztus első felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az erre az időszakra is jellemző hőségben tovább csökkent, a szántóföldi növények mellett a természetes vegetáció is sokat veszített zöld tömegéből. Az anomália térképen már csak délnyugaton figyelhető meg az ilyenkor szokásosnál kissé nagyobb mennyiségű zöld tömeg, míg másfelé, hazánk döntő részén továbbra is jelentős az elmaradás. Az ilyenkor szokásoshoz képest jelentősen kevesebb zöld tömeg jórészt a tartósan aszályos körülmények következménye.
A növényzet felszín fölötti szárazanyag mennyiségét mutató DMP nevű műholdas index augusztus első dekádjában szinte az egész országban jelentősen elmarad az előző öt év átlagától (13. ábra). A szezon során összegzett érték a nagyobb összefüggő szántókkal és a legelőkkel rendelkező tájegységeken egyre növekvő mértékben marad el a szokásos értéktől.
Hőösszeg
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1200 és 1380 foknap között alakul, a magasabb számok a délkeleti, az alacsonyabbak az északi, északkeleti országrészekben jellemzőek. Ez a tavalyi értékeknél 70-110 foknappal, a sokéves átlagnál pedig északkeleten 30-50, míg máshol 90-160 foknappal több. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció fejlődése a szokásos ütemhez képest bő másfél héttel előrébb jár, amihez az aszály miatt kialakuló kényszerérés még jócskán hozzátesz.
Agrogram
A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Békéscsaba és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramon* (14. és 15. ábra).
Az idén az átlagosnál melegebb kora tavaszi időjárás miatt már március végén elérte a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket. A talajok alaposan átnedvesedtek a március végi esőzések során, ezért a vetést kezdetben a sár hátráltatta. Április első napjaitól azonban hamar szikkadni, száradni kezdett a felszín, így időben el lehetett kezdeni a vetést.
Áprilisban azonban nagyon kevés csapadék érkezett, így a felső talajréteg is egyre szárazabbá, porosabbá vált. Már a vegetációs időszak kezdetén nagyfokú vagy súlyos aszály sújtotta az állományokat, ami április közepén csak átmenetileg és nem is mindenhol mérséklődött. A vetés helyenként még a hónap végére sem kelt ki, míg máshol egyenetlenül, gyengén kelt állományok voltak megfigyelhetők. A szárazság és az éjszakai fagyok is megviselték a gyenge növényeket.
A május is száraz idővel kezdődött, az aszály fokozódott. Május második hetében kezdődött csapadékosabb időszak, eleinte csak kevés, majd egyre többfelé jelentős esővel. Az országban lehullott 20-90 (délen volt a nagyobb, északkeleten a kisebb mennyiség) csapadék életmentőnek bizonyult. Az aszály nagy területen mérséklődött, majd meg is szűnt, de ez a helyzet az ország északi felén többfelé csak átmenetinek bizonyult, május második felében jóval kevesebb esett az optimálisnál.
Június első felét területileg és időben is erősen változékony időjárás jellemezte, egyes országrészek jelentős csapadékot kaptak, míg nagy területek kimaradtak az esőből. Hazánk középső tájain fokozódott az aszály, közepes, helyenként már nagyfokú szintet elérve. Jellemzően délnyugaton alakult ki kedvezőbb helyzet, míg az Alföldön és északon egyre növekedett a csapadékhiány, melyet a ritkán érkező kisebb esők csak átmenetileg enyhítettek. A június közepi zivatarok az ország déli területein helyenként károkozó jégesőt is hoztak, de érdemi csapadék csak kisebb körzetekben hullott. Június utolsó dekádját forró (többfelé 40 fok fölötti csúcsértékekkel) és száraz idő jellemezte, mely a száraz talajjal együtt nagyon megviselte a kultúrákat, a kukorica levele furulyázott, helyenként a növény kiszáradása is elkezdődött, a zöld tömeg országszerte csökkent. A hónap utolsó két napján érkezett zivatarok csak kisebb körzetekben hoztak érdemi csapadékot.
Július első két napján zivatarok okoztak a Nyugat-Dunántúlon és foltokban keleten jelentős csapadékot, ezt követően már csak elszórt záporok fordultak elő. A hónap közepétől ismét nőtt a csapadékhajlam, főként a Dunántúlon kaptak kisebb-nagyobb öntözést az állományok, de az érkező záporok, zivatarok másfelé alig hoztak esőt. Július utolsó napjaiban száraz, napos, forró időszak vette kezdetét, az ország döntő részén egyre fokozódott a csapadékhiány és az aszály. A kukorica számára ideális júliusi 100 mm csapadéknak csak töredéke hullott le. A kultúrák zöld tömege sokfelé még a 2022-es évjáratnál is gyengébbnek mutatkozott a műholdas mérések alapján, a hónap végén megkezdődött a kényszerérés, a növényszáradás.
Augusztus újabb súlyos, rekorddöntő hőhullámmal kezdődött, a hőmérséklet csúcsértéke több napon keresztül 40 Celsius fok körül alakult. Számottevő, országos csapadékot sajnos a hőséget megszüntető hidegfront, majd az azt követő időjárási frontok sem hoztak. Az aszály az ország egyre nagyobb területén fordult a legsúlyosabb fokozatba. A kapásnövények kényszerérése, száradása fölgyorsult. Az egy éves növények mellett az állandó kultúrák is egyre súlyosabb helyzetbe kerültek.
A szezon összegzett csapadéka csak harmada-ötöde az ideálisnak, a szezont szinte végig jelentős aszály jellemzi. A hőösszeg összességében az optimális érték körül van, de június utolsó dekádjában, július utolsó és augusztus első napjaiban is jelentős hőstressz érte az állományokat.
Előrejelzés
A héten nyugati, majd délnyugati áramlással az eddigieknél kissé nedvesebb léghullámok érkeznek fölénk, de ez sajnos nem jelenti azt, hogy számottevő mennyiségű csapadék is érkezne. Elszórt záporokra, zivatarokra az északi, északnyugati országrészben mutatkozik nagyobb esély. Összességében azonban az aszály további fokozódása várható, a súlyos aszály területi kiterjedése ismét növekedni fog. A levegő páratartalma ismét alacsony lesz, napközben a legtöbb helyen 40% alatt, az Alföldön 30% alatt alakul a relatív nedvesség értéke. A hőmérséklet a hét eleji felfrissülés után ismét emelkedni kezd, csütörtökön és pénteken 32-37 fok közötti értékek lesznek jellemzők, majd szombattól egy gyenge hidegfrontnak köszönhetően kissé visszaesik a hőmérséklet, és a Dunántúlon 30 fok alatti maximumokra van kilátás. Nagyobb területre kiterjedő csapadékra a jövő hét első felében van esély.
Általános információk
A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.
A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.
Készült: 2026. augusztus 19.
* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2026. augusztus 18-ig (mm)

2. ábra
30 napos csapadékösszeg 2026. augusztus 18-ig (mm)

3. ábra
90 napos csapadékösszeg 2026. augusztus 18-ig (mm)

4. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2026. augusztus 18-ig (mm)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható víztartalom arányában
2026. augusztus 17-én (%)

6. ábra
24 órás hőmérsékletváltozás 2026. augusztus 18-án 15 órakor (Celsius fok)

7. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Dunántúl délkeleti részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

8. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

9. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2026. augusztus 17-én

10. ábra
A nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint szezonális áttekintése 2026. augusztus 17-ig

11. ábra
Az aszályos napok éves összegzett száma és az érintett területek aránya 2026. augusztus 17-ig

12. ábra
Aszályos napok éves összegzett száma vármegyénkét 2026. augusztus 17-ig

13. ábra
A műholdas mérésekre alapozott növényi szárazanyag produktivitás (DMP) eltérése az elmúlt öt év átlagától
2026. augusztus 1. és 10. között (t/ha)

14. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2026. augusztus 18-ig (részletes magyarázat a szövegben)

15. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2026. augusztus 18-ig (részletes magyarázat a szövegben)










